A NATO fokozni tervezi jelenlétét a Fekete-tengeren. Oroszország kész a válasszal

https://politexpert.net/195751-korotchenko-rossiya-podgotovila-otvet-na-plany-po-usileniyu-nato-v-chernom-more?utm_source=whitepush.biz&utm_medium=push&utm_campaign=push15_08_05_2020

  1. május 8.

Az ukrán minisztertanács azt szeretné látni, hogy a NATO és az Egyesült Államok fokozza Fekete-tengeri jelenlétét. Igor Korotcsenko katonai szakértő elmondta, miként készült fel az Orosz Föderáció határainak és érdekeinek a védelmezésére.

Vagyim Prisztajko ukrán miniszterelnök-helyettes (1) – egy, a NATO diplomáciai képviselőivel megtartott videokonferencián – kérte a Fekete-tengeri NATO-flotta megerősítését, hogy ezáltal is „féken lehessen tartani”Oroszországot.

A „PolitExpertnek”(PE) adott interjújában Igor Korotcsenko, a „Nacionalnaja Oborona”(„Nemzetvédelem”) nevű folyóirat (2) főszerkesztője ennek kapcsán megjegyezte: Ukrajna következetesen folytatja oroszellenes, nyíltan provokatív politikáját. (3) Kijev nemcsak az Egyesült Államokat, de a NATO-t is megpróbálja bevonni az Oroszországgal való szembenállásába.

„Sajnos, az észak-atlanti tömb haditengerészeti tevékenysége fokozódik. A PE beszélgető partnere elmondta: a NATO katonai és felderítő hajói – közöttük amerikai korvettek és fregattok – rendszeresen ellátnak különféle missziókat.

Egy ilyen jelenlét fő veszélye abban van, hogy a NATO bármely korszerű hajója alkalmas arra, hogy fedélzetén nagy találati pontosságú támadófegyvereket helyezzenek el. Főként tengerekről indítható szárnyas rakétákat. Ennek folytán fennáll egy olyan rendkívüli helyzet kialakulásának veszélye, amelyre Oroszország kénytelen lesz válaszolni.

A lehetséges veszélyek megelőzése céljából mostanra kiépült a Fekete-tengerre befutó NATO- hajók ellenőrzését és megfigyelését szolgáló rendszer. E hajók megfigyelése és követése a légierő, a rádiólokációs állomások és azon ellenőrző rendszerek révén történik, amelyek részei a partokra telepített orosz rakétaelhárító rendszereknek.

„Amellett ne feledkezzünk el arról sem, hogy erősödnek a légvédelem haderői és eszközrendszere. Ez nagyon fontos akkor, amikor válaszolnunk kell arra a veszélyre, hogy Oroszországra szárnyas rakétákkal mérhetnek csapást. Mostanra a Krímben telepítve lett a nagy hatótávolságú SZ-400-as légvédelmi rakétarendszer (4)”– jelentette ki Korotcsenko.

A hadsereg fegyverzetébe kerülnek a „Tor-M2-es”légvédelmi rakétarendszerek. Ezek jól vizsgáztak Szíriában, amikor vissza kellett verni a terroristáknak a Hmeimim támaszpont elleni drón támadásait – emlékeztetett a katonai szakértő. A légvédelmi rakétakomplexum elhárította a légitámadások 90 %-át – a maradék 10 %-kal a légvédelem egyéb eszközei bántak el.

„A Tor-M2 nagyon hatékony, kis hatótávolságú eszköz objektumok, hadseregcsoportok védelme során. Ezekkel a komplexumokkal aktívan ellátjuk fegyveres erőinket. Oroszország a különböző csapásokkal szemben megbízható védelmet biztosít valamennyi fontos stratégiai létesítménye számára, illetve figyelemmel kíséri a különböző hajók mozgását a Fekete-tengeren. Hát így felelünk mi a fenyegetésekre – összegezte a szakértő.

Korábban Vagyim Prisztajko bejelentette, hogy Kijev már megteremtett minden elvárt katonai bázist ahhoz, hogy az ország csatlakozhasson a NATO Továbbfejlesztett Lehetőségek Programjához. Várakozásai szerint országát már az Észak-atlanti Tanács következő ülésén meghívják a Szövetségbe.

Kszenyija Jemeljanova

 

Megjegyzések:

(1)  Vagyim Prisztajko – a legutóbbi időkig külügyminiszter. Jelenleg az euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes

(2)  Az orosz Honvédelmi Minisztérium folyóirata

(3)  Mostanra kirajzolódott az a felismerés (és már a felek egyike sem különösebben titkolja ezt), hogy a minszki megállapodás megbukott: öt év alatt az egyik fél – az ukrán – a megállapodás előírásaiból egy betűt sem teljesített. A tojástánc most a körül folyik, hogy ki vessen véget hivatalosan is ennek az immár több mint öt éve tartó nyűglődésnek. Ennek ódiumát azonban az egyik fél sem meri fölvállalni, és azt próbálja elérni, hogy ezt a másik fél tegye meg. Ezen belül az ukrán fél az, amelyik semmitől – semmilyen provokációtól – nem riad vissza e cél érdekében. Pimasz obstrukciójával, adott szavának sorozatot megsértésével, nagyarányú katonai készülődésével, a készülő ukrán offenzíva látszatának keltésével – nem utolsó sorban pedig a Donbassz néphadseregei állásainak, kiváltképpen pedig a polgári lakosság eszeveszetté vált ágyúzásával akarja kiprovokálni, hogy az orosz fél – látva a minszki megállapodások bukását – maga vessen véget hivatalosan is a „minszki folyamatnak”.

(4)  Ukrajna és még az Egyesült Államok is több alkalommal elkövette azt a pimaszságot, hogy a rakétatelepítések leállítását, a telepített eszközök leszerelését követelje Oroszországtól.