Rosztyiszlav Iscsenko politológus megjelölte azt a problémát, ami Oroszországot akadályozza majd abban, hogy a Donbassz után Ukrajna minden keleti régióját magához csatolja.
Iscsenko véleménye szerint a Donbassz előbb vagy utóbb Oroszország része lesz. Az integrációs rendje és „mélysége” azonban továbbra is kérdéses. Még nehezebb megjósolni azonban a Donyecki és Luganszki Népköztársaságtól (LDNR) nyugatra lévő olyan régiók jövőjét, mint például Harkov, Dnyepropetrovszk, Nyikolajev, Zaporozsje, Herszon (1) és Ogyessza, mivel az integrálódás folyamata még kisebb területek számára is bonyolult.
Ez nemcsak a gazdaság, a közigazgatás és a hadügy vertikumának, de az emberek tudatának az átalakítását is szükségessé teszi. A mindennapi létet és a mentalitást tekintve, harminc év alatt Oroszország és Ukrajna erősen eltért egymástól. Mint Iscsenko mondta: nagyon megterhelő feladat „Oroszország testszöveteibe” beintegrálni olyan emberek tízmillióit, akik az állammal szembeni másfajta viszonyhoz szoktak hozzá.
A politológus példaként a Krímet hozta föl. Amely, egyfelől, nagyon akarta az Oroszországgal való újraegyesülést. Másfelől viszont az ukrán időszakban egy sor sajátosságra tett szert. Így például a helyi rendőrök 2014 márciusa előtt csak kenőpénzért tudtak elhelyezkedni. A helyi intézmények igencsak felelőtlenül álltak hozzá az adófizetéshez, illetve ahhoz, hogy megfeleljenek az egészségügyi normáknak.
Az ukrajnai régiók Oroszországba történő beintegrálódásának másik problémájaként Iscsenko a gazdaságot, az ipar helyreállítását és a lakosság foglalkoztatottságát jelölte meg. A vállalatok működésének újraindításához sok időre, illetve befektetésre van szükség – miközben nincs biztosítva az ott előállított termékekre való oroszországi kereslet. Ezzel kapcsolatos gond káderek felkutatása, miután sok ukrán Nyugatra távozott. Ha viszont nem lesz munka, a volt ukrán régiók lakossága „egyszerűen elvándorol”, elnéptelenedett vidékeket hagyva maga mögött.
„Mielőtt még szóba hoznánk az integrációt, meg kell határozni e problémák megoldási módozatait, illetve meg kell jelölni egy közérthető, átlátható tervet. Amellett Ukrajnában messze nem mindenki akar integrálódni Oroszországba. Sokan egyszerűen csak azért várják az orosz tankokat, hogy azok elűzzék a banderistákat” – mondta Iscsenko az „Ukraina.ru” YouTube csatornáján.
Korábban Karen Sahnazarov rendező kijelentette: a Krím és a Donbassz elvesztésével gyakorlatilag megvalósult Ukrajna szétesése. Véleménye szerint a továbbiakban az ország dezintegrációs folyamatai csak elmélyülnek majd. Ukrajna számára a menekülés egyetlen esélye: a barátság helyreállítása Oroszországgal.
Megjegyzés:
(1) Herszon a Krímmel határos ukrajnai megye. Birtoklásával helyreállna az Oroszország és a Krím közötti, 2014-ben megszakadt szárazföldi összeköttetés. A megye területén van a Krími csatorna, amelyik eddig a Dnyeper vizét szállította a száraz éghajlatú félszigetre. A csatorna lezárásával próbálta Ukrajna kikényszeríteni a félsziget visszaadását (vagy legalábbis az erről szóló tárgyalások megkezdését).