- január 20.
Gyenyisz Kazanszkij ukrán újságíró és blogíró véleményt mondott a Donbasszban 2020. január elején kialakulóban lévő helyzetről. Kiemelte, hogy január 1-től a Donyecki (DNR) és a Luganszki (LNR) Népköztársaságban, a helyi hatóságok kezdeményezésére elkezdték tömegével ellenőrizni a lakosság iratait. Az ukrán igazolványokat mostantól nem tekintik teljes értékű személyazonosító okmányoknak, az LNR és a DNR lakosainak kötelezően rendelkezniük kell helyi igazolványokkal. (1) Ugyanez vonatkozik a gépjárművek rendszámtábláira is. (2)
Mindezen kívül – hangsúlyozza Kazanszkij – az LDNR (3) vezetése, a helyi sajtóban aktívan bírálni kezdte Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnököt. Mindenekelőtt az ukrán elnököt tartják az egyik fő bűnösnek azokban a bűntettekben, amelyeket Kijev, az ukrán hadsereg követ el a két népköztársaság ellen.
A blogíró szerint mindaz, ami történik, az nem más, mint a Donyecki és Luganszki Népköztársaság, illetve Oroszország reakciója a Donbassz reintegrációjáról (3) Moszkva és Kijev között folyó, kudarcos tárgyalásokra. Mint ismeretes, a feleknek nem sikerült megállapodásra jutniuk ebben a kérdésben. (4)
Mint ahogy azt Gyenyisz Kazanszkij véli, a mostani történések oda vezetnek, hogy Kijev rátér a „B-terv” megvalósítására. Ez egy képzeletbeli fal felhúzását jelenti a Donbassz határainál. (5) A terv abból indul ki, hogy Kijev, minden bizonnyal egyelőre lemond arról, hogy visszaállítsa ellenőrzését a két népköztársaság területe fölött, elhatárolódjon tőlük és immár nélkülük fejlődjön tovább. (6)
Megjegyzések:
(1) Oroszország – a Donbassz hatóságainak közreműködésével – megkezdte állampolgárságának, úti- és személyazonossági okmányainak osztogatását a Donbassz állampolgárai számára. Orosz részről kezdetben elegendőnek tartották, ha az illető rendelkezik ukrán állampolgársággal és útlevéllel. Idővel azonban a Donbassz hatóságai a gyakorlatban kezdték bevezetni, hogy aki orosz állampolgárságért folyamodik, annak ehhez rendelkeznie kell az adott népköztársaság állampolgárságával és okmányaival is. Így sok kérelmező volt kénytelen előbb a helyi állampolgárságát elintézni.
(2) Mindezeken kívül Gyenyisz Pusilin, a DNR vezetője kezdeményezte, hogy a Donyecki Népköztársaság hivatalos államnyelvei közül töröljék az ukránt, és az orosz legyen az egyedüli hivatalos nyelv.
(3) Reintegráción a Donbassznak Ukrajnába történő visszaintegrálása értendő. Noha mindkét népköztársaságban az Oroszországba való visszaintegrálódásról beszélnek, Putyin elnök, nyilvános megszólalásaiban legalábbis, kerek perec elzárkózik a két népköztársaság befogadásától. Az orosz diplomácia, a konfliktus kezdete óta arra törekedett – és minden diplomáciai kezdeményezése is azt célozta –, hogy a Donbasszt benn tartsa Ukrajnában, illetve visszaterelje oda. Elképzelésének megvalósításában azonban a legfőbb akadály: Kijev hajthatatlan álláspontja, ami semmilyen kompromisszumra nem hajlandó annak fejében, hogy Moszkva visszaterelhesse a Donbasszt Kijev fennhatósága alá. Ebben az új elnök, Vlagyimir Zelenszkij – minden hollywoodi ízű színészkedésével, látványos, de üres gesztusaival együtt – sem váltotta be Moszkva reményeit. Megannyi csalódás és kudarc dacára azonban Moszkva csökönyösen, rögeszmésen ragaszkodik eredeti elképzeléséhez – görcsösen kapaszkodva abba az illúziójába, hogy (valami isteni sugallat hatására) Kijev és annak nyugati irányítói majd jobb belátásra jutnak, és vevők lesznek Putyin rendezési elképzeléseire: Donbassz „különleges” (konföderációs) státusza, Ukrajnán belül. Moszkva ezzel kapcsolatban azzal hitegeti a Donbassz ettől ódzkodó lakóit, hogy e státuszukban majd módjuk lesz – összhangban a joggal, illetve a külvilág által is elismert módon – népszavazást tartani az Oroszországhoz történő átcsatlakozásról.
(4) Ebben az új elnök semmiben sem különbözik elődjétől (legföljebb ügyesebben alakoskodik). Mostanra gyakorlatilag minden olyan alapkérdésben keresztbe tett, amitől pedig a minszki, illetve a Párizsban elért megállapodás végrehajtása végre megindulhatna.
(5) Mindkét szembenálló fél ellenőrző-áteresztő pontokat létesített (az évek óta befagyott) „tűzszüneti” vonalak mentén. Ezek jó része mostanra gyakorlatilag határátkelő ponttá változott, útlevél- és vámvizsgálattal. Ukrán részről – de a Donbassz részéről is – e pontokon egyre inkább határőrök veszik át a munkát a hadseregektől.
(6) A háború okozta pusztításokat, azok kárát 70 és 100 milliárd dollár közé teszik. Ukrajna kerek perec kijelentette, hogy neki ennyi pénze nincs. Ekkora anyagi terhet azonban Oroszország sem akar vállalni. Annak, hogy Moszkva a Donbassz Ukrajnába való visszaterelésével akarja megoldani a válságot, egyik oka tehát, hogy azt képzeli: Ukrajna nyugati partnerei, a nemzetközi közösség majd állják a helyreállítás költségeit.