- július 16.
„Figyelemmel kísérjük a tárgyalást. Sajnos azonban úgy a tárgyalás, mint az a bejelentett szándék, hogy Hollandia az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordul, azt mutatja, hogy Hága kitart a mellett a kezdettől fogva kipécézett verzió mellett, amely még a «bizonyítékok» összegyűjtése előtt Oroszországot tette meg bűnössé” – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes az „Interfax” hírügynökségnek adott interjújában.
Hozzátette: Moszkva jogi kérdésekben konzultációkat folytat Hollandiával és Ausztráliával. Ezek a konzultációk azonban nincsenek közvetlen összefüggésben a bírósági eljárással. (1)
Június 23-án tudósítottunk arról, hogy a holland hatóságok elhatározták Ukrajnának az MH17-es lezuhanásában játszott szerepe kivizsgálását. „A március 9-i tárgyalás (2) során fölvetettem azt a kérdést: milyen körülmények játszottak abban közre, hogy 2014. július 17-én, Ukrajna keleti részén, egy katonai konfliktus térségében, nem volt lezárva a légtér. (3) A Hollandiai Biztonsági Tanács (DSB) ugyancsak éles bírálatokat fogalmazott meg a légtér le nem zárása miatt. Míg végül nemrégiben, hat évvel a tragédia után, a holland kormány hajlandónak mutatkozott vizsgálatot indítani abban az ügyben, hogy Ukrajna keleti részén miért nem volt lezárva a légtér 2014 márciusától kezdődően (4), illetve miért nem volt teljes légtérzárlat az MH17-es lezuhanása után” – jelentette ki Boudewijn van Eijk holland ügyvéd.
Két héttel korábban az amerikai hatóságok arról tájékoztatták a holland ügyészséget, hogy nem tudják rendelkezésre bocsátani azokat az újabb adatokat, amelyek alátámasztanák azt a változatot, miszerint 2014-ben, Ukrajna keleti részén egy „Buk” légvédelmi rakétát lőttek ki a „Malaysian Airlines” Boeing utasszállító gépére. Ezt hétfőn, a mostani tárgyalás kezdetén jelentette be a tárgyaláson elnöklő Hendrik Steenhuis bíró. „Az amerikai hatóságok arról tájékoztattak, hogy a rakéta fellövésével kapcsolatban nem tudnak újabb információkkal szolgálni azokon kívül, amelyeket a holland hatóságoknak korábban megküldött memorandumban találhatók. Ezt az információt már a terrorellenes ügyészség képviselőjének a rendelkezésére bocsátották. És a bíróság tudatában van annak, hogy semmilyen egyéb információt nem fognak csatolni az ügyhöz” – közölte Steenhuis.
Oroszország véleményezte a Donbasszban lelőtt Boeing MH17 ügyével kapcsolatos, Hágában folyó pert
- július 16.
Oroszország figyelemmel kíséri a 2014 nyarán a Donbasszban lelőtt MH17-es ügyében a hágai bíróságon folyó pert, amit elfogultnak tart. Így értékelést adott Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes az «Interfaxnak» adott interjújában.
„Figyelemmel kísérjük a tárgyalást. Sajnos azonban úgy a tárgyalás, mint az a bejelentett szándék, hogy Hollandia az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordul, azt mutatja, hogy Hága kitart a mellett a kezdettől fogva kipécézett verzió mellett, amely még a «bizonyítékok» összegyűjtése előtt Oroszországot tette meg bűnössé” – jegyezte meg a külügyminiszter-helyettes. Hozzátette: Moszkva jogi kérdésekben konzultációkat folytat Hollandiával és Ausztráliával. Ezek a konzultációk azonban nincsenek közvetlen összefüggésben a bírósági eljárással.
Tegnap közöltük, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság kézhez kapta a holland kormány Oroszországgal szembeni, a Donbassz fölött 2014-ben lelőtt malajziai Boeing MH17 ügyével kapcsolatos keresetét.
Az Igazságügyi Minisztériumban erre azt válaszolták: Oroszország kategorikusan tagadja azt a vádat, hogy köze lenne a Boeing lezuhanásához. Hozzátették: a tárca a bíróság előtt fogja védeni Moszkva álláspontját.
Megjegyzések:
(1) Ausztrália egyike volt a gép lezuhanását „kivizsgáló” bizottságnak. Mármint annak, amelyik bizonyítékokat próbált találni Oroszország bűnösségére. Sikertelenül. E kudarc miatt ennek a gyalázatos, tömeggyilkos és háborús bűnös provokációnak a kitervelői egy bírósági pert fundáltak ki. Amelynek során valamelyik tanú, vagy tanúk „vallomásukkal” támasztják majd alá azt a légből kapott vádat, ami alapján Oroszországot ki lehet átkozni a nemzetközi közösségből.
(2) Az aznap, 2020. március 9-én megtartott első tárgyalással vette kezdetét a lelőtt maláj utasszállító ügyében indított hágai per.
(3) Korabeli hír szerint német áldozatok hozzátartozóinak egy csoportja, röviddel a tragédia bekövetkezte után, be is perelte az ukrán államot, amiért a légtér nem volt lezárva.
(4) Noha a régió tiltakozó mozgalmának fegyveres úton, a hadsereg bevetésével történő elfojtására elhatározott un. „Terrorellenes Műveletet” (ATO) hivatalosan 2014. április 7-én hirdette meg Alekszandr Turcsinov ügyvezető köztársasági elnök, a csapatok és fegyverzetek felvonultatása a forrongó Donbasszban már márciusban elkezdődött. Akkor dobták át Tarnopol környéki állomáshelyéről azt az ukrán légvédelmi rakétaegységet is, amely „Buk” rakétájával lelőtte az utasszállító gépet.
A megjegyzésekről külön poszt készült, ami teljes terjedelmében a https://vk.com/doc530552151_558765020 címen olvasható