2020-05-25
A GDPR-t, azaz az általános adatvédelmi rendeletet azzal a céllal hozták létre az Európai Unió döntéshozói, hogy az unió polgárai szabadon rendelkezhessenek az adataik felett. Ez viszont néhány esetben egészen abszurd helyzetet eredményezhet, ahogy arra egy holland bíróság nemrég meghozott ítélete is rávilágít.
A The New York Times értesülései szerint Gelderland tartomány egyik kerületi bírósága arra utasított egy nagyszülőt, hogy távolítsa el az unokáiról készült fotókat a Facebook és a Pinterest fiókjaiból, ezzel ugyanis megszegte az általános adatvédelmi rendelet egyik bekezdését. A nagymamának az volt a bűne, hogy a fotók közléséhez nem kért engedélyt a gyerekek édesanyjától, aki bírósághoz fordult emiatt.
Hollandiában (Magyarországhoz hasonlóan) a GDPR elég szigorúan szabályozza a fiatalkorúak jogait, így 16 évnél fiatalabbak esetében a személyes adataikat csak a gyermek feletti szülői felügyeletet ellátó személy beleegyezésével lehet kezelni. Az uniós jog ebben a tekintetben annyi mozgásteret enged az országoknak, hogy az életkort bizonyos keretek között szabadon határozhatják meg, Ausztriában például 14, Csehországban, az Egyesült Királyságban és több másik országban 13 éves kor alatt kell a szülő beleegyezése.
A bírósági iratokból kiderül, hogy a két nő nagyjából egy évvel ezelőtt összeveszett, és nem tartották egymással a kapcsolatot. Az unokák közül a legnagyobb, most 14 éves gyerek hét éven keresztül, 2011 és 2019 között a nagymamával élt, azonban a felügyeletét az anyja és annak ex-élettársa látja el. A bíróság kötelezte a nagymamát, hogy tíz napon belül távolítsa el az unokákról készült fotókat a Facebookról és a Pinterestről, ezután minden egyes nappal minimum 50 eurós bírságot szabnak ki rá. A bíróság a nagyszülő azon kérését is elutasította, hogy legalább a legidősebb unokájáról fent hagyhasson egy fotót.
Arnoud Engelfriet, a holland ICTRecht ügyvédi iroda munkatársa az ügyről úgy nyilatkozott, hogy tudomása szerint ez az első eset, amikor a GDPR-t családi viták rendezésében alkalmazták. A törvényt eredetileg azért alkották meg, hogy az unió polgárai hatékonyabban tudjanak fellépni a Google, a Facebook és más nagyvállalatok adatgyűjtésével szemben, ám Engelfriet szerint nem kérdés, hogy a fentihez hasonló esetek is egyre gyakoribbak lesznek.
Ha nem is családi vitában, de a GDPR-t hasonló ügyben már Magyarországon is alkalmazták, a magyar adatvédelmi hatóság (NAIH) március közepén egy fotó Facebookon történő engedély nélküli közzététele miatt szabott ki százezer forint összegű bírságot.