https://lenta.ru/news/2020/05/19/tankies/?utm_referrer=https%3A%2F%2Fzen.yandex.com
Ukrán állítás szerint orosz tankokat dobtak át a Donbasszba
- május 19.
Mint azt az Ukrán Nemzeti Hírügynökség (UNN) közli, az ukrán Védelmi minisztérium Felderítési Főcsoportfőnöksége (GUR) bejelentette: több mint tíz orosz tankot dobtak át a Donbasszba.
A GUR értesülései szerint a Donbassz egyoldalúan kikiáltott köztársaságainak területére – az államhatár nem Ukrajna által ellenőrzött szakaszán három új és nyolc felújított harci járművet irányítottak át.
Amellett az ukrán felderítés állítja, hogy Oroszország három, hadianyagokkal megrakott tehervagont küldött, közöttük tiltott kaliberű fegyverzeteket (1), nyolc páncélozott harci járművet, mintegy harminc, lőfegyverekhez való lőszerekkel megrakva, továbbá gránátvetőket.
Korábban Anatolij Petrenkó ukrán védelmi miniszterhelyettes kijelentette, Oroszország humanitárius segélyküldeményként álcázva, a határ nem ellenőrzött szakaszán keresztül fegyvereket szállít a Donbasszba.
Miután 2014-ben hatalomváltás következett be az országban, a Donbassz területeinek egy része (2) kinyilvánította függetlenségét Ukrajnától. Kijev erőnek erejével vissza akarta venni ezeket a területeket és Oroszországot vádolja e földek megszállásával. Moszkva elutasítja ezeket a vádakat.
Megjegyzések:
(1) A pofátlanság teteje! A Donbasszból szinte naponta jönnek arról hírek, hogy az ukrán hadsereg békés településeket ágyúz – méghozzá a minszki megállapodások által tiltott kaliberű tüzérségi fegyverekkel, aknavetőkkel. A fordító két éve megfordult egy olyan donyecki lakótelepen, amelyet négy nappal korábban – a minszki megállapodásokban tiltott, 120 mm-es kaliberű aknavetőkkel lőttek. Egy hajnali órában, amikor az emberek még aludtak.
(2) A Donbassz úgyszólván egész területe (és nemcsak egy része) részt vett a 2014. május 11-i függetlenségi népszavazáson. Kivéve azokon az akkor még csekély területeken, ahol a junta által korábban kinevezett helyi közigazgatás még működött – illetve amely területeket az agresszió kezdete, 2014. május 2. után az ukrán hadsereg elfoglalt. Krasznoarmejszk városába a szavazás napján reggel 6 órakor nyomult be az ukrán hadsereg, és géppisztolysorozatokkal szétkergette a szavazásra már gyülekező választópolgárokat.
Július elején indult meg, elsöprő erővel az ukrán hadsereg. Július 5-én Szlavjanszk és a szomszédos Kramatorszk város elestével az ország megerősített északi katonai körzete gyakorlatilag összeomlott. Az ukrán hadsereg gyors előretöréssel kijutott az országhatárra, és hozzálátott annak visszafoglalásához. Az ország belsejében az ukrán hadsereg Donyeck és Gorlovka alá nyomult, a frontvonal ott meg is rekedt, a két várost és azok elővárosait azóta is rendszeresen ágyúzzák. Június közepén elesett a 450 ezres Mariupol kikötő és iparváros – az Azovi-tenger mentén lévő legnagyobb ukrajnai kikötőváros. Augusztus végén ugyan megindult a néphadseregek ellentámadása, ám az orosz diplomácia – a Minszk-1 megállapodás kikényszerítésével leállította az offenzívát, befagyasztva ezzel a frontokat (a néphadseregek számára kedvezőtlen pozíciókban, megtiltva azt is, hogy az ellenség által lényegében már kiürített Mariupol városába, három hónapos náci rémuralomnak vetve véget, bevonuljanak).
Mindezek következtében a két népköztársaság együttes területe a korábbi kb. 30 százalékára zsugorodott.