2020-09-03
Mintegy kétszáz, Ukrajnában kiképzett szélsőséges fejt ki radikális tevékenységet Fehéroroszországban – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a fehérorosz hivatali partnerével, Uladzimir Makejjel Moszkvában tartott közös sajtótájékoztatóján.
Értesüléseink szerint mintegy 200, ukrán területen kiképzett szélsőséges tartózkodik jelenleg a Belarusz Köztársaságban
– mondta az orosz diplomácia vezetője.
Lavrov megerősített értesülésekre hivatkozva azt mondta, hogy az ukrán szélsőséges szervezetek közül a Sztepan Bandera nevét viselő Trizub (az ukrán címer háromágú szigonyának neve) [1], az Sz14 (Szics) [2], a Nemzeti Hadtest (3) és a Jobboldali Szektor foglalkozik radikális cselekmények kiprovokálásával és finanszírozásával Minszkben és Fehéroroszország más városaiban. Lavrov szerint a kiképzőtáborok Voliny (Volhínia) és Dnyipropetrovszk megyében (4) működnek.
Az orosz tárcavezető elítélte a fehérorosz vezetésre más államok által – az ellenzék támogatásával párhuzamosan – gyakorolt nyomást, beleértve a külső közvetítői szerepvállalás erőltetését is. Elvetette az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) által felajánlott közvetítés lehetőségét, azt hangoztatva, hogy a szervezet mély válságban van, és még a fehérorosz elnökválasztás nemzetközi megfigyelésére vonatkozó kötelezettségének is képtelen volt eleget tenni.
Mint mondta, Moszkva meg fogja akadályozni, hogy a multilaterális szervezeteket provokációra és a fehérorosz belügyekbe való beavatkozásra használják fel. Leszögezte, hogy az orosz fél nem fogja kezdeményezni a fehérorosz ügyek megvitatását nemzetközi fórumokon.
A NATO és az EU Fehéroroszországgal kapcsolatban kiadott nyilatkozatait destruktívnak minősítette. Kifogásolta, hogy az atlanti szövetség megnövelte aktivitását a fehérorosz határok közelében, amelyek egyúttal az orosz-fehérorosz szövetségi állam határai is.
Hozzátette, hogy Moszkva elismeri az augusztus 9-én megtartott fehérorosz elnökválasztás eredményét, és kifejezte reményét, hogy párbeszéd útján sikerül majd stabilizálni a helyzetet az országban. Perspektivikusnak nevezte az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök által kezdeményezett alkotmányreformról folytatandó nemzeti párbeszédet.
Elvetette annak lehetőségét, hogy Moszkva tárgyalásokba bocsátkozzon a fehérorosz ellenzéki Koordinációs Tanáccsal – ahogy az utóbbi ezt a minszki orosz nagykövetségen keresztül kezdeményezte -, mint mondta, mindaddig, amíg a testületnek nem lesz a fehérorosz jogszabályoknak megfelelő törvényes státusa és világos programja. Elismerte, hogy Moszkva más országokban tárgyal az ellenzékkel, ha az a törvényesség keretei között működik. Lavrov a Koordinációs Tanács néhány tagját orosz- és államszövetség-ellenesnek minősítette.
Makej aszimmetrikus választ helyezett kilátásba a Fehéroroszország ellen a balti államok által meghirdetett szankciókra.
Forrás: MTI
Megjegyzések:
(1) A Petljura ukrán nacionalista által 1919-ben létrehozott un. „Ukrán Népköztársaság” címerében szerepelt először a háromágú szigony. Nacionalista jelkép. Amellett, hogy az ukrán nacionalizmus talaján 1991-ben kikiáltott „független és önálló” címere lett, a háromágú szigony a fasiszta mozgalmak jelképei között is szerepel. Többek között a Jobb Szektor nevű fasiszta ernyőszervezet vörös-fekete zászlaján is. (E lobogó afféle második hivatalos állami zászlóvá lett. Gyakran a hivatalos kék-sárga lobogó mellett található.)
(2) Szics: Kárpátalján alakult szélsőségesen nacionalista ukrán szervezet
(3) A hírhedt „Azov” terrorkülönítményből kivált fegyveresek hozták létre. Főként katonai és „rendvédelmi” szerepeket látnak el
(4) Igor Kolomojszkij, (az egyik) leggazdagabb ukrán oligarcha szülőföldje, amely az ő hitbizománya lett. A 2014. februári államcsíny nyomán a megye teljhatalmú kormányzójává nevezték ki, aki véres kegyetlenséggel verte le a megyében a puccs ellen tiltakozó mozgalmakat. Kolomojszkij értelmi szerzője és finanszírozója volt a 2014. május 2-i, „Ogyesszai Hatiny” néven elhíresült borzalmas tömegmészárlásnak, amivel vérbe fojtották a város tiltakozó mozgalmát. A szakszervezetek megyei tanácsának székházán belül estek neki a szélsőséges náci rohamosztagok támadása elől ott menedéket kereső békés tüntetőknek: 116 ember esett áldozatul az öldöklésnek. Az akció irányítását állami részről Andrej Parubij, a nemzetbiztonsági kabinet vezetője végezte a helyszínen. Ez a hóhér utóbb az ukrán parlament elnöke lett.
Kolomojszkij egyik alapítója és finanszírozója a „Jobb Szektornak”. Ez a tömeggyilkos oligarcha, saját pénzén, több terrorkülönítményt is létrehozott és felszerelt. Hajtóvadászatot hirdetett a népfelkelők ellen, tízezer dolláros vérdíjas tűzött ki minden egyes élve elfogott, és épségben Dnyepropetrovszkba hurcolt népfelkelő fejére. Akiket addig kínoztak, míg „be nem vallották”: ők valójában orosz ügynökök, diverzánsok. Elfogóik, elrablóik ezt követően vehették át a vérdíjat.
A jelenlegi ukrán bábelnök Trump kiválasztottja. Karrierjét azonban, kezdetben Kolomojszkij egyengette.
