- június 20.
Leonyid Paszecsnyik, a Luganszki Népköztársaság (LNR) vezetője közleményben jelentette be: miután az ország Népi Milíciája csökkentette harckészültségének szintjét, az ukrán hadsereg újra elkezdte ágyúzni a Luganszki Népköztársaságot.
Paszecsnyik megjegyezte: az ukrán hadsereg annak ellenére lövi az LNR lakott településeit, hogy az ország Népi Milíciája lejjebb szállította harckészültségének szintjét. Figyelmeztette Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnököt: ha Kijev nem lát hozzá a tűzszünet betartásával kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítéséhez, az LNR vezetése kénytelen lesz visszaállítani az ország területén a teljes harckészültséget.
„Az Ön választások előtti legfőbb ígérete az volt, hogy elhozza a békét Ukrajnának és a Donbassz köztársaságainak. Nyomatékkal kérem tehát Önt, hogy közös nagy ünnepünk – a Győzelem Napja – előestéjén (1) a gyakorlatban is tegye tanúbizonyságát annak, hogy képes betartani adott szavát” – jelentette ki az LNR vezetője.
A Luganszki és a Donyecki Népköztársaság 2014-ben nyilvánította ki függetlenségét, miután Ukrajnában államcsínyt hajtottak végre. Ezt követően Kijev ukrán katonaságot vetett be a köztársaságok területén. A konfliktus megoldására alkották meg a Minszki Megállapodásokat, ám Kijev ezzel együtt is folytatja a Donbassz békés lakosainak az ágyúzását.
Tatyjana Paskova
Megjegyzés:
(1) A Győzelem Napja május 9-én van. Az idén azonban – ráadásul a kerek, a 75. évfordulón – a koronavírus járvány miatt a szokásos ünnepségeket és a díszszemlét is el kellett halasztani. Putyin elnök döntésével az ünnepségeket és a díszszemlét is június 24-re tették át. A luganszki vezető ezt a dátumot nevezte meg Oroszország és Ukrajna „közös ünnepeként”.
1945-ben ezen a napon tartották meg Moszkvában, a Vörös téren, a győzelmi díszszemlét. Akkor elvonultak a háborúban hősiességükkel, katonai szaktudásukkal főként kitűnt katonai egységek. A díszszemle végén (afféle ítélet-végrehajtásként), pergő dobszó mellett, a Lenin mauzóleum elé vetették a náci hadseregtől zsákmányolt hadi lobogókat.
Vlagyimir Putyin elnöksége idején vált szokássá, hogy a Győzelmi Napi díszszemlék idején a mauzóleumot letakarják egy lepellel. Az orosz elnök láthatóan csak a várható széleskörű tiltakozástól tartva nem váltja be többször hangoztatott szándékát: Lenin földi maradványait elvitetni a mauzóleumból. Magát az építményt pedig vagy lebontani, vagy más formában hasznosítani.
Aznap hűvös, esős idő volt Moszkvában. Történetesen ugyanazon a napon kezdődött San Francisco-ban az Egyesült Nemzetek Szervezetét (ENSZ) megalapító konferencia. Erre a fasizmus elleni harcban részt vett, a világ hatvannál is több tagországát hívták meg. Ekkor lett az ENSZ alapító tagja két szovjet tagköztársaság – Ukrajna és Belorusszia – is, mint akik a legtöbb áldozatot hozták a hitleri fasizmus elleni harcban. (Ma Ukrajna, ha tehetné, megfosztaná Oroszországot vétójogától – sőt még az ENSZ-ből is kizáratná.)