- szeptember 8.
Miként a „Donbassz Szegodnya” („A Donbassz ma”) c. kiadvány – hivatkozva Szemjon Pegovra, a „Wargonzo” tévécsatorna szerzőjére – hírül adja: nyugati mentorai a hivatalos Kijevnek feladatul adták, hogy, Minszk miatt, mérjenek csapást a Donbasszra.
A haditudósító kijelentette: „Jelen pillanatban az ukrán hadsereg nyugati mentorai egymással összefüggőként kezelik a Donbassz frontját, illetve a Belorussziában folyó tiltakozó akciókat és zavargásokat.”
Szemjon Pegov kifejtette továbbá: mi lesz a Donbasszal abban az esetben, ha Oroszország aktívan bekapcsolódik az ottani eseményekbe.
Arra az esetre, ha Oroszország aktív politizálásba kezdene Minszk kapcsán, nyugati mentorai Kijev számára egyértelműen feladatul szabták, hogy mérjenek erős csapást a Donbasszra.
A haditudósító megjegyezte, hogy az ukrán hadsereg, egy megsemmisítő csapás céljából erőltetett ütemben vonultatják föl harci technikájukat és sietve szerelik föl a szükségesekkel védelmi állásaikat.
Mint korábban már megírtuk, a Kreml által szégyentelenül feladott Donbassz, illetve a szabadjára engedett Bartolomaiosz (1) visszatartják Minszket a Moszkvával való együttműködéstől. Margarita Szimonyjan, az RT orosz állami televízió főszerkesztője a Kremlnek a Donbasszal kapcsolatos határozatlanságáról kijelentette: Oroszország megkapta a háborút is, a szégyent is, és a szankciókat is”.
A Kreml által szégyentelenül feladott Donbassz, illetve a szabadjára engedett Bartolomaiosz visszatartják Minszket a Moszkvával való együttműködéstől
Oroszországnak nincs mivel megnyernie Belorussziát – írta Dmitrij Sztyesin orosz haditudósító saját Telegram-csatornáján.
Szerinte Oroszországban valami nincs rendben az „orosz világgal”.
„És mi van akkor, ha csakugyan valami nincs rendben ezzel az «orosz világgal». Ha egyszer olyan könnyűszerrel le lehet választani rendkívül fontos, történelmi területeket? Lehet, hogy ilyen „orosz világ” nincs is? Helyette Közép-Ázsia számára van itt valami átjáróház? Nézzük, mink van még? Itt van a több mint öt éve vérben úszó Donbassz. A gondolattól, hogy nyíltan kiálljunk mellette, «összecsináljuk magunkat». Ezért inkább suttyomban támogatjuk” – jegyezte meg.
Szerinte Oroszország minden további nélkül napirendre tért a fölött, hogy a Nyugat teljesen „orosztalanította” Ukrajnát.
Ugyanakkor szorongatják azt az egyházat, amelynek Sojgu is a követője. A mi válaszunk erre: valamifajta bugyuta huzavona. Normális esetben ez a bizonyos Bartolomaiosz már régen vasra verve ülne. Mindezek alapján a mi politikánk lényege úgy foglalható össze: “aki arcul üt, annak tartsd oda a másik arcodat is” – tette hozzá Sztyesin.
Azt is megjegyezve, hogy Oroszországnak meglehetősen „átlagos” az életszínvonala.
„Ha valamivel dicsekedhetünk egyáltalán – az az átlagos életszínvonal, az infrastruktúra fejlesztését szolgáló projektekbe fektetett X összeg, és a „felzárkózó fejlődés” ártalmas koncepciója. Ilyen-olyan áttörés a tudományban és a technikában, ám mindez csupán egyszeri alkalom – fejtegette Sztyesin.
A haditudósító kijelentette: egy ilyen valósággal a háttérben Oroszországnak nincs mivel megnyernie Belorussziát.
„Nincs egy épkézláb projekt. Nincs semmi, ami világmegváltó lenne. Nincs «az orosz földek egyesítése» (2) … Semmi olyan nincs, ami képes lenne megdobogtatni az ember szívét. Ahogy megdobogtatja a „Pókember”, vagy ha megiszol két liter kólát. Hát kellhet ez nekik?” – zsörtölődött.
Putyin Lukasenkóval üzent Zelenszkijnek: nincs szándékában elfoglalni Kijevet
- szeptember 9.
Alekszandr Lukasenkó belorusz elnök feltárta, hogy miként győzködte Zelenszkijt: ne higgye el, hogy Putyin Ukrajnára készülne támadni. Mint azt a „Donbassz Szegodnya” („A Donbassz ma”) nevű kiadvány tudósítója jelentette: mindezt a belorusz elnök az RT tévécsatorna adásában mondta el.
„Vlagyimir Putyin helyeselte azt, hogy én támogatom Zelenszkijt. Ő maga kért meg engem arra, hogy, amúgy atyai módra, beszéljek a fejével. Hiszen még olyan fiatal. És amikor engem meghívtak egy ukrajnai fórumra, beszéltem is vele. Elmondtam: Putyinnak nem áll szándékában elfoglalni Kijevet, vagy elhappolni egész Kelet-Ukrajnát, amivel a televíziójuk ijesztgeti őket. Vlagyimir Putyin beéri Oroszországgal” – mondta el Alekszandr Lukasenkó.
A belorusz elnök elmondta annak a részleteit, aminek folytán megromlott a viszonya Zelenszkijjel.
„Zelenszkij jól viszonyult hozzám. Ám egyszer csak beütött a ménkű. Merkel, Macron és mások számára is megjött az ukáz az USA-ból. És akkor Zelenszkij elkezdte beszennyezni az én becsületes nevemet” – panaszkodott Lukasenkó.
Mint emlékezetes, korábban Zelenszkij szóba hozta, hogy Lukasenkó ténykedése folytán Belorusszia területén is kialakulhat egy lángba borult Donbassz.
Zelenszkij megemlítette: Lukasenkó ténykedése folytán Belorusszia területén is kialakulhat egy lángba borult Donbassz
Mint a „Donbassz Szegodnya” tudósítója jelenti, Vlagyimir Zelenszkij „igazságtalanságnak” nevezte azt, hogy Alekszandr Lukasenkó belorusz elnök kiadta Oroszországnak az őrizetbe vett orosz állampolgárokat.
„Adja isten, hogy a belorusz vezetés ne kapjon a területén egy újabb, lángba és vérbe borult Donbasszt. Aminek megteremtéséhez nagyon értenek ezek a „wagneresek” (3) – írta Zelenszkij – bekapcsolva hagyván a «Caps Lock» üzemmódot.
Megjegyzések:
(1) Bartolomaiosz – konstantinápolyi pátriárka. Egykor a konstantinápolyi pátriárkák álltak a görögkeleti egyház élén. Miután a város 1453-ban elesett, a konstantinápolyi pátriárkák hatalma mindinkább névlegessé vált. Eközben Moszkva vált egyre inkább az orosz földek központjává. IV.(Rettegett) Iván addigi nagyfejedelem pedig 1547-ben cárrá („ceszar” – császár) koronáztatta magát. Moszkvát, a növekvő, terjeszkedő Orosz Birodalom székesfővárosát pedig „Harmadik Rómaként” kezdték emlegetni. A moszkvai pátriárkákat így hamarosan, mindinkább a görögkeleti (pravoszláv) egyház fejének kezdték tekinteni. Mostanra a szovjet utódállamok, de a Balkán görögkeleti hívei is a moszkvai pátriárkát tekintik egyházuk legfőbb vezetőjének.
Oroszország elleni eszmei, ideológiai, politikai támadása során a Nyugat a harcot immár az egyházra is kiterjesztette. Oroszország ellenségei abból indulnak ki, hogy a moszkvai pátriárka által irányított egyház az orosz befolyás eszköze, ezért támadást indítottak az egyház belső egysége ellen. Kihasználták annak lehetőségét, hogy a ukrán nacionalisták már évtizedekkel ezelőtt alapítottak egy szakadár egyházat – az un. „kijevi egyházat” – a már csak névleg egyházfő Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárkát (mint mondják, némi anyagiak kíséretében) rávették a szakadár „egyház” kánonjogi „törvényesítésére”. Bartolomaiosz, kiadott bullájával, autokefálnak, azaz Ukrajna „nemzeti egyházának” ismerte el a „kijevi pátriárka” szakadár „egyházát”.
Több sem kellett a kijevi náci rezsimnek! Amelyik, persze, a szakadár „egyház” mögé állt, és szorongatni, korlátozni kezdte a hívők óriási többsége által támogatott, törvényes egyházat. Aminek három szent helye van. Nyugaton a Ternopol megyében lévő Pocsajev, keleten (a most szintén az ukrán hadsereg megszállása alatt álló) Szvjatogorszk kolostor. És az ország közepén, Kijevben, a Pecserszkaja Lavra. Ahol felmérhetetlen értékű kincseket – például a szkíták aranykincseit is – őrzik. Miközben a hatóságok – a szélsőséges terrorbrigádok rohamosztagosainak közreműködésével – sorban kobozzák el a törvényes egyház templomait (olykor mise közben kergetve ki onnan a híveket), a junta, és az általa támogatott szakadár „egyház” már szemet vetett a Lavrára (főként az ott őrzött kincsekre) is. A Pocsajev-kolostorral pedig már föl is bontották azt a szerződést, amelynek értelmében a kolostor bérli azt a telket, amin az épület áll.
(2) Putyin elnököt korábban az „orosz földek egyesítője” néven emlegették. Ő maga is, időről időre elmereng az Orosz Birodalom egykori területeiről. De amikor arról lenne szó, hogy a Donbassz befogadásával kellene az ottani orosz honfitársakat kimenteni az ukránok gyilkos karmai közül, válaszul megkapjuk: Oroszország zseniális csodaelnöke sok évtizedes távlatokban, előre gondolkodik. És neki nem a Donbassz – neki egész Ukrajna kell.
(3) A „Wagner” – külföldön meglehetősen rossz hírű oroszországi fegyveres biztonsági magáncég. Ukrajnában is azt állítják róluk, hogy a cég sok alkalmazottja harcolt a Donbasszban, és „a megszállt ukrán területeken kegyetlenkedéseikről váltak hírhedtté.” Ezzel a felkiáltással próbálták kézre keríteni azt a 33 orosz állampolgárt, akiket aztán Minszkben, a belorusz hatóságok fogtak le. És bár kiderült, hogy a kérdéses oroszok egy egészen már cég alkalmazottai, Kijevben változatlanul és következetesen „wagnereseknek” nevezik kiszemelt áldozataikat. Az elrabolni tervezett emberekkel két céljuk volt: 1. információkat csikarni ki belőlük Oroszország Ukrajna elleni esetleges agresszív terveiről (ha másként nem megy, hát kínzásokkal kényszeríteni őket a célnak megfelelő, hamis vallomásra); 2. fogolycserékre szánt túszokként fogva tartani őket.