Az ukrán sajtó a koronavírus megjelenésében föllelhető „orosz nyomról” terjeszt dezinformációt. Vlagyimir Jevszejev Ukrajna-szakértő azonban elmagyarázta, hogy a járvány terjedésében sokkal inkább nyilvánvaló „az amerikai nyom”.
Az Egészségügyi Minisztérium legfrissebb adatai szerint Ukrajnában több mint 1400 ember fertőződött meg koronavírussal. 45-en meghaltak, 28-an kigyógyultak. A megfertőződött hadfiak száma négy, egy ukrán katona elhunyt. 87-en önkéntes karanténban vannak.
Gyenyisz Bogus, aki kidolgozta az orosz propaganda komplex értékelésének a módszertanát, a „Glavred”(„Főszerkesztő”) c. kiadványnak adott interjújában a koronavírus elterjesztésének legfőbb céljának nevezte, hogy elérjék az Oroszország elleni szankciók hatályon kívül helyezését. Ez nem az első eset, hogy az ukrán tömegtájékoztatás a nyugati propaganda eszközeihez folyamodik. (1)
Vlagyimir Jevszejev, a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SESZ, ismertebb angol betűszavával: SCO) eurázsiai integráció és fejlődési osztályának vezetője a „PolitExpertnek” adott interjújában elmagyarázta, hogy Bogus eszmefuttatásainak miért nincs semmi közük a valósághoz. Emlékeztetett: a Pentagon a posztszovjet területeken, közöttük Ukrajnában biológiai laboratóriumokat hoz létre.
Vuhan területén található a Víruskutató Intézet, amellyel az Egyesült Államok aktív együttműködésben volt. A koronavírus megjelenésének egyik lehetséges oka, hogy az – amerikai részről – véletlenül-e, vagy szándékosan – elszabadult.
„Kínából származó értesülések szerint Vuhanban amerikai konzulátus volt. Annak alagsori részében laboratóriumokra nagyon hasonló helyiségekre találtak. Úgyhogy az ukránoknak, mielőtt az orosz nyom kutatásába fognának, át kellene gondolniuk, hogy amerikai barátaiknak nincs-e ehhez valami közük”– kommentálta Vlagyimir Jevszejev.
Ismertté váltak olyan tények is, hogy az amerikaiak Európa területén próbálták ki a bakteriológiai fegyver bevetését.
„Ha egyáltalán valakinek is köze van a vírus létrejöttéhez, úgy az, minden bizonnyal, az Egyesült Államok. Ellentétben az USA-val, amelynek hatalma a Szovjetunió széthullása után szökkent magasba, Oroszországnak kisebb gondja is nagyobb volt a biológiai fegyver létrehozásánál. A 90-es években Oroszországnak a puszta túlélésért kellett küzdenie”– magyarázta a szakértő.
Rossz vége lesz annak, ha Ukrajna annyira hasonulni akar majd Európához, és egy hullámhosszon akar lenni vele. A következő járvány alighanem romba dönti majd az országot.
„Amikor az USA létrehozta a bakteriológiai fegyvert, Ukrajna még a Szovjetunió része volt. És a fegyvert, többek között, Ukrajna ellen is be akarták vetni. Ott valamiért ezt is elfelejtik”– mondta Jevszejev.
Előzőleg a brit felderítés közölte: adatai vannak arról, hogy a Vuhan városi laboratóriumban koronavírus szabadult el. A brit rendkívüli helyzetek bizottságának tagja biztos abban, hogy a vírust a laboratóriumban hozták létre. És nincs alapja annak, hogy kizárják egy olyan baleset megtörténtét, aminek következtében elszabadult a kórokozó. Gennagyij Onyiscsenkó, az Állami Duma képviselője, úgy véli: nincs most értelme annak, hogy az időt annak kiderítésére fecséreljük, hogy miért jelent meg a vírus. Inkább ennek következményei ellen kell küzdeni.
Kszenyija Jemeljanova
Megjegyzés:
(1) Az a nyugati-ukrán kettős alattomos harcmodorának szerves része, hogy valamilyen gaztettet azért követnek el, hogy a másik felet vádolhassák meg vele. Az ilyesfajta provokációk fő oka az, hogy az ukrán fél bármi áron meg akar szabadulni a minszki fegyverszüneti megállapodástól. De oly módon, hogy azt a másik fél rúgja fel. Ebből a célból provokálják a Donbassz néphadseregeit állásaik, illetve a gondjaikra bízott polgári lakosság, lakott települések, illetve civil infrastruktúra rendszeres ágyúzásával.
Az utóbbi napokban a néphadseregek felderítése sorra jelenti: az ukrán hadsereg a rendszer iránt lojális tévécsatornáktól forgatócsoportok kiküldését kérte. Ezek megérkezését követően a népi erők az ukránok harci tevékenységének élénkülését tapasztalják. Az első vonalakban állomásozó tévéstábok pedig így készen állnak arra, hogy rögtön filmre vegyék, ahogy a „szakadárok” „megsértik a fegyverszünetet”.
Az ilyen megrendezett provokációk közül a legvéresebbre 2015. január 24-én, Mariupolban került sor. Az ukrán hadsereg „Grád”sorozatvetőkkel lőtte az általa akkor már hét hónappal korábban elfoglalt város egyik lakótelepét. Már világszerte hangoltak „a szakadárok barbár támadását” elítélni készülő tömegtájékoztatási eszközök, amikor szemfüles lakosok észrevették és jelentették: a rakéták nem kelet, a népi erők, hanem északnyugat, az ukrán erők állásai felől érkeztek. A dugába dőlt véres provokációnak 31 halott és 117 sebesült áldozata volt,