Május folyamán az Európai Parlament arra készül, hogy új – a Donyec-medencei konfliktus rendezését célzó – kezdeményezéseket vizsgáljon meg. Az Európai Parlament külügyi bizottsága által készített tervezet merőben humanitárius célokat jelöl meg: a helyzet mindenre kiterjedő feloldását, megfelelő feltételek biztosítását a megfigyelők és a humanitárius missziók tevékenysége számára, aknamentesítést. És mindennek eredményeként minden feltétel biztosítását ahhoz, hogy – az ukrán törvényekkel összhangban – meg lehessen tartani a választásokat. (1)
A dokumentumban Oroszország ellen felsorakoztatott vádak – Oroszország „agressziós ténykedése” a „Keleti Partnerség” többi tagországával (Azerbajdzsán, Örményország, Belorusszia, Grúzia és Moldávia) szemben – messze túlmutatnak Ukrajna és a Donbassz népköztársaságainak földrajzi keretein.
A tervezet, egyebek mellett, előirányozza nemzetközi békefenntartó erők telepítését az Oroszország, illetve a Donbassz között húzódó, korábban ukrán-orosz határszakasz teljes hosszában.
A dokumentum szerzői nem is titkolják, hogy tervezetük kidolgozásakor felhasználták az un. „horvát forgatókönyv” – az 1995-ben a horvát-bosnyák koalíció által a szerb köztársaságok ellen indított büntető hadjárat – tapasztalatait.
A hadművelet több ezer békés szerb legyilkolásához, etnikai tisztogatásokhoz és mintegy 250 ezer etnikai szerb kényszerű lakhely-elhagyásához vezetett. A hadművelet befejező szakaszává lett az 1991 és 1995 között folyó háborúnak, ami Jugoszlávia végleges széthullásához vezetett.
A hadművelet sikeres végrehajtásának elengedhetetlen feltétele volt, hogy a szerb hadsereg nem avatkozott be. Erre vonatkozóan Szlobodan Milosevics adott garanciákat „a nemzetközi közvetítőknek”. A „nemzetközi közösség” azonban, ígéretét megszegve, utóbb mégiscsak kiadta Milosevicset a hágai törvényszéknek. Aki „tisztázatlan körülmények” között életét vesztette a börtönben, még mielőtt a felmentő ítélet ebben az igencsak furcsa bírósági perben megszülethetett volna.
Kétség sem fér hozzá, hogy ez a tervezet nem a Donbasszban folyó fegyveres konfliktus békés rendezését célozza, hanem „az orosz kérdés végleges rendezését”. Amiről nyíltan beszélnek nemcsak az ukrán, de nyugati politikusok is. Az sem kétséges, hogy a Kreml komoly stratégiai melléfogásai következtében a „minszki folyamat”, majd annak folytatása, a „horvát forgatókönyv” (kiemelés a fordítótól) nem egyéb, mint annak az előjátéka, hogy „a krími kérdést” az ukrán forgatókönyv szerint „rendezzék végleg”. Hogy mint alakulnak majd a fejlemények „a horvát forgatókönyv” körül, hamarosan megtudjuk. A meghallgatások májusra várhatók az Európai Parlamentben.
Szergej Jakovlev, Donyeck