https://magyarnemzet.hu/kulfold/boldogulni-a-szulofoldon-lehet-7581545/
- DECEMBER 13. PÉNTEK 06:10
A KÁRPÁTALJAI BOCSKOR ANDREA ÓVATOS BIZAKODÁSSAL TEKINT VOLODIMIR ZELENSZKIJ ELNÖKSÉGÉRE
Tóth Loretta (Strasbourg)
Egyértelmű sikernek tekinti Bocskor Andrea a Velencei Bizottság minap közzétett értékelését, amelyben az Európa Tanács égisze alatt működő jogásztestület felszólította Kijevet: helyezze hatályon kívül a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló jogszabály bizonyos rendelkezéseit. A beregszászi születésű fideszes európai parlamenti képviselő szerint nagy jelentősége van annak, hogy a bizottság a kárpátaljai magyarok oldalára állt. Ez azonban – mint állítja – még nem jelenti a csata végét.
– Fél év telt el azóta, hogy Volodimir Zelenszkij letette az elnöki esküt. Az előző ukrán vezetés, így Petro Porosenko exelnök is kifejezetten magyarellenes politikát folytatott, amelynek következményeként a kárpátaljai magyar közösség jogait súlyosan megnyirbálták. Látszanak-e a javulásra utaló jelek a kijevi hatalomváltás óta?
– Míg tavasszal nagy reményeket fűztünk a helyzet gyors javulásához, mára csupán óvatos bizakodással tekintünk a politikai váltásra, hiszen egyelőre nem látjuk azokat a pozitív a változásokat, amelyeket vártunk. Az ukrán államnyelvről szóló törvényt sietve, még az új államfő hivatalba lépése előtt fogadta el áprilisban az előző parlament, és noha Volodimir Zelenszkij azt ígérte, felül fogja vizsgálni a kisebbségek addigi nyelvhasználati jogát felszámoló jogszabályt, az júniusban mégis hatályba lépett. Azóta ráadásul – sajnálatos módon – olyan politikai nyilatkozatokat hallunk Kijevből, amelyek szerint nem számíthatunk az oktatási törvény 7. cikkelyének korábban megígért felülvizsgálatára. Azzal fenyegetnek, hogy soha többé nem lesznek magyar tannyelvű iskolák. Ez azért is felháborító, mert a vitatott 2017-es oktatási törvénnyel kapcsolatban a Velencei Bizottság is megfogalmazta: az nem kellőképpen kiegyensúlyozott, nem felel meg az ország minden polgárának. A minap pedig végre a nyelvtörvényre vonatkozó értékelését is közzétette az Európa Tanács égisze alatt működő tanácsadó szervezet, amelyben még határozottabban felszólította Kijevet: helyezze hatályon kívül a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló jogszabály bizonyos rendelkezéseit, mivel azok egyértelműen diszkriminatívak és jogsértők.
– A Velencei Bizottság értékeléséből az derül ki, hogy bár megérti az ukrán vezetés céljait, enyhítene a nyelvtörvényen. Elégedett-e a testület állásfoglalásával?
– Igen, a testület ezúttal egy, a korábbinál sokkal szigorúbb és kézzelfoghatóbb javaslatot tett arra vonatkozóan, hogy a kisebbségek mindennapi nyelvhasználatához való jogát sértő törvényt Kijev hogyan alakíthatná át. Most elvárható, hogy az ukrán vezetés visszatérjen a korábban hangoztatott álláspontjához, miszerint Petro Porosenko hagyatéka változtatásra szorul. Egyértelmű sikernek tekintem, hogy egy ilyen tekintélyes testület végre a kárpátaljai magyarok oldalára állt. Ez persze még nem jelenti a csata végét, mert akkor könyvelhetjük el a sikert, ha az ukránok már végrehajtották az ajánlásokat.
Az EP-képviselő szerint messze még a csata vége
Fotó: Európai Parlament
– A kárpátaljai magyarság hogyan éli meg a mindennapokban a kialakult helyzetet?
– Ha egy példát kellene kiemelnem szemléltetésként az elmúlt időszakból, akkor a Zelenszkij elnök által júliusban kinevezett új kárpátaljai kormányzó, Ihor Bondarenko kijelentését eleveníteném fel, aki nemrég azt mondta, Kárpátalján nem magyarok élnek, hanem magyar származású ukránok. Ez a durva provokáció nem példátlan a magyarsággal szemben, a lakosság pedig ezt nap mint nap nehezen éli meg, hiszen az ilyen kijelentések már az önazonosságukat is megkérdőjelezik. A közösség azonban azt vallja, nem szabad sokáig keseregni, inkább a jövő felé kell nézni. A kárpátaljai magyarság így most megpróbál építkezni a magyar kormány által nyújtott gazdaságfejlesztési program segítségével. Már több mint másfél ezer sikeres pályázatot bonyolítottak le a vállalkozásfejlesztés, a turizmus és a vendéglátás témáiban, ami azt mutatja: van tenni akarás és kitartás. A kárpátaljaiak a szülőföldjükön szeretnének boldogulni, még ha ott sokkal nehezebb is a megélhetés.
– Európai parlamenti képviselőként hogyan látja: mit tesz az unió a tagállamok kisebbségeinek védelme érdekében egy nem EU-tagállammal szemben?
– Ez nagyon összetett kérdés, mivel a kisebbségvédelem az unión belül tagállami hatáskörbe tartozik, ezért az EU nem vagy csak alig szól bele ebbe. Viszont ez álszent hozzáállás: ha az EP határozatot fogad el a migránsok jogairól az EU területén, miért nem teszi ezt meg a hagyományos nemzeti kisebbségekkel kapcsolatosan is? Noha Ukrajna még messze van attól, hogy akár csak uniós tagjelölti státust kapjon, az a tapasztalat, hogy Brüsszel marginális problémának tekinti a kisebbségvédelmet, amelyet legszívesebben a szőnyeg alá söpörne. Legalábbis semmiképp sem állítaná emiatt pellengérre a geopolitikailag rendkívül fontos Ukrajnát. Az EU Kijevvel szembeni politikája kizárólag ilyen, stratégiai érdeken alapul: meg kell tartania az országot az európai integráció vonalán. Brüsszel most fenyegetve érzi az eddigi irány folytatását – ez pedig azt eredményezi, hogy jelenleg gyakorlatilag bírálni sem lehet Ukrajnát. Az EU-nak sokkal többet kellene tennie az őshonos kisebbségekért.
– Jövő ősszel önkormányzati választásokat tartanak Ukrajnában. Mire számíthatnak a kárpátaljaiak?
– Fontos, hogy Kárpátalján működőképes magyar településtársulások vagy kistérségek jöjjenek létre a választásokig, ha azt akarjuk, hogy helyi szinten megmaradjon vagy erősödjön a magyar érdekképviselet. A közigazgatási reform részeként már meg is kezdődött a kistérségek kialakítására vonatkozó tervek kidolgozása. Kárpátalja-szerte legalább tíz kistérségben számítunk magyar érdekképviseletre, ezek elnyerése jelenti most a fő feladatot.