Lukasenko Kijevnek azt ajánlja, hogy vonja ellenőrzése alá a határt. Ezzel föl is ajánlotta a Donbasszt.
- április 15.
Ha Kijev ellenőrzése alá vonja a Donbassz népköztársaságai és Oroszország között húzódó határ, ez a Donbassz békés lakosságának sérelmére elkövetendő népirtáshoz, a civil lakosok közötti tisztogatásokhoz vezet majd. Amihez szívest-örömest látnak majd neki az ukrán önkéntes zászlóaljak (1) haramiái.
Mindezt Bogdan Bezpalko, az orosz államfő mellett működő, a nemzetiségek közötti kapcsolatok kérdéseivel foglalkozó Tanács tagja mondta el az EADaily c. kiadvány munkatársának. Mindezt Bezpalko akkor fejtette ki, amikor kommentálta Alekszandr Lukasenkó belorusz elnök kijelentését. Aki szerint Ukrajnának ellenőrzése alá kell vonnia a Luganszki és Donyecki Népköztársaság (LDNR), illetve Oroszország között húzódó határt (kiemelés a fordítótól).
Az, amit Lukasenkó ajánl – a Donbassz föladása. Ehhez Ukrajnának egy imitált választás megtartását, Oroszországnak pedig azt ajánlja, hogy „a minszki megállapodások betartását” játszva őrizze meg arcát. Ha Kijev kijuthat a régi orosz-ukrán határra, ez nem kevesebbet jelent majd, minthogy teljes ellenőrzése alá vonja a Donyecki (DNR) és a Luganszki (LNR) Népköztársaságot. Ezt követően a csapatokat már csak be sem kell majd vonultatni a Donbasszba. Az ilyen-olyan „önkéntes zászlóaljakból” és „ezredekből” lesz elegendő szadista ahhoz, hogy nyomban hozzálássanak az etnikai tisztogatásokhoz, a kivégzésekhez, a másként gondolkodók üldözéséhez. Mindez a nemzetközi szervezetek legteljesebb közönye, az ukrán hatóságok szenvtelensége és a belorusz elnök helyeslő bólogatása mellett zajlik majd. A támogatás teljes megvonása a DNR-től és az LNR-től óhatatlanul súlyos csapást mér majd az oroszországi hatalom tekintélyére, még inkább fölerősíti majd az ellenzéki közhangulatot immár a rendvédelmi és a közszolgálati szférában. Ezért van az, hogy Lukasenkó „arculatának megőrzését” ajánlgatja Oroszországnak – mondta Bogdan Bezpalko.
Véleménye szerint Lukasenkó olyan lépésekre gondol, melyek révén Oroszország engedményeket tenne a minszki megállapodások terén. (2)
„Például engedni kellene annak az ukrán követelésnek, hogy – a minszki szerződés azt megelőző pontjainak teljesítése nélkül – át lehetne adni Ukrajnának a határok fölötti ellenőrzést – amihez az ukrán fél nem egyszer ragaszkodott. Az „arculat megőrzése” céljából meg lehetne követelni ilyen-olyan garanciák, dokumentumok, nyilatkozatok aláírását. Amikből – fűzte hozzá a szakértő –, ha tényleg megkapja ezeket a területeket, Ukrajna semmit sem fog teljesíteni.”
Mint mondta: „Amellett, hogy láthatóan ellenszenvvel viseltet a Donbasszal és annak népi milicistáival szemben, Lukasenkó most minden alkalmat igyekszik megragadni, hogy javítson imázsán”.
„Lukasenkó, 2019 végén nem tudott megállapodni Oroszországgal, kirobbantotta az olajháborút, és gyakorlatilag sírba tette az orosz-belorusz integráció elképzelését. Megtette az „alternatív”kőolaj vásárlásának a gazdasági szempontból abszolút öngyilkos lépését. A „backa” (3) imázsát alapjaiban kezdte ki a koronavírus járvány: az állampolgárok, a választói a sorsuk iránti szinte teljes közönyt tapasztaltak nála. Lukasenkónak most égetően szüksége van valamilyen picinyke győzelemre, valamilyen sikerre, amit nagy eredményként tálalhat az általa ellenőrzött sajtóban. Ukrajna és Oroszország nem tudja dűlőre vinni a Donbassz konfliktusának ügyét, és íme, egyedül ő – a nagy politikus és diplomata – volt képes erre. Tanácsai, útmutatásai nélkül Putyin és Zelenszkij sehogy sem tud megállapodni egymással. És éppen ezért kell őt, a nagy politikust és vezetőt, hatodszor is megválasztani az elnöki posztra” – összegezte Bezpalko.
Egészében véve – így a szakértő – eléggé különös, hogy ilyen kezdeményezéseket Lukasenkó, és nem Vlagyimir Makej külügyminiszter tesz. „Az is furcsa, hogy maga Makej nemrégiben egy Oroszországra nézve eléggé sértő, diplomatára pedig egyáltalán nem jellemző interjút adott. Amelyből leplezetlenül kihallatszott a belorusz elnök hangja” – konstatálta Bezpalko.
Mint azt az EADaily hírül adta, korábban, egy interjújában Alekszandr Lukasenkó kijelentette: Ukrajnának meg kell tartania a minszki megállapodásokban előírt választásokat, és „meg kell jelennie az Oroszországgal közös határon, hogy ez – mind a 400 km-en – ukrán határ legyen”. A belorusz elnök szerint az ország területi integritását nem lesz könnyű helyreállítani, mivel „Ukrajna elitje és vezetése túlságosan megosztott”. Alekszandr Lukasenkó véleménye szerint „le kell ülnünk, a fejünket a kezünkbe kell temetnünk, és át kell gondolnunk, hogy mindezt hogyan valósítsuk meg”. Úgy, „hogy Oroszország is megőrizhesse az arcát, és a vérfürdő se kezdődjön el”.
Megjegyzések:
(1) „Önkéntes zászlóaljaknak” a szélsőséges nacionalistákból álló félkatonai osztagokat nevezték. Oda az emberek önként, meggyőződésből álltak be. Másfelől, ezek az alakulatok jelentős részben önállósították magukat a hadseregtől és annak parancsnokságától.
(2) A kijevi vezetés célja, hogy mindig újabb engedmények követelésével egyre lazítsa, „puhítsa” a megállapodást – míg a végén semmi sem marad majd belőle. Másfelől ez része annak a destruktív taktikának, hogy egy-egy tárgyalásnak a vége felé, illetve után olyan követeléseket támasztanak, ami miatt lehetetlenné teszik, hogy a tárgyalások a lényegről, a minszki megállapodás végrehajtásáról szóljanak. Primitív, de hatásosnak bizonyult stratégiájával és taktikájával az ukrán vezetés elérte, hogy „egyre távolabb beszélik el” a tárgyalásokat azok eredeti céljaitól és irányától.
(3) Lukasenkó familiáris beceneve a külföldön is ismert „Bátyka” szó. Az orosz parasztcsaládokban az apát nevezik „bátykának”. Ennek belorusz nyelvű változata a „Backa”.