Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elmondta annak okait, amiért a Donbasszban nem valósult meg a csapatok szétválasztása. (1) Véleménye szerint az ukrán vezetés Washington utasításainak megfelelően jár el.
Mint azt a Szövetségi Hírügynökség (FAN), Lavrovra hivatkozva jelenti, az N4 csúcstalálkozó (2) során kizárólag Washington követelései szerint foglaltak állást egyes kérdésekben. Most pedig az ukrán politikusok továbbra is „az óceánon túli partnerek” ajánlásait hajtják végre. A diplomata megjegyezte: Washington nem akarja, hogy a minszki megállapodásokat végrehajtsák, a tűzszüneti elválasztó vonalak mentén pedig biztonság legyen.
Ebből kiindulva az amerikai vezetés nem engedte meg, hogy Kijev a tűzszüneti vonal mentén elválassza csapatait a néphadsereg egységeitől. Az általa mondottak összegzéséül a miniszter megjegyezte: Washington kizárólag geopolitikai célkitűzéseiből kiindulva cselekszik Ukrajna területén, és nem törekszik a béke helyreállítására a Donbasszban.
Ennek ellenére az orosz fél kész elébe menni Ukrajnának és teljes mértékben helyreállítani a diplomáciai kapcsolatokat. Mint korábban közöltük: Lavrov közölte, hogy Moszkva támogatja nagykövetek kölcsönös akkreditálását. (3)
Viktor Raszkolnyikov
Lavrov: Kijev amerikai utasításra mondta fel a csapatok szétválasztását a Donbasszban
- február 10.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette: a párizsi N4 csúcstalálkozón az ukrán küldöttség annak nyomán zárkózott el a tűzszüneti vonal teljes hosszában végrehajtandó csapatszétválasztás elől, hogy az Egyesült Államok ragaszkodott ehhez. Az USA-nak ugyanis geopolitikai érdeke, hogy a Donbasszban fennmaradjon a konfliktus. (4)
„Azt hiszem nem árulok el nagy titkot, amikor elmondom. Tudomásunkra jutott, hogy az ukrán küldöttség a párizsi N4 csúcstalálkozón annak nyomán helyezkedett erre az álláspontra, hogy Washingtonból ehhez ragaszkodtak. Ők, ugyanis, ott nagyon nem akarják, hogy teljesüljenek a minszki megállapodások. Nagyon nem akarják, hogy a tűzszüneti elválasztó vonal mindkét fél számára biztonságos legyen” – mondta el a miniszter a „Rosszijszkaja Gazetának” adott interjújában.
„A jelek szerint az Egyesült Államok által a posztszovjet térségben követett geopolitikai célkitűzéseknek az felel meg, hogy ezt a konfliktust egy ellenőrizhető szinten tartsák” – tette hozzá.
Lavrov elmondta: Kijev azt hozta fel a csapatszétválasztás elutasítására szóló érvnek, hogy – számításaik szerint – ez a folyamat 10-15 évig is eltartana (5).
„Ő (mármint Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök) arról beszélt, hogy Sztanyica Luganszkajában, Petrovszkojében és Zolotojéban (6) a csapatszétválasztáshoz több mint öt hónapra volt szükség. Ha a csapatszétválasztásnak ebből az üteméből indulunk ki (7), azt kivetítjük a tűzszüneti elválasztó vonal teljes hosszára, és az érintett települések számára, ez akár 10-15 évig is eltarthat. Elég furcsa logika. Mert így, ha minden egyes település esetében így húzzuk a dolgot, a csapatszétválasztás akár egy fél évszázadra is elhúzódhat” – mondta a külügyminiszter.
Az ukrán védelmi tárca nem támogatja a csapatok szétválasztását a Donbasszban
- február 10.
Ha a Donbasszban a tűzszüneti vonal teljes hosszában szétválasztják a csapatokat és a fegyverzeteket, az nem változtat a kialakult helyzeten – jelentette ki Andrej Zagorodnyuk ukrán védelmi miniszter.
Mint mondta, a tárca összehívta valamennyi erőszakszervezet képviselőit és együtt tanulmányozták a kérdést. Ennek eredményeként a védelmi tárca arra a következtetésre jutott, hogy a csapatszétválasztás ellentmond a minszki megállapodásoknak. A szerződés előírja, hogy minden külföldi fegyveres alakulatnak el kell hagynia Ukrajnát, a többi fegyveres testületnek pedig le kell szerelnie és fel kell oszlania. Az egyezményben azonban nincs szó a csapatok mozgásáról a térségben.
„Persze, ha a régi megállapodásokat újakkal váltják föl, (8) az új megállapodásoknak több lesz a prioritásuk (kiemelés a fordítótól). Az újakban pedig már szó eshet a csapatok szétválasztásáról” – fejtegette a miniszter.
Amellett Zagorodnyuknak meggyőződése, hogy a csapatszétválasztás nem játszik érdemi szerepet. Ettől ugyanis nem lesz biztonságosabb a térség. Mint mondta, az önhatalmúlag kikiáltott köztársaságoknak politikai akaratuk a konfliktus eszkalálása. Így a csapatokat elválasztó két kilométer nem jelent majd akadályt a diverzáns csoportok és az orvlövészek számára.
Korábban Vlagyimir Karaszjov politológus kijelentette: Kijev cinikusan áll hozzá a minszki megállapodásokhoz. Szerinte ha Ukrajna továbbra is figyelmen kívül hagyja a megállapodás rendelkezéseit, sorsa az lesz, hogy ki fogják nála kényszeríteni a békét.
Alekszej Atrejanov
Megjegyzések:
(1) A csapatszétválasztás – elvileg – arra hivatott, hogy a szemben álló felek haderőinek kellő távolságra történő hátrébb vonásával kiküszöböljék a fegyver- és tűzszüneteket veszélyeztető (kölcsönös) provokációkat.
(2) N4 formátumban megtartott csúcstalálkozó: a Normandiai Négyek (Francia- és Németország, Oroszország, Ukrajna) legfelsőbb vezetőinek találkozója.
(3) Zubkov, ez idáig utolsó kijevi orosz nagykövet tevékenysége huzamosan kiváltotta az oroszországi hazafias erők elégedetlenségét és felháborodását. A nagykövet nem állt ki hazájának érdekei mellett, közös üzletük volt Porosenkó puccsista ukrán bábelnökkel. Amikor azonban a nagykövetség előtt tüntető szélsőségesek követelésére a nagykövet (a nagykövetség területén – tehát a nemzetközi és diplomáciai jog szerint orosz felségterületen) levonta Oroszország zászlaját, ez már (az őt takargató) legfelsőbb vezetésnél is kiverte a biztosítékot. Zubkovot hazarendelték. Kijevben erre közölték: Oroszország semmilyen új nagykövetének nem fogják megadni az agremant (vagyis a működési engedélyt). A viszonosság jegyében ezért orosz részről is távozásra szólították fel a moszkvai ukrán nagykövetet. Így mindkét országot ideiglenes ügyvivő képviseli a másiknál (ami gyakorlatilag a diplomáciai kapcsolatok szintjének lejjebb szállítását jelenti).
(4) A NATO „egyeztetett politikájával”, politikai céljaival való „szolidaritás”jegyében nekünk ezt, és nem a kárpátaljai magyaroknak az anyanyelvükhöz való jogait kellene támogatnunk. És Washingtonban, Brüsszelben nagyon zokon veszik, hogy nem ezt tesszük. Kijevből pedig, immár Brüsszelben is, folyamatosan mószerolnak minket azzal, hogy Budapest, a magyar kormány Putyin, az orosz titkosszolgálatok utasításai alapján (egyebek mellett „a kárpátaljai magyar szeparatizmus”szításával) ássa alá Ukrajna nemzetbiztonságát, a NATO belső egységét. E rágalmaiknak már meg is van az érezhető hatásuk.
(5) Biztosan nem tartana el addig, ha a minszki megállapodásokban foglaltaknak megfelelően járnának el, és a csapatszétválasztást, a megállapodásokba foglaltaknak megfelelően, a frontvonal teljes hosszában, egyszerre végrehajtanák.
(6) A Minszkben tárgyalók arra jutottak, hogy – kísérletképpen – előbb ennél a három településnél próbálkoznak a csapatszétválasztással.
(7) Mindhárom településnél hosszú huzavona előzte meg a csapatszétválasztást. Amit sehol sem sikerült elsőre összehozni – mindenhol az ukrán fél obstrukciói következtében. Akik feltételül szabták, hogy a csapatszétválasztást egy heti fegyvernyugvásnak kell megelőznie. (Amit, persze, mindig ők borítottak fel – volt, hogy már csak egy nappal az általuk megadott terminus előtt.)
A rekordot Sztanyica Luganszkaja tartja. Ahol több mint nyolcvanszor (!!!) kellett próbálkozni a csapatszétválasztás megkezdésével. Mindkét félnek egy jelzőrakéta fellövésével kellett jeleznie, hogy készen áll a művelet megkezdésére. És csak a nyolcvan valahányadik alkalommal repült föl a jelzőrakéta az ukrán oldalon is.
(8) Cseles! Ilyen simliskedésekkel próbálják elérni a minszki megállapodás hatályon kívül helyezését, és egy új – az ukrán szempontok alapján készülő – megállapodással való felváltását.