https://www.vadhajtasok.hu/2020/02/27/van-jogi-alapja-az-ngo-k-kitiltasanak/
2020.02.27.
Azért az még sincs rendben, hogy egyesek alapjogokra hivatkozva a törvények fölé helyezik magukat, és az érzékenyített bírói gyakorlat védelme alatt bármit megengedhetnek maguknak a nemzeti oldal képviselőivel szemben – mondta a demokrata.hu-nak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász.
– Ahogy arról néhány napja a Demokrata is beszámolt, Soros György beszivárgott az Emberi Jogok Európai Bíróságába (EJEB) a Valeurs actuelles című francia jobboldali véleménymagazin szerint, többek között arra is rávilágítva, hogy 2009 óta 185 olyan ügyet tárgyalt a bíróság, amelyben a hét Soros-kötődésű NGO valamelyike volt a felperes, és 88 esetben azok a bírák is ítélkeztek, akik közvetlen kapcsolatban álltak az érintett NGO-val. Ahogy az említett cikk szerzője, Bastien Lejeune felteszi a kérdést, mi sem teszünk másként: mit tehet Magyarország az ilyen jellegű anomáliákkal szemben, hogyan védekezhet a nemtelen támadásokkal szemben?
– Hogy ultima ratióként a legdrasztikusabb példával kezdjem, 2018 elején az izraeli kormány közzétett egy kitiltási listát, amely olyan NGO-k nevét tartalmazza, amelyek nemzetbiztonsági szempontból veszélyt jelentenek Izrael államra. Ez egy precedensértékű és jogilag megalapozott intézkedés megítélésem szerint. Ráadásul az ezen intézkedést kiváltó bojkott-tevékenység és a hazánk elleni – például az ország szavazati jogának felfüggesztését kilátásba helyező hetes cikkely szerinti – eljárás NGO-k általi támogatása között számos közös pontot vélek felfedezni.
– Érthető a párhuzam, ugyanakkor a szintén jogosan felvethető földrajzi és történelmi különbségek okán arra lennénk kíváncsiak, hogy Magyarországon mit tekint ön olyan nemzetbiztonsági jelentőségű veszélyeknek, amelyek az említett szervezetekhez köthetőek?
– A nemzetbiztonságról szóló, egyébként 1995-ös törvény e körben egyértelműen fogalmaz, jelesül nemzetbiztonsági érdeknek minősül az ország politikai, gazdasági, honvédelmi érdekeit sértő vagy veszélyeztető leplezett törekvések felfedése és elhárítása. Megítélésem szerint több tucat olyan külföldről finanszírozott NGO működik nálunk, amelynek tevékenysége kimeríti a fenti kategóriát elsősorban politikai, de gazdasági értelemben is. És itt többek között a börtönbizniszre, Gyöngyöspatára vagy az illegális migráció elősegítésére utalhatunk, amelyek egyébként kapcsolódó jelleggel az igazságszolgáltatás tekintélyét és a jogbiztonságot is aláássák.
– Nemrégiben a 24.hu-n egy véleménycikkben Sándor Zsuzsa volt bíró pont a jogbiztonság hiányát látta abban, hogy az Országgyűlés felfüggeszti a börtönzsúfoltsággal kapcsolatos kártalanítások kifizetését. Ugyanő egyébként önt „magát alkotmányjogásznak beállító” személyként minősítette. Perelni fog?
– Az inkriminált elszólást nem tekintem akkora jelentőségűnek, hogy akár egy percnél többet foglalkozzak vele, az említett hölgyet vagy éppen tudományos munkásságát sem ismerem. Mellesleg nyolc évig oktattam az ELTE-n alkotmányjogot, társszerzője vagyok az egyik alkotmányjogi kommentárnak, tudományos fokozatot az egészséghez való jog alkotmányos kérdéskörében szereztem és tagja vagyok az alkotmányjogászok nemzetközi szervezetének. Kíváncsi lennék ő miből szerezte tudományos fokozatát? Amit viszont a jogbiztonságról mond, az akkora sületlenség, hogy annak a portálnak a megítélését is erodálja, amelyik teret ad számára.
– A jogásznő, aki mellesleg a Magyar Helsinki Bizottsággal is kapcsolatban áll, egyébként ugyanott egy másik írásában megjegyzi, hogy Kövér László házelnök „a médiamunkások megregulázására hivatkozva felülírt néhány jogszabályt”, és az ennek kapcsán indult bírósági eljárást valódi próbapernek nevezi.
– Mint ahogy arról a demokrata.hu is beszámolt, Donald Trump kampánycsapata pert indít a The New York Times ellen rágalmazás miatt, mert a lap „tudatosan hamis és becsületsértő” állításokat jelentetett meg, mert „szélsőségesen elfogult” Trump elnökkel szemben, és „dúskál a novemberi elnökválasztás inkorrekt befolyásolásában”. A két ügy között az az átfedés, hogy egyre többen lázadnak fel a sajtószabadságot lapulevélként használó agresszív – jobbára liberális – fakenews-gyártó médiamunkásokkal szemben. Azért az valahol még sincs rendben, hogy egyesek alapjogokra hivatkozva a törvények fölé helyezik magukat, és az érzékenyített bírói gyakorlat védelme alatt bármit megengedhetnek maguknak a nemzeti oldal képviselőivel szemben. De ha így is van, akkor ne lepődjenek meg, ha egy reakció jogos ellenreakciót vált ki belőlünk.
Forrás: Demokrata