Vagyim Karaszjov politológus (1) elmagyarázta, július 6 után milyen „fatális következményei” lesznek annak Kijev számára, ha figyelmen kívül hagyja a „normandiai négyek” által a Donyec-medencei konfliktus rendezésével kapcsolatban támasztott követelményeket.
Amint az már ismert, Zelenszkij ukrán elnök kategorikusan visszautasította Moszkva követelését, hogy – július 6-i határidővel – készítse el és terjessze elő a Donbassz különleges státuszáról szóló törvény tervezetét. Zelenszkij kijelentette: Ukrajna független ország, ezért senki sem diktálhat számára követelményeket.
Ezzel kapcsolatos véleményét Vagyim Karaszjov kifejtette a Szövetségi Hírügynökségnek (FAN) adott interjújában, aki a napokban ezzel kapcsolatban megszólalt. A szakértő tisztázta: Kijev számára ennek, illetve, hogy elutasította a „Minszk-2” megállapodásból fakadó tényleges követelmények végrehajtását, annak „fatális” következményei lesznek majd számára.
A politológus szerint a „normandiai négyek”, több mint tíz órán át tartó, megbeszélése csak visszaigazolta: Kijev nemcsak hogy nem képes megállapodni, de még arra is képtelen, hogy ezt „jól adja elő”.
Mindamellett a nyugati képviselők végre fölismerték, hogy a kijevi vezetés nem kíván békét teremteni az ország keleti részén, és esze ágában sincs végrehajtani a minszki megállapodásokat.
Éppen ezért most Zelenszkij kapott egyfajta „ultimátumot”.
„Zelenszkij holnapig kapott határidőt arra, hogy készítse el a különleges státuszról szóló törvényt” – jegyezte meg a politológus.
Vagyim Karaszjov elmondása szerint, ha Ukrajna nem teljesíti a „normandiai négyek” követeléseit, úgy „államisága – ezzel együtt pedig egyes területek – elvesztésének” forgatókönyve fogja várni.
Amennyiben Kijev nem teljesítené a vele szembeni elvárásokat, az e miatti radikális lépések kezdeti szakaszában Ukrajna a nyugati államok részéről érkező igen kemény bírálatokkal fogja szembetalálni magát, annak minden, Kijev számára járó veszteséggel együtt.
A szakértő meggyőződése továbbá, hogy ez alkalommal az egyszerű bírálatoknál többre lehet majd számítani. Európa elmehet odáig, hogy egyes ukrán állami vezetőket hivatalosan is megvádol majd a népük ellen elkövetett „céltudatos népirtással”. Amellett egyes, a konfliktussal összefüggésbe hozható kulcsfigurákkal szemben bűnvádi eljárás is kezdődhet.
A politológus kijelentette, hogy egyazon vádlottak padjára kerülhet majd Porosenkó, Arszenyij Jacenyuk (2), Alekszandr Turcsinov (3), Arszen Avakov (4) és más, korántsem ismeretlen „személyiségek”. Még a hivatalban lévő elnök, Zelenszkij is közéjük kerülhet.
A „Lisztaj („lapozz”).ru” portál szerkesztősége teljességgel elképzelhetőnek tartja azt a forgatókönyvet, hogy az Európai Unió szintjén hivatalos vádak érik majd Kijevet, amiért nem hajlandó elmozdulni a Donyec-medencei konfliktus rendezésének terén.
Ami pedig a „július 6-i dátum” körüli visszhangot illeti, ez azzal függ össze, hogy a minszki folyamat résztvevői valamiféle „visszaszámlálási időpontot” akarnak találni. Olyat, ami után végre hivatalosan is hozzá lehet fogni ahhoz, hogy a „Minszk-2” meghiúsulásáért Kijevet, és ne valaki mást okoljanak.
Ganzsara: Zelenszkij a zord politikai valóság falán töri össze az ukránok reményeit
- július 4.
Vlagyiszlav Ganzsara politológus kifejtette: Vlagyimir Zelenszkij, az ukrán állam feje semmi hasznosat nem tett annak érdekében, hogy a Donbassz területén véget vessen az ágyúzásoknak.
A szakértő szerint Zelenszkij a maga politikai valóságával zúzza szét azon ukrán állampolgárok reményeit, akik őt elnökké választották. Az a tény, hogy semmilyen érdemi előrehaladás nincs a Donbasszban kialakult helyzet rendezése felé, annak a befolyásnak tudható be, ami a Nyugat gyakorol „az ukrán alkotmány őrére”. (5)
Vlagyiszlav Ganzsara hangsúlyozta: a Donbasszban folyó ágyúzásokért a kijevi vezetés továbbra is az orosz félre fogja hárítani a felelősséget. E célból mozgósítani fogják nyugati partnereiket. Mint az „Ekonomika szegodnya” („Mai Gazdaság”) c. lap írja: az ukrán vezetés képtelen belátni, hogy itt országon belüli problémáról van szó”. (6)
Jevgenyij Koloszov
Megjegyzések:
(1) Korábban rendszeres résztvevője volt központi orosz tévécsatornák politikai vitaműsorainak, amelyekben igyekezett védeni a hivatalos ukrán álláspontot. Egy ponton túl azonban felülvizsgálta eddigi álláspontját, és csatlakozott az ukrán vezetés (mérsékelt) bírálóihoz.
(2) Arszenyij Jacenyuk: a Majdan három főkolomposának egyike. Élvezve az Egyesült Államok bizalmát, a puccs győzelme után mindjárt miniszterelnökké nevezték ki. Ő volt az, aki (származása ellenére) a hírhedt 1935-ös nürnbergi törvények indoklását követve „alacsonyabb rendű fajnak” minősítette a Donbassz lakóit. Ostoba, hozzá nem értő megnyilatkozásainak sora és korrupciógyanús üzelmei nyomán amerikai pártfogóinak is elegük lett belőle. Tisztségéből leváltották. Biztos, ami biztos Jacenyuk Amerikába távozott. Családneve egyébként a „nyúl” szóból származik.
Ez a látszatra ványadt tapsifüles a 90-es években elment harcolni Csecsenföldre. Ahol a terroristák soraiban – mint szemtanúk elmondták – előszeretettel vett részt foglyul ejtett orosz katonák megkínzásaiban és kivégzéseiben.
(3) A 2014. februári puccs győzelme után a törvénytelen parlament Alekszandr Turcsinovot választotta meg a törvényhozás elnökének. Miután Viktor Janukovics törvényes államfő a két nappal a város főutcáján végrehajtott, mintegy száz halálos áldozatot követelő véres provokáció, az általa kiváltott pogromhangulat nyomán menekülni volt kénytelen, a 2014. február 22-én összeült puccsista parlament törvénytelenül elmozdította őt tisztségéből, és a nem sokkal előbb házelnökké választott Turcsinovot egyben ügyvezető államfővé is megválasztotta. E minőségében – válaszul arra, hogy a Donyec-medence két megyéje, Donyeck és Luganszk kinyilvánította szuverenitását – Turcsinov másnap, április 7-én, Terrorellenes Művelet (ATO) címén katonai büntető expedíciót hirdetett meg a Donbassz tiltakozó népmozgalmának vérbe fojtására.
Mivel ettől az alkotmányba ütköző, gyilkos akciótól még a junta egy része is ódzkodott, ezért az Egyesült Államok előbb – álnéven, hamis papírokkal – a CIA igazgatóját küldte Kijevbe. Majd április 21-én maga Joe Biden alelnök utazott oda, hogy szabályszerűen megparancsolja a katonai hadjárat megindítását. (Biden fia igazgatótanácsi tag abban az ukrán cégben, amely közvetlenül érdekelt a Donbassz alatt rejlő palagáz készletek kiaknázásában. Az USA – amely minden áron ki akarja túrni Oroszországot az európai földgázszállításokból, e palagáz eladásával tervezte pótolni az európai országok kieső földgázimportját.)
(4) Arszen Avakov, a puccsista rezsim kezdetei óta belügyminiszter. (A korábbi években, Harkov kormányzójaként, korrupciós ügybe bukott bele. És csupán képviselői mentelmi joga mentette meg a letartóztatástól.)
Zelenszkij hivatalba lépése óta csillagzata még magasabbra emelkedett. Belügyminiszterként a valamennyi fegyveres erőt és testületet ellenőrző miniszterelnök-helyettessé nevezték ki. Személyesen felügyeli az egyik leghírhedtebb, gyilkos, kifejezetten náci, „Azov” terrorkülönítményt.
A mostani ukrán vezető garnitúra egyik legsötétebb figurája. Nyílt titok, hogy Zelenszkij a szélsőséges erők nyomására nevezte ki, léptette elő. Holott Avakov a szélsőségesek nevében „néz körmére” a tehetetlen bábelnöknek, nehogy el találjon bitangolni.
(5) Ukrán megfogalmazás, afféle eposzi jelző: „az államfő az alkotmány, az alkotmányosság őre”. Legalább olyan gyakran ironizálnak ezzel a jelzővel, mint ahogy azt eredeti jelentésében használják.
(6) Az ukrán vezetés két okból nem tűri el, hogy bárki is „belháborúnak” „polgárháborúnak” nevezze a Donbasszban dúló konfliktust. (Azbej Tristan, a magyar kormány államtitkára íziben a hírhedt „Mirotvorec” spicliportálra került, hogy egy helyen, valahol „polgárháborúként” találta említeni a kelet-ukrajnai konfliktust.)
Az egyik ok: hogy így indokolhassák azt, amiért az ország hadseregét bevetették az ország határain belül. Ezt ugyanis a formailag is még hatályos alkotmány is tiltja. A másik ok: Ukrajnát orosz agresszió áldozataként feltüntetve próbálják fejni a Nyugatot újabb és újabb segélyekért, kölcsönökért.
Ukrajnában valósággal vadásznak „az orosz kémekre, zsoldosokra, diverzánsokra – és hivatásos katonákra is. Letartóztatott antifasiszták, foglyul ejtett népi milicisták kínvallatásainak egyik témaköre: vallják be, hogy az orosz hadsereg, a hírszerzés katonái. E célból az ellenfél katonáit is elrabolják, elhurcolják állásaikból. Armen Bagirjanra a luganszki népi milícia örmény nemzetiségű őrnagyára (aki a Donbasszban született, ott is nőtt fel) az ukrán titkosszolgálat kifejezetten azért vetett szemet, hogy elrabolják, Ukrajnába vigyék és ott kiverjék belőle, hogy ő valójában az orosz hadsereg hivatásos tisztje. (Az akció kisiklott: Bagirjan elfogásakor tűzharc keletkezett, amiben a tiszt életét vesztettel)
