2020.04.30.
Az Európai Uniónak már az idei második félévben, nem pedig decemberben kell elkezdenie a koronavírus válság miatti helyreállítási stratégiát működtetni, mert a helyzet akut – mondta el a szerda este megjelent Le Echos interjúban Paolo Gentiloni uniós biztos.
Szerinte egy olyan alapot kell összerakni, amely hiteleket és vissza nem térítendő támogatásokat is tud nyújtani a tagállamoknak, illetve a legjobban sújtott ágazatoknak és térségeknek és a hitelek futamidejének nagyon hosszúnak, vagy „örökösnek” kell lennie. Utóbbi kifejezés az örökjáradék jellegű (örökös) kötvényre utalhat, amit éppen a minap javasolt Soros György világhírű magyar üzletember az EU-nak, (A portfolió szerint az, szerintünk nem magyar, nem üzletember, csupán egy aljas spekuláns,- a szerk.) mint a válságkezelő alap mögötti jó finanszírozási megoldás.
Szerinte például 1000 milliárd eurós volumenű örökjáradék jellegű közös kötvényt kellene kibocsátani például évi 5%-os kamat mellett, ami így évi összesen 5 milliárd eurós terhet jelentene a tagállamoknak. Mivel ez valamilyen struktúrában közös adóssága lenne a tagállamoknak, és mivel „örökre” szólna a tartozás, így ez erős politikai üzenet is lenne a befektetők felé, hogy a közösségből nem lehet kilépni, hiszen közösen tartoznak.
Gentiloni az interjúban arról beszélt, hogy az Európai Bizottság – amelynek május 6-ig kell kidolgoznia a helyreállítási alap stratégiáját, hogy aztán az uniós állam- és kormányfők asztalára tegye – 1500 milliárd eurósnak kellene lennie a koronavírus miatti gazdaságélénkítő csomagnak, ami a 27 tagú közösség együttes gazdasági teljesítményének mintegy 10%-a.
A helyreállítási alapból folyósítandó hitelek és vissza nem térítendő támogatások kapcsán a volt olasz miniszterelnök, jelenleg gazdasági ügyekért felelős uniós biztos Gentiloni azt mondta az MTI összefoglalója szerint:
“Egyetértek Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével abban, hogy elegyíteni kell ezt a két megközelítést”, hozzátéve, hogy a hiteleknek nagyon hosszú vagy “örökös” lejáratúnak kell lenniük. Kiemelte emellett, hogy véleménye szerint nehéz lesz konszenzusra jutni a javaslatcsomag megalkotásakor. “Az ördög a részletekben lakozik” – fogalmazott.
Bár a tagállamok vezetői azt szeretnék, ha a közös helyreállítási alap a 2021-2027-es uniós költségvetés keretein belül (egy külön fejezetben) indulna el, amiről lehet, hogy csak az utolsó pillanatban, azaz idén decemberben lenne meg a döntés, de Gentiloni fenti szavai szerint minél előbb el kell fogadni egy ilyen tervet. Ez arra utal, hogy ha a tagállamok egyhangú döntése megszületne a következő 1-2 hónapban, akkor lenne még kellő idő arra, hogy az új struktúrák felállítása és a kötvénykibocsátás megszervezése után jövő év elejétől tényleg be lehetne vonni a forrásokat – amennyiben a helyreállítási alapot tényleg a 2021-2027-es uniós költségvetés berkein belül képzelik el a tagállami vezetők.
(Portfolio.hu)