- június 9.
6 éves immár az Ukrajna fölött lelőtt malajziai „Boeing” ügye, ám a bűnösöket mindmáig nem nevezték meg. Már senki sem kétli, hogy ez a történet a végtelenségig átpolitizált. Ami valójában történt, azt gondosan titkolják. Amiért is Oroszország most kezdeményezte, hogy az MH17-es ügyében folyó nyomozás résztvevőit tartóztassák le.
Moszkvának ez a reakciója mutatja, hogy mindenki torkig van már azokkal az olcsó „bizonyítékokkal”, miszerint Oroszországnak köze lenne a gép lezuhanásához. Az MH17-es járat legénysége tagjainak testén elvégzett legutóbbi vizsgálatok során olyan repeszszilánkokat találtak, amelyek arra utalnak, hogy a gépet egy 9М38М1típusú „Buk” rakétával lőtték le.
Az orosz „Almaz-Antej” konszern által elvégzett vizsgálat eredményét senki sem veszi figyelembe, mivel azok nem „illenek bele” a hivatalos verzióba. A vállalat még 2015-ben kimutatta, hogy a 9М38М1 típusú rakéta, becsapódásakor, olyan sérüléseket okoz a repülőgép testén, amilyen sérüléseket nem találtak a maláj gépen.
Azért, nehogy az igazság rögtön felszínre kerüljön, az utasszállító lezuhanásának helyszínét az ukrán hadsereg még azt megelőzően ágyúzni kezdte, hogy a „jó fiúk” a helyszínre értek volna. (1) Akik aztán gyorsan le is zárták a környéket, és nem engedtek oda senkit. Utóbb Ukrajnát bevették a nyomozás résztvevői közé, így vonva ki Kijevet a csapás alól. És a világnak immár hatodik év adagolják azt a mesét, hogy a „Boeinget” Oroszország lőtte le. A pártatlanság jegyében pedig kitalálnak mindenféle bizonyítékokat.
Moszkva türelme fogytán. Immár a legkülönbözőbb szintű politikusok és szakértők mondják, hogy a nyomozócsoport tagjait őrizetbe kell venni. A szakértők körében az a vélemény, hogy a holland miniszterelnöknek (1) el kell őket távolítania a nyomozástól, és vizsgálatot kell kezdeményeznie velük szemben. (2) Már a sajtó is erről beszél.
Ha figyelembe vesszük, hogy mi történik a világban, teljesen nyilvánvaló okokból, ennek a színjátéknak a megrendelője rövidesen el fogja veszíteni érdekeltségét ennek a színjátéknak a folytatásában. (3)
Megjegyzések:
(1) Az ügyben föl kell figyelnünk egy időbeni egybeesésre.
(Ehhez persze meg kell említenünk egy olyan párhuzamos szálat, amely az ügy kapcsán újra és újra fölvetődik. Ez a variáció újra és újra előkerül – de újra és újra lepisszegik. Mégpedig, kikövetkeztethetően, a legmagasabb helyről. Hogy, tudniillik, a maláj gépet véletlenül lőtték le, Putyin elnöknek a nagyjából akkorra várt különgépe helyett. Amely húsz perccel később ért a helyszínre. Amelyet Latin-Amerikából hazatérőben – e mellékszál szerint – a varsói repülésirányítási központból, minden érthető indok nélkül, délkelet, a Donbassz irányában térítettek el, a kézenfekvő, Moszkva felé tartó nyílegyenes keleti útirány helyett.)
Tavaly június végén a japán Oszakában került sor a G20 országcsoport csúcstalálkozójára. Június 28-án a holland miniszterelnök váratlanul sürgős, négyszemközti, bizalmasan kezelendő találkozót kért Putyin elnöktől, a maláj gép ügyében. Ugyan mi oka volt neki egy ilyen furcsa témában tartandó – négyszemközti, ráadásul bizalmasan kezelendő találkozó kérésére? Hacsak az nem, hogy a hollandus ennek során akarta sarokba szorítani az orosz elnököt a maláj gép ügyében.
Előzőleg, az ügy bármi áron megszerzendő és Kijevbe szállítandó koronatanújának a holland titkosszolgálat Vlagyimir Cemah már nyugalmazott légvédelmi tüzérezredest szemelte ki. Róla úgy tudták, hogy a maláj gép lelövésének idején, a színhelyhez közeli Sznyezsnoje város légvédelmi parancsnoka volt (rosszul tudták, csak három hónappal később lett az). És, mint ilyen, nyilván sokat tud a gép lelövésének előzményeiről (ebben is tévedtek). Az ukrán titkosszolgálatot bízták meg a fontos tanú megszerzésével. Melynek ügynökei az előző nap, június 27-én rabolták el otthonából Cemahot. (Az áldozat lánya is azonnal tudta: apja elrablásának köze lehet a maláj gép lelövéséhez). A titkosszolgálat emberei, a frontvonalon átvonszolva elkábított foglyukat, már az ukrán oldalról nyilván jelentették: a feladatot végrehajtották, a madárka a kalitkában van – kellő megdolgozás után majd szépen fog csicseregni. A sikeresen végrehajtott feladatról bizonyosan tájékoztatták a miniszterelnököt is.
Aki rögtön másnap találkozót kért az orosz elnöktől. Akivel közölni kívánta: kezünkben van az az ember, aki majd tanúvallomásában feltárja az igazságot a maláj gép lelövéséről. Nem sejtve, hogy partnerének verhetetlen ütőkártyák vannak a kezében. Valamit nyilván fölvillantott a kezében lévő, „csont nélküli” terített durchmarsból. Hogy pontosan mi történt, nem tudni – de tény: bizonyos ügyekben onnantól meredek fordulat állt be, és a szeptember elején az oroszok és ukránok között sorra került fogolycsere idején Putyin elnök személyesen, sikerrel követelte ki Cemah szabadon bocsátását.
Azt lehetett gondolni ezek után, hogy a hollandok szép csendben eltemetik az általuk már akkor márciusra beharangozott per ötletét. Hogy nem így történt, azt mutatja: valakiknek igen nyomós okuk volt arra, hogy ezt a pert minden körülmények között megtartsák. Ez a nyomos ok pedig: ha valamilyen magyarázattal, ennyi idő után, most már nem állnak elő, a mind többek által orrontott igazság előbb-utóbb kiderül, a botrány kipattan – nekik pedig akkor végük. Erkölcsileg, legalábbis, mindenképpen.
A holland ügyészség pedig közölte: a vádnak van immár 12 tanúja. Akik kilétét azonban gondosan titkolják.
Akár így, akár úgy, Putyin elnök terített durchmars ütőkártyáit tartja a kezében. Amelyeket ha kijátszik, (persze, ha kijátszik), akkor abból megtudhatjuk: a Nyugat fővárosaiban közönséges politikai maffiózók, állami terroristák, háborús bűnös tömeggyilkosok ülnek.
(2) Szergej Markov politológus már hetekkel ezelőtt kezdeményezte ezt, e napokban közzétett újabb írásában pedig megismételte ezt a kezdeményezését. Indoka: a vizsgálat félrevitelével, meghamisításával – kisiklatásával – egy háborús bűntettet takargatnak, eképpen pedig maguk is háborús bűnösökké válnak.
(3) Azzal, hogy a Demokrata Párt, Joe Biden, Obama alelnökének személyében, igen erős jelöltet állított a novemberi elnökválasztásra (ráadásul az utóbbi időben több, Trump újraválasztási esélyeit rontó esemény is történt), a hivatalban lévő elnök, inkább, mint eddig, érdekelt abban, hogy a vezető eliten belüli szolidaritás helyett vetélytársa kerüljön szorultabb helyzetbe. Vagyis: derüljön csak inkább fény arra, hogy Obama elnök – Porosenkó ukrán bábelnökkel karöltve – kidolgozói voltak ennek a véres, tömeggyilkos provokációnak. Oroszország teljes erkölcsi megsemmisítése – ami ennek a gyalázatosságnak a legfőbb célja – szintén nem érdeke Trumpnak. Aki számára Putyin elnök – bonyolult személyes, illetve országaik közötti viszonyuk dacára – bejáratott, ezért kívánatos partner.