https://newdaynews.ru/crimea/683872.html?utm_referrer=https%3A%2F%2Fzen.yandex.com&utm_campaign=dbr
- február 16.
Mindaddig, amíg Kijev nem hajtja végre a legutóbbi, decemberi párizsi csúcstalálkozón Ukrajna számára kitűzött, konkrét feladatokat, semmi értelme összehívni a „normandiai négyek” újabb csúcstalálkozóját.
Mint ahogy ezt a „Novij Gyeny” orosz hírügynökség tudósítója jelenti, ezt Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes közölte a müncheni biztonságpolitikai konferencián.
„(Párizsban) egyértelmű megállapodás jött létre arról, hogy az újabb találkozón át kell tekinteni az előző találkozón létrejött megállapodások teljesülését. Ezek között szerepel a csapatszétválasztás, a fegyverszünet, az aknamentesítés, a fogolycsere, továbbá a Steinmeier-formula átvezetése az ukrajnai jogalkotás folyamatába, továbbá egy sor más kérdés is” – idézi az RBK Grusko szavait.
Grusko hangsúlyozta: „az áprilisi csúcstalálkozó megtartásának megkerülhetetlen előfeltétele, hogy előrelépés történjen a megállapodás-csomag végrehajtása terén – úgy a biztonságpolitikai, mint a politikai kérdésekben.”
„A mindezen kérdéskörökben történő egyidejű előrehaladás a minszki megállapodások alapfilozófiájának a gerince” – hangsúlyozta az orosz külügyminiszter-helyettes.
„Összejönni éppenséggel lehet. Ám ha nincs semmiféle kedvező változás, akkor igencsak kétségbe vonható az effajta találkozók hasznossága” – pontosította Grusko és hozzátette: „az a tény, hogy Kijev egyáltalán nem hajlandó normális párbeszédre Donyeckkel és Luganszkkal”, kérdésessé teszi az egész megállapodás-csomagot.
„Kijev kirívó módon nem hajtja végre ezt a kötelezettségét, holott az az egész minszki megállapodás-csomagban előírt egyik alapvető feltétel” – hangsúlyozta az orosz diplomata.
Mint emlékezetes. korábban egy másik orosz külügyminiszter-helyettes, Andrej Rudenko kijelentette: Kijev meghiúsította a „normandiai négyek” előző találkozóján elfogadott határozat végrehajtását.
Az N4 áprilisra betervezett következő csúcstalálkozója megtartásának immár semmi értelme (kiemelés a fordítótól).
Mint mondta, mindazon kötelezettség-vállalásból, amit Ukrajna az aláírásával szentesített, mostanra csak a Donbassz népköztársaságaival való részleges fogolycsere valósult meg.
Kijev ennek során a kijelölt frontszakaszokon hozzá sem látott csapatainak visszavonásához, nem nyitott új határátkelő pontokat, nem egyeztetett a Donbassz különleges státuszának jogi aspektusaival összefüggésben, és még csak meg sem próbálta beemelni az ukrán alkotmányba a „Steinmeier-formula” rendelkezéseit.
„Ebből a listából eddig csupán a fogva tartott személyek cseréje valósult meg. Semmi más nem teljesült. Az ukránoknak a minszki Kontakt Csoportban tanúsított magatartása és a Kijevben elhangzó nyilatkozatok pedig kétségessé teszik, hogy a Párizsban elhatározottak áprilisig történő végrehajtása sikerülhet-e” – idézi a Novosztyi hírügynökség Rudenko szavait.
Дипломат подчеркнул, что в таких условиях не может быть и речи об определении сроков нового «нормандского саммита».
A diplomata hangsúlyozta, hogy ilyen körülmények között szó sem lehet az újabb „normandiai csúcstalálkozó” időpontjának kitűzéséről” (kiemelés a fordítótól).
Szimferopol, Valentyin Karamazov
Zelenszkij Münchenben tett nyilatkozatai arról tanúskodnak, hogy nem kívánja betartani a minszki megállapodásokat
- február 16.
A minszki megállapodások rögzítik a Donbasszban megtartandó választások, illetve az államhatár fölötti kijevi ellenőrzés helyreállításának a sorrendiségét. (1) Ezeket a megállapodásokat Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta. Végrehajtásukkal azonban nem siet – jelentette ki Leonyid Kalasnyikov, az Állami Dumának a FÁK, az eurázsiai integráció és a honfitársakkal való kapcsolattartás ügyeivel foglalkozó bizottságának elnöke.
„A vele folytatott telefon beszélgetés során Putyin (orosz elnök) föltette a kérdést: önnek szándékában áll-e végrehajtani a minszki megállapodásokat? Amennyire tudom: Zelenszkij nem válaszolt erre a kérdésre. Most itt, Münchenben adta meg a választ: nem szándékozik (kiemelés a fordítótól )” – mondta Kalasnyikov.
Rámutatott: „a minszki megállapodások pontosan rendelkeznek arról, hogy mikor jöhet a határ, mikor a választások és mikor az amnesztia”. (2)
„Ami pedig a Krímet illeti: ezt még csak kommentálni sem kívánom. Lévén, hogy a Krím olyan terület, amire Ukrajna joghatósága nem terjed ki. Ezért hát válasszon csak, akit akar, válasszon csak, amikor akar – ez az ő dolga. Az viszont neki nem dolga, hogy diktáljon az orosz államnak, a Krímnek” – foglalta össze a bizottsági elnök.
Megjegyzés:
(1) A müncheni konferencián elmondott felszólalásában Zelenszkij azzal állt elő, hogy Ukrajnában, októberben önkormányzati választások lesznek. „Egész Ukrajnában” – a Donbasszban, sőt a Krímben is. Mégpedig az ukrán törvényekkel összhangban.
Orosz részről azzal válaszoltak, hogy az ukrajnai választásokat, természetesen, meg lehet tartani a Krímben. Csak előbb Ukrajna nyisson ott konzulátust. Hogy azután a félszigeten élő és az ukrajnai választásokon részt venni kívánó helyi ukrán állampolgárok ott leadhassák szavazataikat.
(2) A sorrendiségről a minszki megállapodások így rendelkeznek. 1. Ideiglenes jelleggel meg kell adni a különleges státuszt a Donbassznak. 2. Meg kell tartani a különleges státuszú (különleges közigazgatású) terület államigazgatási szerveit és azok tisztségviselőt megválasztó voksolást. (Előzőleg amnesztiában kell részesíteni a 2014 áprilisa óta tartó fegyveres összecsapások résztvevőit). 3. A választások tisztaságára felügyelő EBESZ elkészíti a jelentését a választásokról. És ha azokat szabályosaknak ismeri el, véglegessé válik a Donbassz különleges státusza, saját törvényekkel, hatóságokkal, fegyveres erőkkel. 4. És ha ezzel teljesül a minszki megállapodások összes feltétele, jöhet a megállapodás utolsó (érdemi) pontja: egyeztetések, tárgyalások az Oroszországgal közös határ fölötti kijevi ellenőrzés visszaállításáról.
Ukrajna, ezzel szemben a választások előfeltételéül szabja, hogy („vonjanak ki minden fegyveres erőt” a térségből”), a Donbassz fegyveres erőit szereljék le, a határ fölötti ellenőrzést pedig adják vissza a kijevi kormány kezébe. Csak ez után kerülhet sor a választásokra. Amelyeket az ukrán törvényekkel összhangban, valamennyi ukrajnai párt részvételével kell megtartani. Ukrán részről kívánatosnak tartják továbbá a mostani államigazgatási szervek feloszlatását, és helyükbe egy nemzetközi adminisztráció felállítását, ami irányítása előkészíti az ukrán hatalom fokozatos helyreállítását a visszahódított tartományban, annak visszaintegrálását Ukrajnába. Az ukrán elképzelések között nincs szó amnesztiáról – sokkal inkább emlegetik „a bűnösök” felelősségre vonását.
A sorozatos fegyveres provokációk, minden, az ezeket megakadályozni hivatott megállapodás (csapatszétválasztás) elszabotálása a fegyveres megoldást készíti elő. A remélt katonai győzelem után, természetesen minden ukrán terv gyorsan és radikálisan megvalósítható lesz, és nem kell majd vesződni mindenféle minszki, normandiai, párizsi, stb. kötöttséggel, holmi „Steinmeier-formulával”.