https://novorosinform.org/815011
- május 16.
Vlagyimir Dzsabarov, a Szövetségi Tanács (az orosz parlament felsőháza) külügyi bizottságának elnökhelyettese, a „Parlamentszkaja Gazetának” („Parlamenti Újság”) adott interjújában kifejtette: valószínűsíthető, hogy Ukrajna 2020 végéig bejelenti a Minszki Megállapodások felmondását.
A tisztségviselő véleménye, hogy az ukrán társadalomban meglévő mélységes megosztottság oda vezethet, hogy Kijev elveszítheti ellenőrzését több megyéje fölött. Dzsabarov úgy véli, hogy Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnöknek gyakorlatilag kicsúszott a kezéből az ország fölötti ellenőrzés, a nyugati országokat pedig immár nem érdekli az ukrán politika annyira, mint korábban.
„Nagyon mély az ukrán társadalmon belüli megosztottság. A délkeleti régiók példáját – amelyek még csak hallani sem akarnak az egységes Ukrajna kebelébe történő visszatérésről – követheti Ogyessza, Herszon, Nyikolajev, (1) Zaporozsje (2), amelyek, egyelőre, kivárnak.
Dzsabarov megjegyezte: különösen figyelemre méltó, hogy Dmitrij Kozak, az orosz elnöki adminisztráció vezető-helyettese a minap Berlinbe látogatott, hogy ott személyes megbeszéléseket folytasson Angela Merkel hivatalának képviselőivel.
„Úgy vélem: fontos megjegyezni, hogy a megbeszélések kétoldalú keretek között, Ukrajna képviselője nélkül zajlottak. Ez a konstruktív tettek irányába terelheti a Minszki Megállapodások végrehajtásáról folyó vitákat (3)… Nem tartom kizártnak, hogy az év végéig Ukrajna bejelenti a Minszki Megállapodások felmondását” (4) – vélekedik Dzsabarov.
Előzőleg ismertté vált, hogy Zelenszkij meghosszabbította az Ukrajnában működő, oroszországi hátterű internet szolgáltatókkal szemben korábban elrendelt szankciók hatályát.
Korábban, május 11-én Borisz Grizlov kijelentette: Moszkva segíteni fogja a Donbasszt abban, hogy véget vessenek az ukrán katonai agressziónak.
Mint emlékezetes, április 25-én Zelenszkij kerek perec elutasította azt az elképzelést, hogy az orosznak biztosítsák a második államnyelv státuszát. (5)
* * *
https://novorosinform.org/814500
Moszkva minden eszközzel segíteni fogja a Donbasszt a békés élet helyreállításában és az ukrán agresszióval való szembenállásában. Mint a „Donbassz Szegodnya” (a Donbassz ma) nevű hírportál közli, ezt május 11-én, hétfőn jelentette ki Borisz Grizlov, Oroszország képviselője a Kontaktcsoportban.
„Oroszország továbbra is minden szükségest megtesz majd annak érdekében, hogy a Donbasszban véget vessenek a hadműveleteknek, és helyreálljon a békés élet. Munkánk az ENSZ Biztonsági Tanácsa által is jóváhagyott Minszki Megállapodásokon alapul, amelyek nem teszik lehetővé, hogy bárki is a helyi lakosság véleményének mellőzésével döntsön a Donbassz sorsáról” – idézi a kiadvány a Grizlov által mondottakat.
Megjegyzések:
(1) Ogyessza, Herszon, Nyikolajev – Fekete-tengeri városok, egyben megyék. Bennük, illetve közelükben épül az az amerikai haditengerészeti támaszpont, mely részben kárpótolja az Egyesült Államokat azért, hogy 2014-ben kicsúszott a kezükből az általuk már-már megszerezni vélt, geostratégiai fontosságú szevasztopoli orosz támaszpont. Az épülő amerikai támaszpont mintegy 150 km-re van a Krím-félszigettől. A támaszpont létesítését az tette lehetővé, hogy 2014. május végén – az ogyesszai mészárlást követően – Igor Kolomojszkij oligarcha, még a kijevi rezsimet sem vonva be ebbe, szerződést írt alá Victoria Nuland amerikai külügyminiszter-helyettes asszonnyal az ogyesszai hadikikötő átadásáról.
(2) A kijevi rezsim már több ízben fenyegetőzött azzal: ha elveszti a Donbasszal határos Zaporozsje megye fölötti ellenőrzést, felrobbantja az ottani atomerőművet. Ami súlyos környezeti katasztrófát okoz majd szerte Európában is.
(3) Kijevben ingerülten fogadták Dmitrij Kozak berlini látogatását. Tudatára ébredtek annak: őket – akik szégyentelenül obstruálják a minszki tárgyalási folyamatot – a jövőben esetleg ki is hagyhatják a folyamatból. És állandó obstrukciókkal többé nem fogják tudni a számukra kedvező irányba terelgetni a minszki megállapodások végrehajtásáról folyó tárgyalásokat.
(4) Nem valószínű. Főként a Nyugatnak – legalábbis Trump elnöksége idején – nem érdeke, hogy véget érjen az amúgy kezdettől fogva halott minszki megállapodások körüli – az ilyen-olyan alkudozásokhoz időt adó – tojástánc. Hogy Kijev felrúghatja-e (megengedik-e neki) a minszki megállapodásokat, ez elsősorban az Amerikán belüli (Trump és ellenlábasai közötti) erőviszonyoktól függ. Illetve Minszk Kijevvel történő felrúgatásával akarják majd a héják Trumpot kész helyzet elé állítani.
(5) A 2014. februári kijevi puccs elleni tiltakozások egyik oka volt az orosz nyelv, mint második államnyelv státuszának kérdése. A tömeges tiltakozások egyik fő követelése volt e státusz helyreállítása, biztosítása.