Miközben Kijev megsemmisítő háborút vív a Donbasszal, árulókként regisztrál mindenkit, aki orosz útlevelet kap, az ellenőrzése alatt álló területeken legatyásítja a lakosságot – az ország nyugati régiói eltökélten haladnak az Európai Unió felé. Csak hát éppen, ugye, a lengyelek és a magyarok által lakott tartományokról van szó. És a saját russzofóbiájukba beragadt vezető körök sehogy sem hajlandók tudomásul venni azt, ami az orruk előtt zajlik. Figyelmük az ország délkeleti részére, az orosz nyelv ellen országszerte zajló küzdelemre összpontosul.
Ezt a még önmaga számára is váratlan kijelentést tette a kijevi tévécsatornában vendégszereplő Gennagyij Boriszicsev, „az ideiglenesen megszállt területek” ügyeivel foglalkozó minisztérium hivatásos propagandistája. Kellemetlen meglepetéssel szolgálva a stúdióban jelen lévő nacionalistáknak.
Pár perccel korábban a műsor vendégei közül valaki azzal fenyegetőzött, hogy Ukrajna szigorúan meg fogja büntetni a Donbassz azon lakóit, akik orosz útlevelekért, illetve a népköztársaságok útleveleiért folyamodtak. Ez az anyaszomorító közéleti személyiség, aki hajdan Donyeckből lépett le és beállt Porosenkó papagájkommandójába, most hirtelen felcsattant és nekiment saját eszmetársainak.
Boriszicsev emlékeztette a jelenlévőket, hogy amíg így az illetők távollétében mindenféle megtorlásokon törik a fejüket az orosz útlevelek felvételéért, aközben Kárpátalján az ottani lakosság nagy része már régen magyar állampolgárságot szerzett. És, abból ítélhetően, hogy sok középületre már nyíltan kifüggesztik a magyar lobogót, Budapest szép csöndben, már régen megszállta ezt a korábban még ukrajnai megyét.
A beregszászi városháza
Ugyanez mondható el Lvovról is. Csakhogy ott már serényen folyik az ellengyelesítés (1). Úgyhogy Kijevnek előbb a nyugattal kellene elrendeznie a dolgait (2), mielőtt fenyegetésekkel árasztaná el a keletet. És mindennél jobb lenne, ha a felsőbbség inkább a belső problémákkal, a gazdaság megmentésével foglalkozna. Mert ha, ugyanis, a dolgok így folytatódnak, a maradék országban sem lesz már egyetlen olyan ukrán sem, akinek egyedül ukrán útlevele van. Ukrajna egy része, gyakorlatilag már elveszett. Méghozzá mind keleten, mind pedig nyugaton. És nem telik bele sok idő, hogy Kijev még az ország központi és déli része fölött is elveszítse az ellenőrzését.
Megjegyzések:
(1) Egyes adatok szerint 1939 előtt Lvov (Lwow) lakosságának 80 százaléka lengyel volt. Az ukránoknak legföljebb az alacsonyabb rendű munkák (cselédeskedés, ilyen-olyan őrök) jutottak. Az óváros mindmáig jól őrzi összetéveszthetetlenül lengyel arculatát, a hajdani lengyel kora barokk, illetve a Monarchia eklektikus stílusú építészeti emlékeit.
(2) Ebbe a logikába illeszkedik az ezer fősnél nagyobb, különleges rendeltetésű ukrán zászlóalj a döntő többségében magyarok lakta, a magyar határtól alig 10 km-re lévő, 25 ezer lakosú Beregszászra is. A város polgármestere is csak reményét tudta kifejezni, hogy az egységbe helyi születésű fiatalokat toboroznak majd, és nem az ország belsejéből hoznak majd katonákat.
A kijevi rezsim szemszögéből nézve ez kétséges. Abban, hogy 2014-ben a Krímben állomásozó, 20 ezer főnyi ukrán egységek oly könnyen megadták magukat a helyi tüntetőknek és az oda érkező orosz csapatoknak, szerepe lehetett annak is, hogy ezen egységek személyi állományának jelentős részét az ukrán fennhatóságot egyébként nemigen kedvelő helybéliek közül toborozták.