https://gorlovka.today/news/23746-lavrov-potreboval-pristrunit-ukrainu
- február 25.
Az ukrán vezetés – fittyet hányva a Velencei Bizottságra (1) – olyan diszkriminatív intézkedéseket hoz, amelyek nemcsak Kijev nemzetközi kötelezettség-vállalásaival ellentétesek, de sértik az ukrán alkotmányt is. Mindezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ENSZ Emberi Jogi Tanácsán elmondott beszédében jelentette ki.
„Nem tudunk nem meglepődni azon, hogy egyes nyugati kollégáink – akik szavakban annyira gondját viselik a demokráciának –, tudatosan szemet hunynak az alapvető emberi jogok Ukrajnában történő elnyomása fölött. Az ukránnak, mint államnyelvnek a működéséről, az oktatásról elfogadott törvény, a médiáról és a dezinformáció ellen, a parlament elé terjesztett törvénytervezet leplezetlenül diszkriminatív, lábbal tiporja a nemzeti kisebbségek jogait – de facto bevezeti az állami cenzúrázást” – jelentette ki Lavrov.
Az effajta újítások nem csupán szembemennek Kijev nemzetközi kötelezettség-vállalásaival, de sértik az ukrán alkotmányt is. És bár a Velencei Bizottság megerősítette, hogy ezek diszkriminatív intézkedések, az ukrán vezetés nem tett, és nem is szándékozik tenni semmilyen lépést a helyzet javítása érdekében.
„Kiemelten fontosnak tartom, hogy az Emberi Jogi Tanács fejtse ki véleményét ezzel az elfogadhatatlan helyzettel, és követelje meg, hogy maradéktalanul tartsák tiszteletben, kivétel nélkül, minden nemzeti kisebbség jogait. Ne feledjük, hogy ezt követelik meg az ENSZ Biztonsági Tanácsa által jóváhagyott minszki megállapodások is, amelyekkel szemben nincs más alternatíva” – tette hozzá az orosz külügyi tárca vezetője.
Megjegyzés:
(1) A Velencei Bizottság – az Európa Tanácsnak az a testülete, amelyik jogi szakértői véleményt ad arról, hogy az államok által elfogadandó, illetve mások által ez ügyben megkérdőjelezett alapvető fontosságú jogszabályok összhangban állnak-e a demokratikus jogállamiság kötelmeivel.
A Bizottság csupán tekintélyes szakértői testület, melynek határozatai, ajánlásai nem kötelezőek. A kialakult nemzetközi gyakorlat szerint azonban az államok általában magukra nézve kötelezőeknek tekintik ezeket az ajánlásokat.
A módosított oktatási törvény esetében a Bizottság a kifogásolt 7. cikkely törlését ajánlotta a törvényből. (Ez az a cikkely, aminek értelmében drasztikusan csökkentették az anyanyelven történő oktatás időbeni hatályát.) Magyar részről is több alkalommal, személyes megbeszélések során követelték e cikkely törlését a törvényből. Az ukrán hatóságok azonban a magyar tárgyalópartnereknek tett ígéreteik dacára mindmáig szabotálják ennek megtörténtét.