- február 13.
A 2014-ben Ukrajnában lezuhant maláj Boeing 777-es ügye vádlottjainak védőügyvédjei részt vesznek a hágai bírósági tárgyaláson – dacára annak, hogy Hollandia elutasította azt az orosz javaslatot, hogy a gyanúsítottak bírósági tárgyalását Oroszországban tartsák.
„Részt fogunk venni. Az első tárgyalást Hágában, március 9-én tartják” – mondta el február 13-án a TASZSZ-nak Jelena Kutyjina, az egyik vádlott védőügyvédje.
Az MH17-es ügy gyanúsítottjaival február 3-án ismertették a vádat.
December 12-én az orosz külügyminisztérium feltárta: Hollandia megpróbálta elleplezni a nyomozás során elkövetett hibáit,
miközben november 14-én az orosz külügyminisztériumban kijelentették: a Boeing 777-es lezuhanásának kivizsgálására létrehozott Nemzetközi Nyomozócsoport (JIT) az előre meghozott döntéshez igazítja hozzá a nyomozati anyagokat.
Szeptember 14-én a nyomozócsoport bejelentette: a nyilvánosság rendelkezésére bocsátott „egy sor olyan beszélgetést”, amelyekre, állítólag a Donyecki Népköztársaság vezetői, illetve oroszországi tisztségviselők között került sor – és „ezzel összefüggésben kérdéseket tett föl”.
Az „Air Malaysia” légitársaságnak az MH17-es járaton, Amszterdam és Kuala Lumpur között közlekedő Boeing 777-es utasszállító repülőgépe 2014. július 17-én, Ukrajna keleti része fölött lezuhant. A szerencsétlenségben 298 fő vesztette életét.
Az incidenst egy nemzetközi nyomozócsoport (JIT) vizsgálja – a holland főügyészség irányításával, Oroszország bevonása nélkül. Moszkvát nem engedték oda a nyomozáshoz, és azzal vádolják: Oroszország szállította a Donbasszba azt a „Buk” légvédelmi rakétarendszert, az amiből kilőtt rakétával találták el a repülőgépet.
Vlagyimir Putyin elnök 2018 májusában kijelentette: semmi alapja nincs annak, hogy Moszkva megbízzon a vizsgálat eredményeiben, mivel nem engedték ennek a munkának a közelébe. Mahathir Mohammad malajziai miniszterelnök a vizsgálat menetével kapcsolatban elégedetlenségét fejezte ki – azt átpolitizáltnak nevezte, aminek az a célja, hogy Oroszországra hárítsák át a felelősséget.
Az MH17 ügyében folytatott holland vizsgálat hibái nyomán keresztet lehet vetni a nyomozásra
A holland felet megint azon kapták, hogy megpróbálta politizálni a maláj Boeing lezuhanásának ügyét. Ezt Kira Szazonova politológus mondta.
Kira Szazonova szerint a nyomozás ügye végképp zátonyra futhat annak az incidensnek a következtében, hogy a holland fél megtagadta Moszkva kérését, és nem adta át a légi szerencsétlenség előkészítésével gyanúsított három orosz állampolgár nyomozati anyagait.
A politológus utalt arra, hogy a holland félnek ez a magatartása nem meglepő. És újfent arról tanúskodik, hogy a 2014 nyarán, a háborúban álló Donbasszban történt tragédia okainak kiderítését leplezetlenül átpolitizálták.
A dolgok ilyetén állása arról tanúskodik, hogy a nyomozás ügye a teljes összeomlás irányában halad – vélekedik a szakértő.
Szazonova megjegyezte továbbá: a holland nyomozók nagy hibát követtek el akkor, amikor az orosz szakemberek számára nem biztosítottak hozzáférést a nyomozás menetéhez. Felhívta a figyelmet, hogy ellenkező esetben a hollandok akadálytalanul megidézhettek volna a tárgyalásra bárkit, akinek esetében ez szükséges volt. Egyebek mellett az ügyben meggyanúsított orosz állampolgárokat is.
Szazonova kommentárjából tehát az következik, hogy ily módon objektív következtetésre lehetett volna jutni e személyek bűnösségét, vagy ártatlanságát illetően.
Egyébként, a kialakult körülmények közepette elmondható: a vizsgálatok számára újabb nehézségek adódtak. Ez a külföldi nyomozó hatóságok destruktív magatartási modelljének az eredménye. Ennek kapcsán az orosz félnek nem lehetnek pontos elképzelései arról, hogy voltaképpen mivel is készülnek megvádolni az orosz állampolgárokat, illetve mire épülnek a vád bizonyítékai.
A szakértő emlékeztet rá, hogy Oroszországot, a vizsgálatok legeleje óta nem engedték részt venni a folyamatban. Ez arról tanúskodik, hogy a légi szerencsétlenég egész ügyét politikai mezbe bujtatják majd.
A politológus nem kétli, hogy a „Boeinggel” kapcsolatos, küszöbönálló hágai pert nem lehet majd másként nevezni, mint afféle bírósági komédiának. Mint Szazonova megjegyezte, a vádlottak nem lesznek jelen – vagyis nem lesz lehetőségük arra, hogy védekezzenek. (1)
Megjegyzés:
(1) A politológus asszony szigorúan a jogból, illetve abból indul ki, hogy ennek a pernek törvényesnek kell lennie. Pontosabban: azt, úgy tűnik, nem látja (noha ő is megírta), hogy átpolitizált, elfogult, koncepciós per készül. Hogy a gyakorlatban ez mit jelent, éppen ezért azzal már nem számol. Ahogy nem számolt Vlagyimir Cemah sem, aki a csodával határos módon szabadulhatott rabságából. És mégis fogadkozott, hogy ő bizony, elmegy a tárgyalásra, és tisztázza magát, helyreállítja becsületét.
Jogszerűnek tekinteni ezt a bírósági komédiát – isten és ember ellen való vétek. Amikor csak a vak – és a bárgyú – ember nem látja, hogy annak a célja: Oroszország megbélyegzése, végső soron pedig kiűzetése a nemzetek közösségéből. Ami olyan cél, aminek elérése érdekében semmitől sem riadnak majd vissza.
Ez egy olyan bírósági ügy, egy olyan per, aminek részeként nyugati (holland és egyéb) illetve ukrán titkosszolgálatok előre kidolgozott terv alapján otthonából elrabolták a nyugdíjas katonatisztet, hogy megtegyék a készülő per koronatanújának, illetve majd vádlottjának is. Kérdezem én: milyen per az, amire a koronatanút elrabolják. Hogy előzőleg hosszú ideig kínzásokkal, tudatmódosító és kábítószerekkel injekciózva őt, önmagára, és főleg Oroszországra terhelő vallomásra kényszerítsék. És azt a politológus nem látszik tudni, hogy a nyugati világ, Oroszország iránti ádáz, megveszekedett gyűlöletében bármit kész elhinni, ami Oroszországgal kapcsolatban rossz. És a legkevésbé fogja érdekelni, ha egy szemmel láthatóan elkínzott, zavart tudatúvá gyötört ember hebeg valami, nem saját akaratából való tanúvallomás-féleséget. Azt ők ténynek fogják fel.
Arról sem látszik tudni, hogy Hollandia követeli a vádlottak kiadását. Nemzetközi elfogató parancsot adott ki, mind Hollandia, mind pedig Ukrajna is. Hollandia és Ukrajna egyébként is összedolgozik. De ha még nem is tennének így, Hollandia kötelességének érezné, hogy a nemzetközi elfogató parancs nyomán Ukrajna kezére adja az oroszokat (és főleg a negyedik gyanúsítottat: az ukrán állampolgárt).
És ki a megmondhatója annak, hogy, éppen ezért, a Hágába érkező orosz állampolgárok egy nap – kábulatukból ébredvén – nem az ukrán gestapó egy titkos börtönében találják-e magukat. Ahol senki és semmi nem ellenőrizheti, hogy miképpen bírják „vallomásra” őket.