- március 27.
2020. március 26-án – telekonferencia formájában – megbeszélésre került sor Dmitrij Kuleba ukrán és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter között. Az eseményre eredetileg Budapesten kerül volna sor, de a koronavírus járvány miatt erre távmegbeszélés formájában került sor. A „távrendezvény” folytán elmaradt az ukrán-magyar gazdasági együttműködési vegyesbizottság ülése is, amelynek margóján került volna sor a miniszteri találkozóra is.
Szijjártó magyar miniszter úgy kommentálta a „távmegbeszélést”, hogy „korlátozott lehetőségek” között folyt „bonyolult és kényes kérdések” megvitatása. Budapesten eredetileg azt tervezték: az ukrán politikus azért látogat a magyar fővárosba, hogy megállapodás jöjjön létre az ukrajnai magyarok nyelvhasználatának, illetve a magyar nyelvű oktatáshoz való hozzájutásának kérdésében. Szijjártó hangsúlyozta: a két ország egyetért abban, hogy Kárpátaljának mindkét ország számára sikertörténetté kell válnia, illetve hogy e megállapodás reményt ad a bonyolult kérdések megoldására.
Szijjártó külügyminiszter a továbbiakban hangsúlyozta, hogy Magyarország mindaddig nem hagy föl a NATO-Ukrajna Bizottság üléseinek blokkolásával, amíg nem születik megoldás a magyar közösség jogait tekintve. Következésképpen, nem született megállapodás és az álláspontok sem közeledtek valamennyire is. Így az Ukrajnával szembeni magyar „szankciók” változatlan formában fennmaradnak. Magyarország arra törekszik, hogy a magyar nyelvű oktatás terén Ukrajnában és Kárpátalján térjenek vissza a jelenlegi, a 2017 és 2020 között bevezetett reformok előtti állapothoz. A KMKSZ nevű ukrajnai magyar párt, Budapesttel szoros együttműködésben, tíz nappal a mostani telekonferencia előtt megfellebbezte az újabb ukrán oktatási törvényt, és követelte a magyarok őshonos népként történő elismerését Ukrajnában. A kétoldalú kapcsolatok terén Budapest menükínálata Kijevnek olyan „fogásokat” tartalmaz, mint autonómia, gyámkodás, kondomínium, nemzetközi megfigyelők jelenlétében megtartott népszavazások. A világ többi része közvetítő lehet. Most a magyar sajtó kemény hangvételű kommentárokat tesz közzé a legutóbbi ukrán-magyar tárgyalásokról. Azzal a felhanggal, hogy „blokkoljuk Ukrajna integrációs erőfeszítéseit”.
Egy hónappal a telekonferencia előtt, 2020. február 20-án Szijjártó beszédet mondott az ENSZ Közgyűlésének plenáris ülésén, és kijelentette: Magyarország számára elfogadhatatlan, hogy az utóbbi években az oktatásról, és az államnyelvről elfogadott, a magyar közösséget korábban szerzett jogainak nagy részétől megfosztó törvényei révén számos alkalommal sérti meg kétoldalú és nemzetközi kötelezettségvállalásait. „Mi továbbra is, ha lehet, még eltökéltebben fogunk kiállni Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, de elvárjuk, hogy az új ukrán vezetés maga is betartja a nemzetközi szabályokat, és visszaadja a magyarok elvett jogait” – mondta az ENSZ-ben elhangzott felszólalásában a magyar külügyminiszter. Míg végül, Szijjártó akkor jelentette ki, hogy a nemzetközi jog megsértéséért mindenkit felelősségre kell vonni, és nem szabad megengedni, hogy az egyik jogsértéssel szemben lépéseket teszünk, miközben más jogsértések fölött szemet hunyunk.
Most március 26-án a telekonferencia keretében lefolytatott megbeszélések során a magyar fél ismét fölvetette Kijevnek a beregszászi magyar autonóm járás kérdését. Szijjártó elmondta: van remény arra, hogy az Ukrajnában folyamatban lévő közigazgatási reform keretében, Beregszászon létrejön egy olyan járás, ahol a magyarok többségben lesznek. „Reméljük, hogy Ukrajnában úrrá lehet majd lenni az ezzel kapcsolatos félelmeken” – mondta a miniszter.
A március 26-i telekonferenciát követően Szijjártó szólt még a két ország közötti gazdasági együttműködés fejlesztésének a lehetőségeiről. Bejelentette, hogy még egy évvel kitolják ama 50 millió eurós kölcsön törlesztésének a határidejét, amelyet Magyarország a kárpátaljai infrastruktúra fejlesztésére adott Ukrajnának. Ez a mostani bonyolult helyzetre való tekintettel történt.
A lefolytatott tárgyalások során előrehaladás történt egy újabb határátkelő megnyitásával kapcsolatban Nagyhódos és a nagyszőlősi járásban lévő Nagypalád (Velikaja Palagy) között.
Záhonynál, a fő határátkelőnél a Tisza-híd átépítése folyik. A magyarok, a tervek szerint ehhez a határátkelőhöz vezetik el az elsőrangú M3-as autópályát. Arra is hajlandók, hogy az ukrán oldalon kiépítsék az autópályára rávezető utat. A koronavírussal kapcsolatos helyzet rendeződése után vegyesbizottság jön létre a határ menti együttműködés kérdéseiben.
A március 26-i miniszteri távtalálkozó során három kormányközi megállapodás aláírására került sor: az újrahasznosítható energiaforrások felhasználásáról, a járványügyi együttműködésről, illetve a két ország által kiadott diplomák és tudományos fokozatok kölcsönös elismeréséről. Ez utóbbi elősegíti majd ukrán szakemberek magyarországi bevándorlását.
A gázkérdést illetően Szijjártó Péter jó hírnek nevezte, hogy – az Ukrajnával 2019 decemberében elért megállapodás alapján – Oroszország továbbra is szállít földgázt Közép-Európának, Ukrajnán keresztül. Ez azonban nem jelenti azt, hogy magyar részről nem folytatják erőfeszítéseiket a gázbeszerzés forrásainak a diverzifikálása területén.
Az ukrán kollégájával sorra került telekonferencia előtt a magyar miniszter tárgyalásokat folytatott Szófiában. E tárgyalások során megvitatták a török határtól kiinduló gázvezeték építésének állását.
Magyarország abban érdekelt, hogy minél előbb kapjon gázt már az új útvonalon– hangsúlyozta a magyar külügyminiszter. Szijjártó gyakorlatilag újra megerősítette azt a magyar törekvést, hogy a beszerzett földgáz nagy részét Ukrajna elkerülésével kapja.