Oroszország nem ismeri el az MH17-es ügyében folyó bohózatot

https://politexpert.net/199840-rossiya-ne-priznaet-fars-zapada-po-delu-mh17?utm_source=whitepush.biz&utm_medium=push&utm_campaign=push22_08_06_2020

  1. június 8.

Viktor Litovkin nyugállományú ezredes, katonai szakértő kommentálta az orosz vezetés hozzáállását a Donbasszban lezuhant MH17-es ügyében folyó perhez. A szakértő szerint Oroszország nem ismeri el a politikailag részrehajló bírósági per eredményét.

Mint azt az „Ekonomika Szegodnya” („A gazdaság ma”) c. portál írja: a nyomozás már a kezdetek kezdetétől meghozta az ítéletet: a gépet egy orosz gyártmányú „Buk” rakétával semmisítették meg. Bár erre vonatkozó lényeges bizonyítékokat azóta sem láttunk, a nyomozás ennek ellenére máris kijelölte a vádlottakat. Három orosz és egy ukrán állampolgárt. (1)

Bár az előterjesztett vádak komolyak, Litovkin nem gondolja, hogy valamilyen jelentőséget is kellene nekik tulajdonítani. A helyzet az, hogy a nyomozás és a bíróság is eleve Oroszország ellen voltak hangolódva.

„Az MH17 ügyében összeülő bíróságot eleve bohózatnak szánták. És ez nem is lehetett másként, ha egyszer az orosz képviselőknek nem tették lehetővé a nyomozásban való részvételt” – magyarázta el a szakértő.

A szakértő arra is emlékeztetett, hogy a nyomozás során félretoltak minden, az orosz fél által előterjesztett bizonyítékot. Ehelyett bármi mást elfogadtak megfelelő bizonyítékként, beleértve a világhálón közzétett kétes értékű publikációkat is. A vád „kitalációkra, manipulációkra, a tények önkényes előrágatásaira” épült. Így Oroszország egyértelműen nem fogja elfogadni a bíróság által meghozott ítéletet.

Független szakértők olyan következtetésre is jutottak, hogy a Nyugat döntése erőszakolt. Mint korábban hírül adtuk, Jurij Antyipov független szakértő felhívta a figyelmet egy kiégett térelválasztóra, ami arra bizonyság, hogy az MH17-es belsejében robbanás történt.

 

Viktor Raszkolnyikov

 

Megjegyzés:

(1)  Igor Sztrelkov (Girkin) kivételével mindhárom másik gyanúsított a Donyecki Népköztársaság katonai felderítésénél dolgozott. (A két másik orosz korábban, hazájában is).

A négy gyanúsított körül az ukrán állampolgárságú Leonyid Harcsenkó Donyeckben él. Márciusban az ottani rendőrség valamilyen köztörvényes – a jelen üggyel semmiképpen sem összefüggő váddal – őrizetbe vette. Előzetes letartóztatását májusban újabb két hónappal meghosszabbították. Harcsenkó kollégái, bajtársai azonban úgy vélik, hogy ő valójában védőőrizetbe került. Feltételezésük szerint a donyecki Állambiztonsági Minisztérium ugyanis olyan értesüléshez jutott, hogy az ukrán titkosszolgálat el akarja rabolni Harcsenkót.

Az a tény, hogy a holland ügyészség által körözött négy személy (érthető okokból) nem kíván megjelenni a hágai bíróság előtt, némi gondot okoz a koncepciós per lebonyolítóinak. A négy körözésre kiadott személy akár egyike is rendkívül becses zsákmánya lenne a holland, a nyugati titkosszolgálatoknak.

Vlagyimir Cemah nyugalmazott donyecki ezredes nyári elrablása és a hágai per kivallatandó koronatanújaként Kijevbe történt hurcolása után furcsa is lett volna, ha nem próbálkoznak meg a négy kulcsfontosságú személy közül legalább az egyiknek a kézre kerítésével. Moszkvában elfogni valakit és onnan kicsempészni szinte reménytelen vállalkozás. Donyeckben azonban a belbiztonság jóval gyengébb lábakon áll, ráadásul az ukrán hadsereg ott áll közvetlenül a város határában.