Az ukrán elnöki hivatal vezetője lehetségesnek tartja Ukrajna kiválását a minszki megállapodásból

https://novorosinform.org/808117?utm_source=pushworld&utm_medium=push&utm_campaign=common&utm_content=link

  1. március 15.

Ukrajna nem tudja „automatikusan” teljesíteni a minszki megállapodásokat. Ezért ha kilép belőlük, abból még nem lesz katasztrófa az ország számára. Ezt Andrej Jermak, Zelenszkij ukrán elnök hivatalának a vezetője jelentette ki az ukrán televízió „Szólásszabadság Szavik Suszterrel” (1) című műsorának adásában.

Jermak, egyebek mellett emlékeztetett rá, hogy „a normandiai négyek” legutóbbi, párizsi csúcstalálkozóján Zelenszkij kijelentette: a minszki megállapodások „automatikus üzemmódban” – vagyis betű szerint tekintve őket – teljesíthetetlenek. Az elnöki hivatal vezetője hangsúlyozta: Ukrajnának nem kell félnie kiválni a minszki megállapodásokból.

„Ön, sajnos, téved, amikor azt állítja, hogy ha ma Ukrajna, egyoldalúan kiválik „Minszkből”, annak katasztrofális következményei lesznek” – hangsúlyozta Jermak.

Ugyanakkor elismerte, hogy az Európai Unió Oroszországgal szembeni szankciós politikájának alapjául a minszki megállapodások szolgálnak (kiemelés a fordítótól).

Mint emlékezetes, március 13-án Klimkin korábbi ukrán külügyminiszter kijelentette: a minszki megállapodások egyedül Oroszországnak kedveznek, mivel megszűntnek nyilvánítja annak „agresszor” státuszát. Ezért felszólította Vlagyimir Zelenszkijt, hogy ne hajtsa végre őket. 

Ugyanazon a napon az ukrán sajtóban értesülés jelent meg arról, hogy a Háromoldalú Kontaktcsoport nemrégiben megtartott ülésén Ukrajna képviselői aláírtak egy olyan megállapodást, amely a Donyecki és Luganszki Népköztársasággal folytatandó közvetlen tárgyalásokra kötelezi Kijevet. (2)

Március 11-én, a kelet-ukrajnai helyzet rendezésére életre hívott Minszki Kontaktcsoport ülésének eredményeit összegezve, Dmitrij Kozak, az orosz elnöki hivatal vezető-helyettese bejelentette: a felek megállapodtak abban, hogy egy héten belül kijelölik a csapatszétválasztások újabb helyszíneit – a hónap végéig pedig végrehajtják a fogolycserét.

 

Megjegyzés:

(1)  Szavik Suszter hírhedt ukrán tévés műsorvezető, a mostani kurzus elkötelezett, cinikus híve.

(2)  A 2015. február 12-én aláírt minszki megállapodás eleve kötelezi Ukrajnát – nem csak a két népköztársasággal való közvetlen tárgyalásokra, de még arra is, hogy velük együtt dolgozza ki az ukrán alkotmányban és a vonatkozó törvényekben végrehajtandó mindazon változtatásokat, amelyek a két népköztársaság Ukrajnán belüli különleges státuszának átvezetéséhez szükségesek. Ezek a változtatások pedig csak Donyeck és Luganszk hivatalos formában kifejezésre juttatott jóváhagyását követően hajthatók végre.

A minszki megállapodások előírták továbbá valamennyi, a másik fél fogságában lévő személy egyszeri, feltétel nélküli, azonnali szabadon bocsátását – illetve a Donbassz részéről a harcokban részt vett személyek amnesztiában részesítik. Ami az ellenük való mindenféle bűnvádi eljárás beszüntetését, a jövőbeni felelősségre vonás kizárását, és a büntetett előélet alóli mentesítést jelenti. A mostani gyakorlat szerint ugyanis a fogolycsere keretében szabadon bocsátott személyek bűnügyeit nagyrészt nem zárják le, ellenük nyomban újabb körözést adnak ki. Volt ezért jó pár eset, hogy a szabadon engedendő személy lemondott erről, mivel a családja az ukrán hadsereg által megszállt területen él. És a szabadon bocsátandó személy nem tudta volna látogatni őket, kapcsolatot tartani velük.

Az ukrán fél által „csöpögtetett” fogolycserék kínkeservesen, buktatókkal tele, Kijev obstrukcióitól kísérve zajlanak. Az ukrán fél zsarolásokra, politikai engedmények kicsikarására, illetve arra próbálja őket felhasználni, hogy a fogolycsere leple alatt megpróbálja Oroszországot hadviselő félként beállítani. 2017 végén például – megszegve a megállapodást – a fogolycsere helyszínén jelentette be, hogy nem enged szabadon 11 orosz és három egyéb külföldi állampolgárságú hadifoglyot. A 14 ember egy részét pedig oda is szállították. Ott, a helyszínen kellett a szerencsétleneknek szembesülniük azzal, hogy – pár perccel az olyannyira várt esemény előtt, mégsem szabadulnak. Őket onnan mindjárt vissza is vitték a börtöneikbe. Az egyik ilyen orosz foglyot, Valerij Ivanovot, rá egy évre, pár nappal egy újabb, szóban forgó fogolycsere előtt, őrei a börtönében agyonverték.