Ultimátum Putyinnak
A sajtóban közölt állítások szerint az ukrán hatóságok ultimátumot intéztek Oroszországhoz. Eszerint az orosz fegyveres erőknek december 9-ig távozniuk kell a Donbasszból, különben az ukrán fegyveres erők rátérnek a „B” tervre. Érdekes – és miben áll ez a „B” terv? Adjuk magunkat a győztesek kénye-kedvére? Ukrán politikusok arra célozgatnak: Oroszország számára már december 10-től kezdve fegyveres következményei lesznek annak, ha 9-kéig az orosz egységes el nem hagyják a Donbasszt.
Mulatságos, amikor Dávid hívja ki párviadalra Góliátot
Roppant kíváncsisággal figyelnénk azokat a kifejezetten szánalmas erőfeszítéseket, amelyekkel a hoholok (1) próbálják kiküszöbölni az orosz jelenlétet azon a területen, ami még egyelőre Ukrajna. Legalább annyira mulatságos, mintha Észak-Macedónia üzenne hadat, mondjuk… igen, Olaszországnak. Vagy hogy ne ilyen közelről vegyük a példát, mondjuk Ausztráliának. Mi az, amit az ukrán politikusok konkrétan tenni javasolnak? Nukleáris robbanófejjel szanálni Moszkvát? Ezért Oroszország többi része csak köszönetet mondana.
Rövidesen hadgyakorlatok
Mindezen túl Alekszej Danyilov, az ukrán nemzetbiztonsági kabinet titkára azon aggódik, hogy a szeptemberben esedékes hadgyakorlat (2) leple alatt készül a betörés Ukrajnába. És kinek adnátok meg magatokat? A Krímet már elhappolták előletek, most a Donbassz (3) és Luganszk következik. Kijev hamarosan magára marad, és éppen úgy orosz területek veszik majd körül, mint ahogy Kalinyingrádot is a balti államok és Lengyelország fogja közre.
A betörés ára
Ukrajnában kilátásba helyezik: Oroszország drágán megfizet majd, ha újra betör „a független és önálló Ukrajna (4)” területére. És korábban mikor tört be? Ha jól emlékszem, az utolsók, akik oda betörtek, a náci Wehrmacht katonái voltak 1941-ben. Akikhez oda csapódott a hoholok fele. Atomreaktorokkal fenyegetőznek? Biztosan az óceánról túlról érkező nukleáris robbanófejeket értik ez alatt. Pedig azok, ha idenéznek, csak szemrehányóan csóválják a fejüket. Mely pedig azokkal a gondolatokkal van tele, hogy miként ne váljon az észak-amerikai kontinens kiégett pusztasággá. Illetve, hogy elforduljanak Ukrajnától is, a lengyelektől is. Ahogy az Grúzia esetében is történt, 2008-ban.
Fenyegetések – vagy csak egy féleszű gügyögése?
Egészében véve – mint ezt az elemzők bizonygatják – Danyilov szavai inkább emlékeztetnek egy sértett gyermek bömbölésére. Akit nyakon vágtak, és most azzal fenyegeti bántóját, hogy mindjárt megjön a bátyja, aki fasírtot csinál belőle. Szavaiban semmi sem utal arra, hogy beszámítható lenne. Az elemzők általában meg vannak arról győződve, hogy a Danyilov-féle szájtépésben a lényeg: serényen buzgólkodnak azon, hogy magukra vonják az egész világ figyelmét. Mintegy azt mondva: „mi ukrán vagyunk, minket most éppen qrnak, de mi attól csak erősödünk”. Dudcsak politológus leplezetlen szarkazmussal reagált a fenyegetőzésre. „Ha Ukrajna netán azzal fenyegetőznék, hogy végrehajtja a minszki megállapodásokat, akkor nem kell azzal decemberig várni. Jobb mindjárt most végrehajtani azokat.”
Jobb lenne inkább még egyszer megfontolni
Kijevnek még csak eszébe sem jut, hogy december 10-én netán egyszerűen megszűnhet létezni. Annyira próbára akarják tenni megint Moszkva türelmét? Kézbe a zászlót, nyakba a dobot? Nosza, rajta! Habár inkább azon gondolkodnának el, mi fog történni a Donyecki és Luganszki Népköztársaság területén akkor, ha onnan kivonják az orosz csapatkontingenst. Jelen pillanatban a mi fiaink állnak falként a lázadók előtt, ahogy az Omon (5) állt korábban sorfalat azok előtt a barmok előtt, akik futballszurkolóknak képzelték magukat. És ha most elmennek onnan, a lázadók ízekre szedik Ukrajna katonáit.
Megjegyzések:
(1) Hohol – az ukránok orosz gúnyneve. Ugyanakkor maguk az ukránok is „hoholoknak” nevezik legbutább, legsötétebb honfitársaikat. A „hohol” szó a butaság, a sötétség, a tahóság, a kisszerűség, a provincializmus kifejezése.
Az ukrán (és a kozák, a dél-orosz) a „g” betűs szavak nagy részét ejti „h”-val. Így a mai Ukrajna (Kis-Oroszország) területén élt, XIX. századi orosz írót, Nyikolaj Gogolt ejtik még most is „Hoholnak”.
(2) A „Kavkaz” (Kaukázus) – 2020” elnevezésű, nagyszabású hadgyakorlatról van szó, amelyben főként a Déli, illetve Nyugati Katonai Körzet mintegy másfélszáz ezer katonája vesz részt. A hadgyakorlatra egy része az Ukrajnával határos Nyugati Katonai Körzet területén kerül sor.
(3) A szerző valószínűleg tévedésből írt „Donbasszt”, „Donyeck” helyett. A Donbassz ezt a két, korábbi ukrajnai megyét – Donyeck és Luganszk – foglalja magában.
(4) Az ukránok, hazájuk elnevezését annak eposzi jelzőjével együtt használják a „Nezalizsna ta Szamosztyijna Ukrajina” („Független és önálló Ukrajna”). Az Ukrajnáról szóló orosz cikkek szóhasználatban jó pár ukrán szó megjelent, többnyire ironikus használatban: „zrada” – árulás, „peremoga” – győzelem.
Ukrajnát ezért ma már nem ritkán az ukránból átvett „Nyezalezsnajának” nevezik.
(5) „Omon” – az orosz rendőrség különleges alakulatainak a neve. Ennek ukrán megfelelője volt 2014-ig a „Berkut” („Király”-, vagy „szirti sas”). A „berkutosokat” a puccsisták megalázták, egységüket feloszlatták, a vidékieket – közöttük a Krímből származókat is – hazazavarták. A készültségi rendőröket általában szülőföldjükön is megaláztatások várták. A Krím és a Donbassz rendőreit azonban túláradó szeretettel, hősöknek kijáró ünnepléssel várták földijeik.
A Krím Oroszországba történt visszatérését követően az orosz erőszakszervezetek is megérkeztek a félszigetre, ahol az Omon átvette a „berkutosokat” is. Hősies helytállásuk elismeréseként az egykori berkutosok külön egységbe kerültek, és, az Omonon belül, rövid idő elteltével visszakapták eredeti, „Berkut” nevüket is.