2020.04.08.
Már nem nemzetek csatároznak egymással, mint az első- vagy második világháború idején, hanem nyíltan pénzügyi csoportok, amelyek gazdasági befolyásukon keresztül, egy térség felemelésével vagy kollaboráns politikai rétegek támogatásával politikai befolyást akarnak elérni, s majd ezen komprádor rétegek a helyi gazdaságot maguk alá gyűrve, tálcán viszik a profitot külső megbízóiknak. Ezt akarja elkerülni Orbán Viktor kormánya, amikor önálló nemzeti gazdaságpolitikát, munkaalapú felelős társadalmat akar – mondja egyebek mellett Lentner Csaba közgazdászprofesszor portálunknak. 888-interjú.
Horváth K. József: Már a második fejezetét is megismerhette a közvélemény a gazdaságvédelmi akciótervnek, sőt annak a részleteit is. Mit jelent a vírusfertőzéstől rettegő magyarok számára a kormány ezen intézkedéssorozata?
Lentner Csaba: Az Orbán-terv Magyarország rendszerváltozást követő három évtizedében a legátfogóbb gazdaságfejlesztési program, amelynek összege közel 11 ezer milliárd forint, a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 22 százalékát kitevő. Igaz, hogy külső okok által előidézett helyzetben született meg az Orbán-terv, ám a célja nem csak a védekezés, hanem a védekezésből történő támadás. Nemcsak a 10 év alatt elért pozíciók megvédése, hanem az ország gazdasági fejlődésének válság utáni továbbvitele. Ezért védi a kormány munkahelyeket, ezért támogatja a vállalkozásokat.
Lényeges, hogy a várható visszaesés nem a polgári kormány 10 éven át tartó gazdaságpolitikájának, nem a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájának következménye, hanem kizárólag külső járványügyi okok idézték elő.
Ez a válság a magyar gazdaságot pénzügyileg stabil állapotban, a növekedési szakaszában érte el. De növeli a válságkezelés esélyeit, hogy jók a fundamentumok, hiszen 10 év alatt 15 százalékkal csökkent az államadósság, eltűnt a devizakitettség, 7 éve tartó gazdasági növekedési szakasz áll mögöttünk. Tévesek azok az ellenzéki megállapítások, amelyek a magyar gazdaság túlfűtöttségéről és ebből adódó gyenge védekező képességéről beszélnek. Pont az a szerencsénk, hogy a magyar gazdaság jól teljesített, így vannak pénzügyi tartalékai, a kormánynak és a Nemzeti Banknak pedig ereje a jelentősebb visszaesés elkerülésére.
HKJ: A jegybank is előállt a saját csomagjával, támogatva a kormány intézkedéseit? Mi ennek a lényege? Miért fontos, hogy a Nemzeti Bank mögé álljon a gazdasági kormányzat lépéseinek?
LCS: Kitett magáért a Nemzeti Bank! A kormány és a jegybank együttműködése Matolcsy György jegybank elnöki működése után kiválóan alakult. A kormány fiskális intézkedéseit, ha szükséges a növekedési programját, ha szükséges a pedig válsághárító intézkedéseit a központi bank jól kezeli. A Magyar Nemzeti Bank azzal, hogy függetlenségét megőrizve, de politikáját makrogazdasági síkba és társadalmi kontextusba helyezi a jó kormányzás, de legfőképpen a társadalom érdekeit szolgálja. A visszaesés küszöbén álló vállalatoknak most a legnagyobb segítség, egy 1500 milliárd forintos alacsony kamatozású és 20 éves futamidőre kiterjesztett kedvezményes jegybanki hitelcsomag. A kereskedelmi bankokra vonatkozó kötelező tartalékráta teljes felszabadításának engedélyezése pedig azt jelenti, hogy a bankszektor a jegybanki hiteleken túl is bőségesen tudja finanszírozni az ágazatokat, hogy ezzel minél kisebb visszaesést szenvedjenek, sőt a jegybank még kamattámogatást is biztosít a kereskedelmi bankoknak, hogy minél hatékonyabban hitelezhessenek. A hitelbírálati idők kötelező lerövidíttetése pedig a hitelforgalmi rendszer felpörgetését jelenti. A Nemzeti Bank most 3000 milliárd forintjával lett részese a válságkezelésnek, ám hatásait tekintve ennek többszörösével.
HKJ: Gyurcsány Ferencnek nem elég az eddig bejelentett mintegy 2000 milliárd forint értékű Orbán-terv. Ő háromezer milliárdot költene, látszólag még több pénzt áldozna a kieső munkabérekre. Eközben az közvélemény-kutatások szerint a lakosság inkább munkát akar, mint ingyenpénzt. Mi lehet ennek az oka? Ennyire nem bízik a többség Gyurcsányban, az ellenzéki szavazók jó részét is ideértve?
LCS: Az Orbán-terv a Gyurcsány által utánaszámoltnak közel négyszerese, nem háromezer milliárd, hanem 11 ezer milliárd forint összegű.
Gyurcsány Ferenc neve a gazdaságpolitikában nem cseng jól. Kormánya a hibás válságkezelés áldozata lett, ezért veszítették el a választásokat 2010-ben, ezért esett vissza a politikai támogatottságuk. A munkavállalóknak közvetlenül szociális támogatásokat nyújtó koncepciója Magyarországon a szociális segélyezés rendszerét hozná vissza. 2010-től azonban sikeres a munka alapú társadalom kiépítése, a munkának becsülete lett. Magyarországon tíz év alatt szinte megvalósult a teljes foglakoztatás, a Gyurcsány idejében megtapasztalt 12 százalékos feletti munkanélküliségi szintről.
Lényeges, hogy az Orbán-terv logikájában és gyakorlatában az 1995-ös Bokros csomagtól, a Gyurcsány nevével fémjelzett 2006-os konvergencia pálya kiigazító csomagtól és a 2008-as Bajnai-Simor András által „menedzselt” hitelpiaci válságkezelési intézkedésektől alapjaiban tér el.
Vagyis, az Orbán-terv által nem lesznek megszorítások, nem emelkednek az adók, nem csökkennek a szociális juttatások, sőt éppen ellenkezőleg csökkennek az adók és nőnek a szociális juttatások, nyugdíjak.
HKJ: Soros korábban az angolt font ellen sikeres shortolási műveletek sorát hajtotta végre, rengeteg pénzt keresett, Ázsiában pénzügyi válságot robbantott ki, vérdíjat tűztek ki a fejére, sátánnak, Drakulának, tolvajnak nevezték. Sokak szerint a forint gyengüléséhez komoly köze lehet a Soros-hálózatnak? Ön hogy látja?
LCS: Az átfogó konszolidációs intézkedései terv bejelentése, a Nemzeti Bank csatasorba állása már önmagában is képes arra, hogy a forint elleni spekulációkat lefékezze. Kétségtelen az, hogy ezzel a válsággal, amelynek kiváltó okai ugyan nem gazdaságiak, de a világ újabb újrafelosztása a kezdetét vette. Már nem nemzetek csatároznak egymással, mint az első- vagy második világháború idején, vagy az évtizedeken átnyúló hidegháború során, hanem nyíltan pénzügyi csoportok, amelyek gazdasági befolyásukon keresztül, egy térség felemelésével vagy kollaboráns politikai rétegek támogatásával politikai befolyást akarnak elérni, s majd ezen komprádor rétegek a helyi gazdaságot maguk alá gyűrve, tálcán viszik a profitot külső megbízóiknak. Ezt akarja elkerülni Orbán Viktor kormánya, amikor önálló nemzeti gazdaságpolitikát, munkaalapú felelős társadalmat akar.
HKJ: Soros és az NGO-i, Gyurcsány, Brüsszel mintha fenné a kést, hogy megbuktassák a magyar kormányt. Orbán Viktor viszont – mint mondta – elsősorban a korona vírus elleni küzdelemre, az emberéletek megmentésére koncentrál. Mennyiben segíthet neki a küzdelemben az erős gazdaság és a magyar embereknek a szinte pártállástól független, csaknem teljeskörű támogatása?
LCS: Az Orbán-kormány megbuktatására irányuló szándék nem új keletű. 2010 és 2013 között a kormány új adópolitikáját, a bankadót, a multik megadóztatását sérelmezték. A hitelminősítők éveken át sakkba tartottak bennünket. Aztán 2013 után a támadások célpontja a kormány fiskális politikáját támogató Magyar Nemzeti Bankra, annak új vezetőjére Matolcsy Györgyre irányultak. Azzal, hogy ebben a mostani nehéz időszakban Orbán Viktor kormánya és a Magyar Nemzeti Bank a családok és a vállalkozások védelmére kelt, s nem a szocialisták által rendre alkalmazott megszorító intézkedéseket alkalmazza, a társadalomnak elemi érdeke, hogy összezárjon az orbáni védekezési terv mögött.
Forrás: 888.hu