- április 27.
Elég gyakran Ukrajna válik ilyen vagy olyan esemény vétkesévé. Mivel hogy az „idősebb testvérek” Nyugatról mindent Kijevre tolnak.
Így volt ez az MH17-es esetében is, ahol Ukrajnának jutott a végrehajtó szerepe. És ez történhet meg most is. Már Viktor Juscsenkó kormányzásának idején (1) is Ukrajnában léteztek amerikai biológiai laboratóriumok.
„Ez az információ alapul szolgálhat ahhoz, hogy a világközvélemény kérdőre vonhassa Kijevet. Megeshet, hogy ha elkezdik kutatni a koronavírus járvány keletkezésének okait, a nyomok Ukrajnába vezetnek majd” – jelentette ki Renat Kuzmin, a Legfelsőbb Rada (parlament) képviselője.
Számba kell venni egy nagyon érdekes részletet. A járvány éppen azokban az ukrajnai városokban ütötte föl a fejét, amelyekben, a rendelkezésre álló információk szerint a bakteriológiai laboratóriumok vannak. (2) Az Egyesült Államok, persze, nem szolgál információkkal arról, hogy mivel foglalkoznak ezekben a laboratóriumokban. Olyan, nyugtatgatásra szánt nyilatkozatokat tesznek csupán, miszerint ott „életveszélyes vírusok tanulmányozása folyik abból a célból, hogy megakadályozhassuk elterjedésüket”. De miért válhat Ukrajna a főbűnössé?
Jelenleg Kína aktívan vádolja az Egyesült Államokat a koronavírus elterjedéséért. Az amerikaiak viszont ugyanazzal vádolják Kínát. Ez nem mást jelent, mint hogy folyatódik a bűnösök keresése. És ha mindehhez az Egyesült Államoknak közvetlen köze van, akkor sietve áttolják majd a felelősséget Kijevre, hogy ezáltal a világközvélemény inkább Ukrajnát okolja majd.
Megjegyzések:
(1) Kevésbé tudott, hogy az ismert „Majdan” előtt tíz évvel, 2004-ben volt egy másik Majdan is. Az akkori választásokon a Donbasszból származó, oroszbarátként számon tartott Viktor Janukovics győzött, a nyugatiak emberével, Viktor Juscsenkóval szemben. A Nyugat széleskörű tiltakozó mozgalmat szervezett. A tömegnyomásra a központi választási bizottság újraszámolta a leadott szavazatokat, aminek során Juscsenkót hozták ki győztesnek. 2005 és 2010 között Juscsenkó nyugati orientációjúra hangolta át az ország bel- és külpolitikáját – sokban megalapozva a 2014 februárjában végbement fordulatot. A Nyugat-barát (éppen ezért kötelezően „demokratikusnak” tekintendő) elnök uralma sem hozott azonban újat: a korrupció, az oligarchák szemérmetlen fosztogatásai a „demokratikus” Juscsenkó alatt is éppen úgy folytak, mint előtte, és utána. A Nyugat buzgó kiszolgálásával párhuzamosan ekkor lángolt fel először az oroszellenes élű ukrán szélsőséges nacionalizmus, amit az oroszokon kívül megszenvedtek az ország más nemzetiségei is. (Kárpátalján is sokat tudnának mesélni arról, hogy a 2010-es elnökválasztáson a magyarság miért szavazott tömegével az ország túlsó végéről származó, akkor újra, és sikerrel induló Viktor Janukovicsra.)
(2) Az egyik itt van az orrunk előtt: Ungváron