Igor Sztrelkov, a Donbassz népfelkelőinek volt parancsnoka (1) fényt derített Kijev provokatív tevékenységére, amivel már az MH17-es tragédiája előtt is veszélyeztették külföldi állampolgárok életét.
Az ukrán hadsereg korábban aktívan használt föl polgári utasszállító gépeket arra, hogy azok fedezékéből mérjen csapásokat (2) a két néphadsereg állásaira. Ily módon még azt megelőzően veszélybe sodorva külföldi állampolgárok életét, hogy 2014 nyarán lezuhant a maláj légitársaság MH17-es járatán közlekedő utasszállító gép. Erre a tényre Igor Sztrelkov, a Donbassz népfelkelőinek egykori parancsnoka hívta fel a figyelmet „Az igazság pillanata” nevű YouTube csatorna egyik adásában.
Így elmondta, hogy Szlavjanszk és Szemjonovka fölött – ahol a legerősebb volt a népfelkelők légvédelme (3) – „miközben az ukrán légierő ezeket a településeket támadta, abban az időben alacsony magasságban repültek polgári utasszállító repülőgépek”. A korábbi parancsnok hozzátette: még Szlavjanszkban tartózkodott (4), amikor ezeket jelentették neki.
„Ezt mindenki úgy értelmezi, ahogy akarja. Véleményem szerint azonban ez nem volt véletlen” – kommentálta a helyzetet Sztrelkov. Ennek során a Donbassz népfelkelőinek egykori parancsnoka feltárta: egy alkalommal, amikor az ukrán légierő légitámadást intézett Szemjonovka (5) ellen „a város fölött, alacsony magasságban repült el legalább egy polgári utasszállító”. Az ilyen történésekből arra a következtetésre jutott, hogy Kijev szándékosan változtatta meg ezeknek a gépeknek az útirányát. Mégpedig azért, hogy azok alacsony magasságban repüljenek be a hadműveleti zóna fölé – hogy ott „élő pajzsnak” használva föl őket olyan tragikus helyzeteket provokáljanak ki, amelyek következtében a népfelkelőket terrorizmussal lehessen megvádolni. (6)
Mindezek alapján, az MH17-es tragédiájának okait illetően, Sztrelkov arra a következtetésre jutott: „Biztos vagyok abban, hogy Ukrajna legalábbis aktív részese – de leginkább pedig megszervezője ennek a bűntettnek”.
Dzsordano Bruno
Megjegyzések:
(1) Igor Sztrelkov a Szlavjanszk városát védő népfelkelőknek volt a parancsnoka. Amikor május elején, az akkor még a népi erők kezén lévő Mariupol városában – szülővárosában – portyázó ukrán nacionalista különítményesek rajtaütöttek és magukkal hurcolták Igor Hakimzjanovot, a Donyecki Népköztársaság első honvédelmi miniszterét, Sztrelkovot nevezték ki a helyére.
(2) Mint emlékezetes, ezt az aljas taktikát alkalmazták az ukrán utasszállító lelövésekor is, ez év elején, Teherán közelében. Amely mögé bújva repült az amerikaiak pilóta nélküli gépe.
(3) Szlavjanszk légvédelmét az az, időközben nyugállományba vonult Vlagyimir Cemah ezredes irányította, akit tavaly június végén az ukrán titkosszolgálat ügynökei a Donyecki Népköztársaság területén lévő otthonából elraboltak és Kijevbe hurcoltak. Az ezredest ama koncepciós perben szánták koronatanúnak, amely nemrégiben Hollandiában elkezdődött. És amely per a lelőtt maláj utasszállító ügyében hangoztatott (de semmilyen konkrét bizonyítékkal alá nem támasztott) nyugati állításokat hivatott igazolni, miszerint a maláj utasszállítót az orosz hadsereg egyik különítménye lőtte le, az orosz területről magával hozott „Buk” légvédelmi rakétával. Minden jel szerint foglyukat kínzásokkal, tudatmódosító injekciókkal tervezték arra kényszeríteni, hogy megtegye a szükséges „tanúvallomást”.
Szeptember elején azonban, egy fogolycsere keretében, orosz követelésre, az ukránok kénytelenek voltak szabadon engedni Cemahot.
(4) Július elejére Szlavjanszk, a nyomasztó ellenséges túlerő és a remélt orosz segítség elmaradása folytán tarthatatlanná vált. Ezért július 5-én késő este Sztrelkov, egy ügyes hadmozdulattal, kivonta csapatait a városból. Ez 11 nappal az előtt történt, hogy a maláj gépet július 17-én délután lelőtték. Mindenki maga vonja le a következtetést, hogy a hátralevő igen rövid időben mikor tudta volna az ügyben elsőrendű vádlottként szereplő Igor Sztrelkov megszervezni a maláj utasszállító lelövését. A „miért tette volna ezt?”-ről most nem is beszélve.
(5) Szemjonovka – Szlavjanszk stratégiai fontosságú elővárosa, amelynek birtoklásáért, Szlavjanszk 85 napig tartó hősi védelmének idején igen heves, véres csaták dúltak. Július első napjaiban Szemjonovka eleste Szlavjanszk sorsát is megpecsételte.
(6) Porosenkó előző ukrán elnök egyik legfőbb törekvése volt, hogy a Donbassz fegyveres leigázásába bevonja a Nyugatot (e téren semmiben sem különbözik tőle utóda, Zelenszkij mostani elnök). Ha sikerült volna rábizonyítani a népfelkelőkre (és az őket a háttérből támogató Oroszországra), hogy terroristák, ez lehetővé tette volna, hogy a NATO – az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyása nélkül is – a kijevi rezsim oldalán – fegyveresen beavatkozzon a harcokba.