- május 16.
Ukrajna spontán decentralizációja az ország végleges széthullásához vezethet. A „PolitExpertnek”adott kommentárjában erről beszélt Bogdan Bezpalko, az orosz államfő mellett működő Interetnikai Kapcsolatok Tanácsának tagja.
Előzőleg Vlagyimir Dzsabarov, a Szövetségi Tanács külügyi bizottságának elnökhelyettese kijelentette: mivel Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök nem ura az ország helyzetének, ezért abból kiválhat Ogyessza, Herszon, Nyikolajev és Zaporozsje. (1) Ebben a helyzetben, a politikus véleménye szerint, a társadalomban tapasztalható mélységes megosztottság is közrejátszik.
Dzsabarov feltételezése szerint Kijev szándékában áll kilépni a Minszki Megállapodásokból. Hangsúlyozta: az ukrán vezetésnek nem hajlandó bármit is tenni a szóban forgó dokumentum végrehajtásának érdekében.
Mint azt Bogdan Bezpalko, az orosz államfő mellett működő Interetnikai Kapcsolatok Tanácsának tagja a „PolitExpertnek”adott kommentárjában megjegyezte: csakugyan van arra esély, hogy Ukrajna szétesik, de ez az esély nem nagy. Mindezért a decentralizációs tendencia a felelős.
„Ahogy azt Cserkasszi polgármesterének (2) az esetében is láttuk, konfliktus tapasztalható a központ és a polgármesterek között. A Minszki Megállapodásokból történő kilépésével pedig Ukrajna kibújik a felelősség alól és felújítja a Donbassz elleni háborút. Kétség kívül, ez óhatatlanul – amúgy nem feltétlenül katonai jellegű – következményeket vonna maga után Oroszország részéről. A megállapodások felmondása Ukrajna széteséséhez, felbomlásához vezethetne” – jelentette ki a politológus.
Aki megjegyezte: sok ukrán politikus is állítja, hogy az országra széthullás vár. És van annak alapja, hogy ezt mondják. Bezpalko rámutatott, hogy Kijev továbbra is szabotálja, illetve nem tartja be a minszki megállapodásokat. Ha viszont az ország kiválik ebből a megállapodásból, akkor a belülről történő megsemmisülés jut majd osztályrészéül.
„Szeretnék emlékeztetni rá: sokáig senki sem hitte el, hogy Ukrajna magától kilép majd az Oroszországgal 1997–99-ben megkötött nagy barátsági szerződésből. (3) Ám ennek ellenére ezt megtette, mentesítve ezzel Oroszországot egy ilyen lépés alól. Nem mi bontottuk föl a szerződést, nem mi, hanem Ukrajna saját maga mondott le a barátságról”– jegyezte meg a szakértő.
Ugyanakkor, ha Ukrajna fel is mondja a szerződést, ettől a Donbassz számára nem változik semmi. Így is, úgy is, ezt a régiót nagyarányú ágyúzás éri. Különösen heves ágyútűz éri a lakónegyedeket, aminek következtében békés civilek vesztik életüket.
Bezpalko feltételezte, hogy a koronavírus járvány és a gazdasági válság megszűntével a nemzetközi politika nagy játékosainak némelyike kockázatos játékba foghat, amihez Ukrajnát egyfajta eszközként használják majd fel. Emiatt Kijev esetleg távozik a Minszki Megállapodásokból. Erre azonban Oroszország adekvát módon, saját állami és nemzeti érdekeivel összhangban fog reagálni.
Anton Bregyihin, az „A Donbassz az Eurázsiai Unióért”nevű mozgalom koordinátora egy korábbi alkalommal beszámolt az Ukrajnában tapasztalható szeparatista közhangulatról (4). Mint mondta, egy újabb politikai válság esetén más régiók is leválhatnak az országról, megismételve ily módon a „krími forgatókönyvet”.
Alekszej Atrejanov
Megjegyzések:
(1) A felsorolt területek a hajdani Novorosszija kormányzóság fennhatósága alá tartoztak. A négy megye kiválásával Ukrajna előtt újra lezárulna a Fekete-tengerhez történő kijutás, és veszélybe kerülne az Ogyesszában és a tőle északkeletre, 200 km-re lévő Ocsakov városában most épülő amerikai haditengerészeti támaszpont léte is.
(2) A polgármester, saját hatáskörben, enyhített a járvány miatti vesztegzár szigorú szabályain, amelyeket a mindenható, de fölöttébb népszerűtlen Arszen Avakov belügyminiszter rendelt el. Hogy ez mennyire volt helyénvaló, nem a mi tisztünk eldönteni. Az tény viszont, hogy a vesztegzár újabb súlyos csapás volt az ebek harmincadjára jutott országra, annak gazdaságára, a mind nagyobb nélkülözések és nyomor sújtotta lakosságra. Avakov belügyminiszter bűnvádi eljárással fenyegette meg Cserkasszi város polgármesterét, aki, a vita hevében, kilátásba helyezte: követni fogják a Krím példáját.
(3) A barátsági szerződésre épülnek, arra hivatkoznak az Oroszország és Ukrajna közötti legfontosabb államközi szerződések – így például a határokról, illetve az Azovi-tengerről kötött szerződés is. Így a barátsági szerződés felmondásával, elvileg, kérdésessé vált e szerződések jogi megalapozottsága is.
(4) Elszakadást követelő mozgalmak bontakoztak ki, például, Lvovban, Galíciában. Történetesen olyan területeken, amelyekre Lengyelország, immár nem is leplezetten, igényt tart.