Az SZBU magyar szakadárokat fogott el Kárpátalján
- július 14.
Kárpátalján őrizetbe vették magyar szakadárok egy csoportját. Az SZBU tájékoztatása szerint az állampolgárok egyike aláírásokat gyűjtött egy, a száz évvel ezelőtti békeszerződés érvénytelenítéséről szóló petícióhoz. Az említett békeszerződés értelmében Magyarország elvesztette Ukrajna mostani Kárpátalja megyéjének egy részét (1). Az állam területi integritásának megsértéséről szóló cikkely alapján büntető eljárás indult.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) Kárpátalján, a magyar határon szakadárok egy csoportját leplezte le. Erről a különleges szolgálat honlapján olvasható közlés. Az ukrán rendfenntartók szerint a bűnelkövetők cselekedetei kimerítik a büntető törvénykönyvnek az Ukrajna területi integritása elleni kihágásra vonatkozó cikkelyében leírt bűntett fogalmát.
Az ország állampolgárainak egyike aláírásokat gyűjtött egy szokatlan követelést tartalmazó petícióhoz: érvénytelenítsék az 1920-as trianoni békeszerződést. Annak értelmében a Magyar Királyság elveszítette a mostani Kárpátalja megye egy részét. Az SZBU kijelenti, hogy az aláírásgyűjtés szervezőjéből gyanúsított lett, akinek az esetében az előzetes letartóztatásról döntöttek.
Ellenőrzik azt az információt, hogy ebbe az „ukránellenes tevékenységbe” netán más kárpátaljai illetőségű személyek és szervezetek is bekapcsolódtak.
2018 őszén az ukrán külügyminisztérium persona non gratának nyilvánította Szilágyi Mátyást, a kárpátaljai Beregszász városában lévő magyar konzulátus konzulját (2). Erről jegyzéket nyújtottak át a diplomatának.
„Ukrajna Külügyminisztériuma elvárja, hogy a magyar fél a jövőben tartózkodjék minden, Ukrajnával szembeni barátságtalan lépéstől” – áll a külpolitikai tárca közleményében. Emellett Kijevben követelték, hogy a magyarországi hatóságokat képviselő felelős személyek hagyjanak fel az ukrán törvények megsértéseivel.
A magyar származású ukrán állampolgárokat (3) „Kijev összekötő tényezőknek tartja a két ország viszonyában” és ugyanerre hívja fel a „magyar partnereket” is.
Az ukrán-magyar viszony az után romlott meg, hogy a világhálóra fölkerült egy videó. Ezen az látható, hogy a beregszászi magyar konzulátuson magyar útleveleket adnak ki etnikai magyar ukrán állampolgároknak.
2018. szeptember 24-én Szijjártó Péter, az ország külügyminisztere kijelentette: Ukrajnában fölerősödött a magyarellenesség. Ezt Budapesten annak tudták be, hogy akkoriban már közeledett a 2019-es elnökválasztás. Pár héttel később, az orosz kollégájával, Szergej Lavrovval folytatott tárgyalásait követő sajtókonferencián szólt Szijjártó az ukrajnai magyar kisebbséget ért jogsértésekről. Így kommentálta Szijjártó azt, hogy fölvették a „Mirotvorec” adatbázisába. (4) A magyar külügyminiszter ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy jelenleg „van ennél komolyabb probléma is”.
„Az ukrajnai magyar kisebbségnek egyszer már megszerzett jogai állandó jelleggel sérülnek. Az, hogy engem fölvettek arra a listára – az nem gond. Sokkal nagyobb gond annál, hogy az oktatási törvényt, amely sérti a magyar kisebbség jogait, még mindig nem vizsgálták felül” – jelentette ki Szijjártó.
Hozzátette, hogy Budapest a Kijevvel való jószomszédi viszonyban érdekelt. Az ukrán elnök és a kormány semmissé tették a két ország közötti jó viszonyt.
Magyarország és Ukrajna konfliktusában Kijev fölfedezni vélte az „orosz nyomot”. Pavel Klimkin akkori külügyminiszter egy videó üzenetében megvádolta Oroszországot, hogy feszültséget okoz a kárpátaljai magyarsággal. Mint Klimkin mondta: Moszkva általában az országon, konkrétan pedig a Kárpátalján belüli helyzet destabilizálására kívánja felhasználni az Ukrajna és Magyarország közötti nézeteltéréseket.
„Figyelmeztetnék mindenkit, hogy hagyja békén a kárpátaljai magyarokat. Éppen ellenkezőleg, segíteni kell a mi magyar közösségünket… Udvariasak leszünk, de nagyon kemények és következetesek” – mondta a diplomata.
Ukrajna Kárpátalja megyéjében etnikai magyar kisebbség tagjai élnek. A „magyar kérdés” főként az ukrán nacionalisták akcióit, illetve azt követően éleződött ki, hogy Kijev elfogadta az új oktatási törvényt. Mely előirányozza, hogy mindazon iskolák, amelyekben a nemzeti kisebbségek tanulnak, áttérnek az ukrán nyelvre. Magyarországon erről azt tartják, hogy ez a dokumentum korlátozza a Kárpátalján élő etnikai magyarság jogait. 2019 februárjában Gulyás Gergely, a magyar miniszterelnöki hivatal vezetője kijelentette, hogy az ukrán kormány olyan „félfasiszta” oktatási törvényt fogadott el, amelynek értelmében 2020-ra az országban a teljes oktatás ukrán nyelven történik majd. Utóbb viszont elhalasztották a törvény teljes életbe léptetését.
Ivan Apulejev
Megjegyzés:
(1) Így áll az eredeti szövegben.
(2) Téves leírás. Beregszászban főkonzulátus van. És nem Szilágyi Mátyás főkonzult, hanem a főkonzulátus egyik fiatal, beosztott konzulját utasították ki.
(3) Így áll az eredeti szövegben. Elég baj: a szerző az ukrán szóhasználatot veszi át. Amely azt sugallja, mintha az illető magyarok Magyarországról kéredzkedtek volna át ukrán állampolgároknak. Mivel „magyar származásúak”akkor lennének, ha Magyarországról települtek volna át Ukrajnába.
(4) A „Mirotvorec”(„Béketeremtő”) – az ukrán titkosszolgálatnak, az SZBU-nak az a honlapja, amelyen azokat a személyeket gyűjtik össze (közzétéve személyes adataikat is), akik a mostani rezsim megítélése szerint valamivel sértik Ukrajna nemzetbiztonságát. A listára kerüléshez elég sokszor egy, a hatalomnak nem tetsző kijelentés, vagy valami posztnak a lájkolása – illetve látogatás Ukrajna oroszok által megszálltaknak ítélt területein (Krím, Donbassz). De ide került – rögtön, egyszerre – a kárpátaljai helyi közigazgatás mintegy ötszáz (!), olyan magyar nemzetiségű dolgozója is, akiknek magyar állampolgárságuk, útlevelük is van.
A honlapot még 2014-ben – röviddel a puccs győzelme után – Anton Gerascsenkó, a belügyminiszter akkori tanácsadója hozta létre (akinek felesége, Irina, az előző parlamenti ciklusban a házelnök első helyettese volt). Klimkin akkori külügyminiszter egy ízben azt hazudta magyar partnerének, hogy a honlapot lelkes amatőrök működtetik. Valójában működtetője mindvégig alapítója, Anton Gerascsenkó volt – még akkor is, amikor „csupán”parlamenti képviselő volt.
Minden egyes személyről, akit fölvettek, a honlap közzétesz egy záradékot, amiben – felsorolva az illető „bűneit”– egyben „súg”is az illetékeseknek (ügyészség, bíróság): milyen „bűntettek”miatt kell az illető ellen nyomozást indítani, őrizetbe venni, illetve „bűnügyében”ítéletet hozni
Центр «Миротворец» просит правоохранительные органы рассматривать данную публикацию на сайте как заявление о совершении этим гражданином осознанных деяний против национальной безопасности Украины, мира, безопасности человечества и международного правопорядка, а также иных правонарушений.
A „Mirotvorec” Központ kéri a rendvédelmi szerveket: tekintsék ezt, az oldalán található információt, mint bejelentést – arról, hogy ez az állampolgár előre megfontolt szándékkal követett el cselekményeket Ukrajna nemzetbiztonsága, a béke, az emberiség biztonsága és a nemzetközi jogrend ellen, továbbá az általa elkövetett egyéb jogsértésekről.
A „Mirotvorec” legalább százezer „ügyfele”között – Ukrajna, a Donbassz, Oroszország állampolgárai mellett – szép számmal vannak a „távolkülföld”állampolgárai is. Kisebb botrány keletkezett abból, amikor amerikai újságírók egy – a Krímben járt – ötven fős csoportját is, cakunpakk fölvették: a spicliportált akkor egy ideig takarékra is állítottá. Magyar politikusok „halállistának”nevezték el. A „távolkülföld”állampolgárai számára ez nem jelent különösebb veszélyt – ukrán állampolgárok számára azonban végzetes is lehet a listára kerülés. Az Ukrajnában élő népek barátsága mellett síkraszálló Olesz Buzina írót például mindjárt másnap lelőtték a nyílt utcán, hogy rákerült a listára (gyilkosai azóta az SZBU munkatársaivá avanzsáltak). Egy másik, korábbi parlamenti képviselő pedig „kiesett” lakása ablakán.
A „Mirotvorecnek”esetenként illusztris „ügyfelei”vannak. Dmitrij Medvegyev akkori miniszterelnököt például akkor vették föl, amikor, kormányfőként, munkalátogatást tett („kijevi engedély nélkül”) az immár Oroszországhoz tartozó Krímben. (Putyin ottani látogatásai alkalmával megelégszenek tiltakozó jegyzékek küldésével, melyeket újabban az orosz külügyminisztérium válasz nélkül visszaküld). Németország hivatalosan tiltakozott, amikor Gerhard Schröder volt kancellár rákerült a listára egy krími látogatása miatt.
Külügyminiszterünk, a „Mirotvorec”mellett, rákerült egy másik, ennél sokkal vészjóslóbb nevű honlapra is:”Poszipaka – a Kreml ügynöke”. Ezen Magyarországról összesen heten vannak rajta. „Listavezetőként” egészen döbbenetes, félelmetes vádat fogalmaztak meg ellene. Eszerint ő fegyveres beavatkozást készít elő Ukrajna ellen, és e célból is szítja a nemzeti közösségek közötti ellentéteket.