Kijev és Luganszk egymást vádolták a Donbasszban kitört tűzpárbajért. Az ukrán fél információi szerint a Luganszki Népköztársaság (LNR) fegyveres erői, Zolotoje település térségében megpróbáltak elfoglalni egy harcálláspontot. Az LNR adatai szerint viszont ukrán diverzánsok voltak, akik támadtak. Az Izvesztyija megpróbált utánajárnia a történteknek.
A kijevi verzió
Február 18-án reggel összecsapás tört ki Zolotoje település térségében. Az ukrán parancsnokság adatai szerint az LNR fegyveresei megpróbáltak áttörni a két felet elválasztó tűzszüneti vonalon. Az ukrán fegyveres erők veszteségeket szenvedtek. „Az ellenség 120 mm-es kaliberű aknavetőket vetett be. Az ellenség egyszersmind különböző rendszerű gránátvetőkből és nagy kaliberű géppuskákból is lő” – közölték az Egyesített Erők Művelete (EEM) törzsénél.
Később az EEM törzsnél közölték, hogy az összecsapásban egy ukrán katona elesett, négyen könnyebb sérüléseket szenvedtek. Ennek során hangsúlyozták, hogy az ukrán katonák megtartották pozícióikat, Luganszk pedig állítólag tűzszünetet kért.
Irina Gerascsenkó, a Legfelsőbb Rada (parlament) képviselője azonban más információt tett közzé. Elmondása szerint Kijev két megfigyelő pontot is elveszített a tűzszüneti vonal mentén, a halottak és a sebesültek száma pedig „néhány”. Jurij Butuszov ukrán propagandista pontosított: az egyik megfigyelő pontnál közelharcra került sor.
A luganszki verzió
Az LNR fegyveres erőinél elmondták, hogy az ellenfél saját provokációjának vált az áldozatává. Az ukrán hadsereg február 18-án reggel nagy kaliberű tüzérséggel és aknavetőkkel tüzet nyitott Szmeloje, Szokolnyiki, Donyeckij és Golubovszkoje településre. Ezt követően 10 diverzáns, Golubovszkoje térségében megpróbálta megtámadni az LNR állásait, de aknamezőre léptek. Ketten életüket vesztették, hárman megsebesültek.
A diverzánsok kimenekítésének indokával az ukrán hadsereg 93. sz. dandárja – 82 és 120 mm-es aknavetőkkel, illetve 122 és 152 mm-es ágyúval – masszív tűzcsapást mért lakott településekre. Több mint 50 lövedéket és aknát lőttek ki. Donyeckij településen az egyik ház tetejébe lövedék csapódott be. Golubovszkoje településen egy lövedék telibe talált egy lakást, egy másik ház pedig kigyulladt. Az LNR légvédelme lelőtt egy drónt, aminek segítségével az ukrán hadsereg korrigálta tüzérségi tüzének irányát.
Zelenszkij lépései
Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök felhívta a figyelmet, hogy a helyzet kiéleződésére a „debalcevói katlan” – az ukrán hadsereg egyik legsúlyosabb vereségének – ötödik évfordulóján került sor. „Ez nem csak egy olyan cinikus provokáció volt, aminek célja: feltépni teljesen soha össze nem forró debalcevói sebünket. Ez kísérlet volt arra, hogy a Donbasszban meghiúsuljon az a békefolyamat, amely, még ha apró, de folyamatos léptekkel megindult” – mondta.
Később az ukrán elnök összehívta a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács ülését. „Hadseregünk teljességgel ura a helyzetnek. Meggyőződésünk, hogy ez a provokáció nem változtat politikai irányvonalunkon – azon, hogy magabiztosan haladunk a háború befejezése felé, és közeledünk a békéhez” – mondta.
Az összefüggések
A helyzet kiéleződése akkor következett be, amikor az ukrán vezetésen belül vita kezdődött a konfliktus rendezésének módozatairól. Február 15-én Vlagyimir Zelenszkij fölvetette, hogy a Donbasszban megtartandó helyi választások idejére szervezzenek az orosz határra közös járőrözést az EBESZ, valamint a Donyecki és a Luganszki Népköztársaság képviselőiből. Mint mondta, a választásokra 2020 októberében kerülhetne sor. (1)
Zelenszkij ugyancsak síkraszállt a csapatok szétválasztásáért a fegyverszüneti elválasztó vonal mentén. Javasolta, hogy a fegyverszüneti vonalat osszák szektorokra. Ezekben az EBESZ különleges megfigyelői missziója ellenőrizni fogja, hogy ott nincsenek-e jelen törvénytelen fegyveres testületek, fegyverzet és haditechnika.
Vagyim Prisztajko külügyminiszter megerősítette: az ukrán hatóságok készek a közös járőrözésre. „Figyelembe véve, például, Horvátország példáját, fogjuk eldönteni, hogy jussunk egy olyan döntésre, hogy mire eljön a választások megtartásának az ideje, addigra, mindenekelőtt gondoskodjunk ennek a területnek a biztonságáról. (2)
Arszen Avakov belügyminiszter elvetette az EBESZ, illetve a két népköztársaság közös járőrözésének az ötletét. Mint mondta, az el nem ismert köztársaságok fegyveres testületeit föl kell oszlatni. Ám „tekintettel a helyi lakosság félelmeire” a járőrözésbe be lehet majd vonni „a helyi közösségek képviselőit is”.
A szakértők
A szakértők azt állítják: a Donbassz helyzetének kiéleződése alighanem annak tudható be, hogy aktivizálódott az Ukrajnán belüli „háborús párt”. „Zelenszkij ellenségei látják, hogy ő a konfliktus megoldására törekszik. (3) Számukra a helyzet kiéleződése a kedvező. Annak segítségével az elnököt meg lehet vádolni pozícióinak feladásával, kapitulációval. Az egyébként is nehézkes tárgyalási folyamatot pedig végképp zátonyra lehet futtatni” – fejtegette az Izvesztyijával való beszélgetése során Vagyim Karaszjov ukrán politológus.
Alekszandr Ohrimenko, az Ukrajnai Elemző Központ elnöke felhívja a figyelmet, hogy a helyzet ott éleződött ki, ahol a felek korábban már szétválasztották a csapatokat. „Zolotojét a sikeres csapatszétválasztás példájának tartották (4). Ám az utóbbi hetekben ez a helyzetnek immár a harmadik kiéleződése. Kinek előnyös ez? Az ukrán radikálisok nem akarják békésen rendezni a konfliktust. És egyáltalán nincs ellenükre, hogy kiprovokálják a helyzet eszkalálódását” – hangsúlyozza a beszélgetőpartner.
Megjegyzések
(1) Ukrán részről – az elnököt is beleértve – már nem is titkolják: a Donbasszt térdre kényszerítve, ott is meg akarják tartani az Ukrajna-szerte október 20-án megtartandó helyhatósági választásokat. Emlékeztetőül: a minszki megállapodás arról rendelkezik, hogy a különleges (gyakorlatilag konföderatív) státuszú terület saját hatóságainak megválasztására 2021-ben kell sort keríteni. Mégpedig úgy, hogy Kijev és a két népköztársaság folyamatosan konzultál egymással, együttműködik az ezzel kapcsolatos jogi kérdések rendezésében.
Az ukrajnai helyhatósági választásoknak a Donbasszra való kiterjesztése azt demonstrálná, hogy a Donbassznak nincs – nem is lesz – semmiféle különleges státusza. A két népköztársaság minden tekintetben megszűnik, a földre tepert Donyeck és Luganszk megye pedig, lehorgasztott fővel, visszakullog Ukrajna többi megyéje közé.
Ez nem kevesebb, mint a minszki megállapodások teljes felrúgása.
(2) Ha ezt a kissé nehézkesen és némileg virágnyelven előadott mondatot magyarra lefordítjuk (belefoglalva a Horvátországra tett, nehezen félreérthető célzást), akkor az értelme a következő: az 1995-ös horvát forgatókönyvet megismételve (a nemzetközi közösség segítségét, Horvátországhoz hasonlóan igénybe véve és elnyerve) le kell rohanni, el kell foglalni a Donbassz (maradékát is). Mikor az elfoglalt területet pacifikáltuk, és eképpen „gondoskodtunk e terület biztonságáról”, jöhetnek az október 20-ra egész Ukrajnában kitűzött helyhatósági választások. Amelyek a már hódoltatott Donbasszban ugyanúgy zajlanak majd, mint bármelyik másik ukrajnai megyében.
Ezt vessük össze azzal a minszki megállapodással, amelybe az orosz diplomácia oly görcsösen, oly kétségbeesetten kapaszkodik, mintha az lenne az utolsó szalmaszál, amelytől függ, hogy végleg elmerülnek-e a fejük fölött összecsapó hullámokban.
(3) Zelenszkij egész magatartása ennek az ellenkezőjéről tanúskodik. Azok járnak közelebb az igazsághoz, akik szerint a kabarészínészből lett elnök – rendelkezvén egy színész hatásvadász, a nagyérdeműt orránál fogva vezető eszközeivel – még az elődjénél is rosszabb. Tanácsadói is dörzsöltebbek, rafináltabbak, mint az elődéi voltak.
(4) Zolotoje éppen hogy a csapatszétválasztás második kudarcának a terepe. Ugyanaz történt, mint 2016-ban, a csapatszétválasztás első kudarcakor. Akkor is, most is az ukrán fél (a kiürített területre visszatérő) szélsőséges különítményesek kapcsán keltett figyelemelterelő ribilliót. Közben a hadsereg visszatért. Visszafoglalva nemcsak korábbi saját állásait, de azokat is megkaparintva, amelyek eddig a néphadsereg állásai voltak – de amelyeket a csapatszétválasztás nyomán el kellett hagyniuk. Az ukrán hadsereg így újabb több száz méterrel nyomulhatott előre, egyetlen puskalövés nélkül. Míg a néphadsereg pozíciói tovább romlottak.