https://novorosinform.org/801285
- január 7.
Az orosz államfő szóvivői irodájának közlése szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök kedd este megérkezett Isztambulba.
A szóvivői irodánál megjegyezték, hogy január 7-én estére Putyin számára nem terveznek nyilvános programot Isztambulban. Január 8-ára viszont munkalátogatás szerepel a programban. Így szerdán az orosz vezető, egyebek mellett, részt vesz a „Török Áramlat” gázvezeték üzembe helyezésének a szertartásán.
Az előző napokban közöltük, hogy Angela Merkel német kancellár január 11-én hivatalos látogatást tesz Oroszorzágban. Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való találkozója során a kancellár asszony, egyebek mellett, vendéglátójával együtt áttekinti a minszki megállapodások végrehajtásának állását a normandiai csúcstalálkozót követően. (1)
Emlékeztetőül: december 16-án Putyin telefonbeszélgetést folytatott Merkellel.
December 9-én Párizsban kétoldalú találkozókra került sor Putyin, valamint Emmanuel Macron francia elnök, Merkel, illetve Zelenszkij ukrán elnök között.
December 22-én Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elmondta, hogy mi volt a „normandiai négyek” párizsi csúcstalálkozójának „legfontosabb eredménye”.
Emlékeztetőül: Lavrov azt is elmondta, hogy Zelenszkij ukrán elnök az N-4 párizsi csúcstalálkozója során kategórikusan elzárkózott attól, hogy a zárónyilatkozatban rögzítsék: a szembenálló felek csapatait a front teljes hosszában szét kell választani .
Korábban hírül adtuk, hogy a párizsi csúcstalálkozó résztvevőinek, az ukrán álláspont miatt, nem sikerült megállapodásra jutniuk a csapatok szétválasztásáról a Donbasszban.
https://novorosinform.org/800167
Lavrov elmondta, mi volt a „normandiai négyek” párizsi csúcstalálkozójának „a legfőbb vívmánya”
- december 22.
A „normandiai négyek” vezetői párizsi csúcstalálkozójának az a legfontosabb vívmánya, hogy aláírtuk azt a dokumentumot, amelyben a résztvevők vállalják a Donyec-medencei konfliktus rendezését célzó minszki megállapodások maradéktalan végrehajtását (kiemelés a fordítótól). Ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette ki az Egyes Tévécsatorna adásában.
„Azzal kapcsolatban, amit ön mondott – hogy, tudniillik, a történelmet a győztesek írják–, nem tudom megállni, hogy ezt ne kommentáljam. Mert, ugyanis, ha ez igaz, úgy a minszki megállapodást A-tól a Z-ig, az utolsó vesszőig teljesíteni kell” – mondta. (2)
Lavrov hangsúlyozta, a december 9-i párizsi N-4 csúcstalálkozó „legfőbb vívmánya” az volt, hogy ott elfogadtak egy dokumentumot. Amelynek mindjárt az első soraiban rögzül: a résztvevők elkötelezték magukat a minszki megállapodások maradéktalan végrehajtása mellett.
Az orosz külügyminiszter ehhez hozzátette: „Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban elmondta: miután az ukrán delegáció visszaért Kijevbe, annak tagjai, kezdve Vlagyimir Zelenszkij elnökkel, Vagyim Prisztajko külügyminiszterrel – nem is beszélve az ott suba alatt jelenlévő Arszen Avakov belügyminiszterről (3) – olyan megnyilatkozásokat tettek, amelyek lényegében keresztülhúzzák mindazt, ami azon a papíron állt” (kiemelés a fordítótól – 4)
Emlékeztetőül: Lavrov azt is elmondta, hogy Zelenszkij ukrán elnök az N-4 párizsi csúcstalálkozója során kategórikusan elzárkózott attól, hogy a zárónyilatkozatban rögzítsék: a szembenálló felek csapatait a front teljes hosszában szét kell választani .
Korábban hírül adtuk, hogy a párizsi csúcstalálkozó résztvevőinek, az ukrán álláspont miatt, nem sikerült megállapodásra jutniuk a csapatok szétválasztásáról a Donbasszban.
Hozzátesszük: december 14-én Prisztajko ukrán külügyminiszter kijelentette: ha Oroszország nem lesz hajlandó változtatni a minszki megállapodásokon, akkor a Donbasszban be fogják vetni az ENSZ békefenntatóit. (5)
Egy nappal korábban Prisztajko hangot adott annak a meggyőződésének: Oroszország bele fog egyezni abba, hogy a minszki megállapodásokon Kijev javára változtassanak.
Megjegyzések:
(1) Már csak az a kérdés: mit lehetett végrehajtani a minszki megállapodásokból annak a fényében, hogy az ezt elősegíteni hivatott párizsi csúcstalálkozón született megállapodások minden döntő fontosságú pontját, obstrukciójával, a rámenős, gátlástalan ukrán diplomáciának sikerült megfúrnia. Aminek következtében (szemben az orosz diplomácia dicshimnuszaival) a párizsi csúcstalálkozó gyakorlatilag kudarccal végződött. Aminek előjeleit csak a vak, illetve az nem látta, aki a tárgyalások, a papírok bűvöletében élve semmit sem hajlandó tudomásul venni a valós élet realitásaiból, és továbbra is álmait kergeti a nyugati államok élén álló gengszterek és banditák jó útra téríthetőségéről.
(2) Orosz részről a párizsi csúcstalálkozó győzelmét ünneplik: úgymond, sikerült sarokba szorítani Kijevet, amelyik így mostantól kénytelen lesz hozzálátni a minszki megállapodások végrehajtásához. Ami, eszerint, az orosz diplomácia diadala.
(3) A párizsi csúcstalálkozóra belügyminiszterek nem voltak hivatalosak. Azt, hogy az ukrán küldöttségben helyet kaphatott Avakov külügyminiszter, számos megfigyelő azzal magyarázza: feladata volt körmére nézni Zelenszkijnek, nehogy túl sok engedményt tegyen. Az aggodalmak alaptalannak bizonyultak: ukrán kommentárok utóbb kiemelték, hogy a tapasztalatlan elnök milyen ügyesen és eltökélten képviselte az ukrán álláspontot.
(4) Maga az orosz külügyminiszter cáfolta önmagát: miféle „legfőbb vívmány” volt egy olyan papírrongy aláírása, amiről maga az orosz elnök jelentette ki: annak minden kötelmét a másik fél, órákkal később, felrúgta.
(5) Lényegében mindkettővel ugyanaz az ukrán fél törekvése: 1. a Donbassz „különleges státuszának” likvidálása, még annak megszületése előtt; 2. a megállapodásokban szereplő helyi választások nivellálása egy közönséges ukrajnai helyhatósági választás szintjére (aminek eredményeképpen a kijevi rezsim emberei veszik át a hatalmat a két népköztársaságban); 3. az ukrán-orosz határ kijevi ellenőrzésének a visszaszerzésével elzárni az esetleges orosz segítség útját, illetve lezárni a visszavonuló, a menekülési útvonalat azok számára, akiket létükben fenyeget az ukrán ellenőrzés helyreállítása a térség fölött.