Kik szponzorálják a Donbasszban harcoló ukrán hadsereget?

https://argumenti.ru/world/2020/04/661956

  1. április 22.

A blogoszférában található egyik anyag arról ír, hogy megneveztettek a Donbassz egyoldalúan kikiáltott köztársaságai elleni hadműveletekben részt vevő Ukrán Fegyveres Erők feltételezett „szponzorai”.

Mint azt a „Yandex. Dzen” csatornái egyikének (1) egy szerzője írja: szakértők sorának az a véleménye, hogy az ukrán hadsereget a demokrácia védelmére szakosodott amerikai alapítványok finanszírozzák (kiemelés a fordítótól).

Feltételezik továbbá, hogy a Donbasszban lévő tulajdonaik visszaszerzésében érdekelt tehetősebb ukrán üzletemberek is utalnak át e célból pénzeszközöket. A blogíró az ilyen vállalkozók között említette Igor Kolomojszkijt (2) és Rinat Ahmetovot. (3)

Korábban, még a mai nap folyamán Szergej Markov orosz politológus három olyan államot nevezett meg, amelyek, az ország szétesése esetén, Ukrajna helyén jöhetnének létre. (4)

 

https://argumenti.ru/world/2020/04/662019?utm_referrer=https%3A%2F%2Fpulse.mail.ru&utm_source=pulse_mail_ru

Az ukrán hadsereg, „civilek háta mögül” csapást mért Donyeck egyik elővárosára. A Donyecki Népköztársaság (DNR) rendkívüli közleménye

  1. április 22.

Az ukrán fegyveres erők – „szánt szándékkal civil lakosok háta mögé rejtőzve”– támadták Donyeck egyik elővárosát. Ez áll a DNR Népi Milíciája által ma köröztetett rendkívüli közleményben.

A néphadsereg tájékoztatása szerint a kijevi csapatok 120 mm-es aknavetőkből lőtték Sztaromihajlovka település lakónegyedeit. (5) A támadás során bevetett tüzérségi eszközöket Krasznogorovka város (6) 2. sz. iskolájának közelében helyezték el.

A tűzcsapás következtében két lakóépület megsérült.

 

Megjegyzések:

 (1)  A Yandex orosz internetes szolgáltató blogíróinak írásait, elemzéseit, közvetítéseit, videóit tartalmazó, napi gyűjtemény.

(2)  Igor Kolomojszkij – Ukrajna egyik leggazdagabb oligarchája. Övé volt az ország egyik legnagyobb pénzintézete, a Privatbank (mígnem csak ádáz üzleti ellenfele, Petró Porosenkó – ugyancsak dúsgazdag oligarcha – alaposan meg nem kopasztotta vetélytársát, aki egy időre jobbnak látta az USA-ba húzódni a villámcsapások elől. Az ukrajnai szélsőjobboldal ernyőszervezetének, a Jobb Szektornak egyik alapítója és finanszírozója. A 2014. februári náci puccs győzelme után Dnyepropetrovszk kormányzójává nevezték ki, ahol véres rémuralmat teremtve letörte az ottani tiltakozó népmozgalmat. Ötletgazdája és finanszírozója a 2014. május 2-i ogyesszai tömeggyilkosságnak – a zűrzavart kihasználva, a maga emberét ültette a város élére. (Aki kezére játszotta az ogyesszai kikötőt.) Kolomojszkij fedezte föl és futtatta kezdetben Vlagyimir Zelenszkij egykori komikus színészt, mostani ukrán elnököt. (Akivel azonban rövidesen szétváltak útjaik.)

(3)  Rinat Ahmetov, 2014-ig a Donbassz leggazdagabb oligarchája – egyben ura – volt. (A Donbassz szülötte volt a 2014-ben erőszakkal megdöntött és elűzött Viktor Janukovics elnök is). Egyes értékelések szerint őmiatta hiúsult meg a 2014 júniusában az ukránok által elfoglalt Mariupol kikötő- és iparváros elfoglalása. A mendemonda szerint 2014 szeptember elején (amikor lényegében már csak be kellett volna vonulni a városba) az ukránok megfenyegették Ahmetovot: ha a néphadsereg bevonul Mariupolba, úgy „Grád” sorozatvető rakétákkal szétlövik a városban lévő két üzemét. Az oligarcha állítólag Putyin elnök közbenjárását kérte. Aminek nyomán a néphadsereg parancsot kapott, hogy álljon meg a város határainál. Mariupol azóta is a náci rémuralmat nyögi – a város lett a bázisa a legvéresebb, legkegyetlenebb, „Azov” nevű terrorkülönítménynek. Mariupolt időközben az ukrán hadsereg jól megerősített erődítménnyé építette ki, amely csak súlyos, véres, nagy pusztítással járó harcok nyomán lesz csak bevehető (ha egyáltalán).

(4)  Ezek: 1. Galícia, az ország nyugati részén (félő, hogy Kárpátalját is betaszítanák a kardfogú tigris barlangjába); 2. Malorosszija (Kis-oroszország), az ország középső részén; 3. Novorosszija (Új-Oroszország). Megalakulásával visszaállna az egykori kormányzóság, mely Harkovtól Ogyesszáig terjedt. Megalakulásával (a maradék) Ukrajnát elvágnák a tengertől, közvetlen szárazföldi összeköttetés jönne létre a Dnyeszter-mellék ugyancsak senki által el nem ismert köztársasággal. Oroszország pedig ismét megjelenne a NATO-tag Románia határainál.

Ez a két térképvázlat hasonlít leginkább arra, hogy miként esne Ukrajna három részre:

 

(5)  Hogy mit „tudnak” a 120 mm kaliberű (átmérőjű) aknák, azt a fordítónak két éve módja volt személyesen is látni. A lakótelepet három nappal korábban lőtték, összesen nyolc, 120 mm-es aknával – hajnali ötkor, mikor az emberek még aludtak. Nálunk, ha csak egy ilyen aknát is találnak a háborúból, elszállításakor az egész környéket kiürítik.

 

A lyukakat a szanaszét repülő repeszszilánkok vágták a vastag téglafalba. A kitörött ablaküvegeket furnérlemezekkel és PVC-fóliával próbálják pótolni.

(6)  Krasznogorovka – az ukránok által még 2014 nyarán elfoglalt település Donyeck közelében