Március 1-én az USA és a NATO egyszerre három felderítő repülőgépe is több órás repülést hajtott végre Oroszország határainál: a Krím, illetve Kalinyingrád és Leningrád megye tengerpart szakaszai fölött.
Nem véletlen ez a felderítői aktivitás. Két nappal korábban, február 27-én, a Honvédelmi Minisztérium Kollégiuma előtt Szergej Sojgu miniszter bejelentette: az orosz hadseregnek a legújabb kori történelem során legnagyobb mértékű megerősítése van folyamatban. Újabb egységeket vezényelnek a nyugati és a déli frontszakaszra, amelyeket ultramodern fegyverzettel látnak el. Mindezt nem csak úgy!
A NATO-nak a határainknál tartott hadgyakorlatainak intenzitása FELÜLMÚLTA A HIDEGHÁBORÚS IDŐK MUTATÓIT (kiemelés a fordítótól). De kivel is szándékozik a NATO viaskodni? Hová és minek telepítenek újabb orosz csapategységeket? A csapatoknál hol és mikor jelenik meg a maga nemében egyedülálló SZ-500-as légvédelmi rakétarendszer, továbbá a „Bal” és a „Basztyion” (1) típusú parti rakétavédelmi ütegek? Mindezt megtudhatják „Külön tudósításunkból”. (2)
* * *
(A film tudósításából megtudhatjuk: csak az elmúlt évben az USA, a NATO hadgyakorlatainak száma, az orosz határoknál a duplájára – 150-ről 300-ra – nőtt. E GYAKORLATOK JELENTŐS RÉSZE TÁMADÓ JELLEGŰ. A gyakorlatokat három tengeren, a Fekete-, a Balti-, és a Barents-tengeren folytatják. Egyik céljuk, hogy a különböző fegyvernemű csapatok helyismeretet szerezzenek.
A film megemlíti, hogy az állandó jelenlétet szolgálja az elvileg a három balti állam légterét védő NATO-egységek járőrözései ezeknek az országoknak a légterében. Ebben ma már 13 NATO-ország vesz részt (mint ismeretes: hazánk is). A Baltikumban, Lengyelországban állomásoztató légierő gépeinek rendeltetése kettős: hagyományos – de nukleáris – robbanófejek szállítására egyaránt képesek. (És nem tudni, hogy e gépen éppen milyen robbanófejeket szállítanak). A térségben HÁROM NUKLEÁRIS HATALOM hadserege is jelen van: az USA-n kívül Nagy-Britanniáé és Franciaországé.
A katonai jelenlét, a hadgyakorlatok célja: hogyan lehet folyamatosan fenntartani a katonai feszültséget.
Ismertetve az egyes oroszországi katonai körzeteket, a film kitér a Déli Katonai Körzet feladataira, ahol az Egyesült Államok, céljai érdekében, aktívan felhasználja Ukrajnát. A Fekete-tengerre benyomult amerikai hadihajók fedélzetén – egyéb rakéták mellett – rakétavédelmi rendszerek is találhatók, az ellenfél rakétáinak megsemmisítése és elfogása céljából. Ennek megfelelően fejlesztik föl a Déli Katonai Körzet fegyverzetét. A legkorszerűbb fegyverek képviselik a katonai körzetekbe telepített fegyverek és fegyverzetek több mint felét – ez az arány azonban a Déli Katonai Körzetben meghaladja a 60 százalékot.
A korábban már említett „Basztyion” partvédelmi rakétaüteget a Távol-Keletre telepítik. E rakétaüteg (mely 2014-ben elijesztette az amerikai flottát a meggondolatlan lépésektől) korszerű hadihajó-megsemmisítő rakétákkal van fölszerelve. Hatótávolsága 300 km, a rakéta másodpercenként 750 méter megtételére képes. Alkalmas mindenféle ellenséges hajó elpusztítására, amelynek fedélzetéről rakétacsapást kívánnának mérni orosz területre. A film hangsúlyozza, hogy az orosz hadsereg (és szövetségeseinek) hadgyakorlatai védelmi jellegűek, kizárólag az ellenség támadásainak, csapásainak az elhárítását szolgálják.
Az orosz hadsereg – csapatainak létszámát, fegyverzeteinek mennyiségét tekintve – a NATO-énak a fele, a gépjárművek, harci repülőgépek és helikopterek számát tekintve pedig csupán a harmada. Számbeli fölénye ellenére a NATO nem érzi magát biztonságban. Az elmúlt évben az orosz határok mentén végzett felderítő repüléseik száma a tízszeresére nőtt. Az orosz elhárítás évente 15-20 alkalommal rögzíti NATO-haditechnika közeledését az orosz határokhoz. Az orosz fél – kényszerű válaszlépésként, egyebek mellett – a tervezettnél hamarabb telepítette az SZ-500-as rakétarendszer módosított, „Prométheusz” változatát, amely a világűr felől fenyegető támadások elhárítására is alkalmas.
Orosz részről tudnak a Nyugaton csak „Trójai falóként” emlegetett tervről: a stratégiai létesítményekre – belső zavargásokkal egyidejűleg – mérendő csapásokról. Oroszország készül mindezek kivédésére. Nem kíván beszállni újabb fegyverkezési versenybe. Terveiben célzott, hatékony ellencsapások szerepelnek, ha az ellenség támad.
Megjegyzések:
(1) A „Basztyion” parti rakétavédelmi üteg 2014-ben, a krími válság napjaiban debütált. Az Egyesült Államokban éppen tajtékoztak, hogy Putyin elnök, akkori zseniális húzásával, az utolsó pillanatban kihúzta a zsebükből a már megszerzettnek vélt szevasztopoli támaszpontot (A fordító meglátása szerint ez lehet a Krím kapcsán mindmáig csillapíthatatlan nyugati szankciós düh egyik kiváltó oka. Ahogy mostanáig sem szűnnek meg követelni, hogy Oroszország haladéktalanul vonuljon ki a Krím-félszigetről).
Nem tudván beletörődni az elszenvedett csattanós pofonba, amerikai hadihajók, nyomásgyakorlás céljából, fenyegető manőverezésbe kezdtek a Krím partjainál. Putyin elnök döntésével ekkor „megmutattak nekik valamit”. (Valamit, ami addig hétpecsétes titok volt.) Ez varázspálcának bizonyult. Mikor a katonák csak lehúzták a takaró leplet a „Basztyion” üteg fegyvereiről, az amerikai hadihajók hanyatt-homlok menekülésre fogták. (Hagyták őket békén elmenni.)
A Krím, a szevasztopoli támaszpont megszerzésével az USA a Fekete-tenger korlátlan urává lehetett volna. A tenger távoli zugába szorítva az orosz flottát, egyben azt is megakadályozhatták volna, hogy az orosz flotta kifuthasson a Földközi-tengerre, állandóan nem kívánatos konkurenciát támasztva az azt egyedül uralni kívánó 6. amerikai flottának – biztosítandó az amerikai hegemóniát a térségben.
(2) A „Zvezda” nevű írott és elektronikus sajtótermék, illetve tévécsatorna az orosz Honvédelmi Minisztériumé.