https://ruposters.ru/news/17-07-2020/zapadnogo-voennih-okrugov
- július 17.
Az Orosz Föderáció Fegyveres Erői Főparancsnokának döntése alapján Oroszországban váratlan ellenőrzést hirdettek meg a Déli és Nyugati Körzetben állomásozó csapatok, illetve egyes, központi alárendeltségű egységek, az Északi és Csendes-óceáni Flottában szolgáló légideszantos és tengerészgyalogsági egységek körében. (1)
Szergej Sojgu honvédelmi miniszter, a minisztérium vezető állományával megtartott értekezleten kijelentette: „Az adott esemény megtervezésekor a cél a volt, hogy értékeljük a Fegyveres Erők felkészültségét az Orosz Föderáció délnyugati része – ahol folyamatosan komoly terrorfenyegetettség áll fenn – katonai biztonságának garantálására, illetve hogy felkészüljünk a „Kavkaz-2020” elnevezésű, katonai stratégiai törzsgyakorlatra”.
Az ellenőrzés során összesen 56 taktikai szintű gyakorlatra kerül sor. 35 kiképző és lőteret, a Fekete- és a Kaszpi-tenger medencéjében 17 gyakorlóterepet vesznek igénybe. A hadgyakorlaton 149 775 fő, 26 820 fegyverzeti és haditechnikai eszköz, 414 repülőeszköz, 106 hadi és utánpótlást szállító hajó vesz részt.
Sojgu ugyancsak parancsba adta, hogy „az ellenőrzés minden szakaszában gondoskodni kell a biztonsági előírások szigorú betartásáról (2), a fegyverek és lőszerek megfelelő állapotáról, ki kell zárni az eshetőségét annak, hogy kár keletkezzen az állami tulajdonban, és nem szabad megengedni, hogy kár essen a természeti környezetben”.
„Az ellenőrző műveletek során meg kell hozni minden, a személyi állomány egészségének védelmét szolgáló intézkedést” – tette hozzá a miniszter
Korábban a török-örmény határ közelében lévő települések lakosai orosz harci repülőgépeket láttak az égbolton. A Honvédelmi Minisztériumban ezt a hadgyakorlattal magyarázták.
https://ruposters.ru/news/18-07-2020/boegotovnosti-rossiiskih-voisk
A NATO-nál reagáltak az orosz csapatok harckészültségének váratlan ellenőrzésére
- július 18.
A csapatok harckészültségének váratlanul elrendelt ellenőrzésével Oroszország nem biztosítja az átláthatóság feltételeit – jelentette ki Oana Lungescu, a NATO szóvivője
„Oroszország továbbra is felhasználja a legapróbb réseket is, hogy kitérjen az átláthatóság elől… A hidegháború időszaka óta Oroszország sohasem tette lehetővé, hogy – összhangban az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) a katonai átláthatóságáról aláírt Bécsi Dokumentumával – hozzáférhetővé tegye hadgyakorlatait az abban előírt megfigyelések számára. (3) Miközben ezt a NATO szövetségesei teljességgel betartják” – írta Lungescu, Twitter-oldalán.
Mint a Ruposters közölte, tegnap az orosz Honvédelmi Minisztérium a Déli és a Nyugati Katonai Körzet csapatai körében váratlan ellenőrzést jelentett be. Röviddel ez után Andrej Taran ukrán védelmi miniszter kijelentette: a hivatalos Kijev szándéka, hogy – az Észak-atlanti Szövetség bevonásával – választ ad a „Kavkaz-2020” orosz hadgyakorlatra. (4)
Megjegyzés:
(1) Oroszország számára pillanatnyilag három térségben jelent meg biztonsági kockázat: 1. Ukrajna – a Donbassz, és a Krím-félszigettel szembeni ukrán fenyegetőzések, a félszigeten megélénkült ukrán diverziós tevékenység, illetve a NATO flottatüntetései a krími partok közelében, az amerikai és NATO-légierő megszaporodott portyázásai a Krím légterének közelében; 2. külső fél (Törökország) beavatkozásának megpendített lehetősége az Azerbajdzsán és Örményország között mostanság felújult konfliktusba; 3. hosszú évtizedek nyugalma után Japán rámenősen kezdi firtatni a Kurili-szigetek kérdését, követeli azok visszaadását (1945 óta, emiatt, mindmáig nincs aláírt békeszerződés Japán és a Szovjetunió illetve utódállama, Oroszország között).
A NATO felvonulása, rendszeres gyakorlatozásai Oroszország nyugati határainak közelében, a Kalinyingráddal kapcsolatban mind gyakoribb nyugati fenyegető nyilatkozatok – másfelől pedig a belőle kiszakadt két köztársasággal (Abházia, Dél-Oszétia) szemben újra fokozódó grúz agresszivitás mindezeket a biztonsági kockázatokat kiegészíti.
(2) Az ukrán légvédelem egy 2001-ben a Krímben tartott gyakorlatán fordult elő, hogy egy elszabadult rakéta telibe talált egy, a közelben repülő orosz utasszállító repülőgépet.
(3) Miközben az Egyesült Államok éppen most lépett ki az annak idején hasonló, „bizalomerősítő” célból aláírt Nyitott Égbolt megállapodásból. Ami lehetővé tette, hogy az EBESZ tagállamai katonai célú megfigyeléseket végezzenek egymás országaiban.
(4) A közelmúltban Ukrajna lezárta a mediterrán, száraz éghajlatú Krím-félszigetet eddig vízzel ellátó Észak-krími Csatornát, így próbálva kikényszeríteni, hogy Oroszország adja vissza a félszigetet (de legalábbis kezdődjenek erről tárgyalások. Mint ismeretes, Putyin elnök többször és határozottan kijelentette: a Krím hovatartozásának kérdése egyszer s mindenkorra lezárt, és nem képezheti megbeszélések tárgyát.).
Ukrajna újabban azzal riogatja önmagát és szövetségeseit, hogy Oroszország katonai akcióval akarja kikényszeríteni a vízellátás felújítását. Valójában Oroszország – nem kevés anyagi ráfordítással bár, de nagyjából megoldotta a blokád miatti vízhiány problémáját.
Oroszországban többen is fölvetették, hogy – az orosz területen eredő – Dnyeper vizének elterelésével kellene megoldani a problémát. Az ötlet azonban nem nyerte el a hatóságok támogatását. Ugyanakkor a csatorna lezárásával Ukrajna önmagának is súlyos környezeti károkat okozott. Az elfolyni nem tudó víz, a megemelkedő talajvíz szint miatt jelentős termőterületek váltak használhatatlanokká, mocsarasodtak el.
