A bukott kettős: miként hiúsult meg Minszkben az SZBU és a CIA különleges művelete az oroszok elfogására (II.)
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) kijevi székháza
- szeptember 13.
Az oroszok lefogására indított és kudarccal végződött különleges művelet részleteiről az orosz titkosszolgálatok egyik munkatársa, illetve Andrej Bogdan, az ukrán elnök hivatalának korábbi vezetője számolt be.
A héten az ukrán politika nem éppen épületes oldalaira derült fény. Szenzációs vallomással rukkolt elő Andrej Bogdan – aki tagja volt Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök közvetlen környezetének.
Bogdan adott egy nagy interjút. Ebben megerősítette, hogy a háromtucatnyi orosz állampolgár lefogásával kapcsolatos provokációt az SZBU hajtotta végre – magának a műveletnek az egészét azonban a CIA felügyelte.
A hivatalos Kijev minden vádat próbál hárítani önmagáról. De már nincs mese. A héten Andrej Bogdan, Vlagyimir Zelenszkij hivatalának volt vezetője szenzációs leleplezéseket tett és megerősítette: az SZBU munkatársai egy éven keresztül készítették elő a minszki provokációt.
Az akció sikeréért Vaszilij Burba, a külső felderítési főcsoportfőnökség vezetője személyesen felelt. Annak kudarca pedig a karrierjébe került.
Ez a művelet több mint egy évig tartott. Ez egy szupertitkos, igen komoly akció volt. Ott, Venezuelában, csakugyan létrehoztak egy céget, összetoborozták személyzetét, valamilyen emberek már csakugyan mentek oda dolgozni, valamilyen fúrótornyokhoz. Nekik ott valós pénzeket fizettek. Ezek az emberek csakugyan őrizték ezeket a fúrótornyokat – mondta el Andrej Bogdan, az ukrán elnöki hivatal volt vezetője.
Itt fontos tudni, kicsoda Bogdan az ukrán politikában. Ő nem egyszerűen a jobbkeze volt Vlagyimir Zelenszkijnek, hanem az az ember, aki őt hatalomra juttatta. Pontosabban összehozta Kolomojszkij oligarchával, aki aztán az egész elnökválasztási kampányát finanszírozta.
„Tettem én neki egy nagyon fontos kijelentést: Vologya! Tisztában vagy te egyáltalán azzal, hogy «A nép szolgája» c. filmeddel te reményt adtál az embereknek? És ha nem próbálsz elindulni a választáson, akkor te cserbenhagyod őket?” – emlékezett vissza Bogdan.
Sülve-főve együtt voltak. És nem volt olyan elnöki találkozó, amelyen Bogdan ne lett volna jelen. Most azonban, hogy összeveszett a főnökével, kíméletlenül feltárja az ukrán politika féltve őrzött titkait. Szívesen beszél a CIA-ról is, amelynek vigyázó tekintete alatt, a Majdan óta, az SZBU van.
„Mi csakugyan olyanok vagyunk, mint a vak kiscicák. Mindaz, amire katonai szempontból képesek vagyunk, mindaz, amire a titkosszolgálataink képesek, az azok az információk, amelyeket a nemzetközi közösség megoszt velünk. Ezek, a háborún kívül, a kábítószerekkel, a köztörvényes bűntettekkel, a közbiztonsággal – a tervezéssel, az elemzőmunkával – kapcsolatosak. Nálunk nincs ilyen elemzőmunka. Azok után pedig, ami a «wagneresekkel» történt, ugyan ki fog még velünk szóba állni?” – teszi föl a kérdést Zelenszkij egykori harcostársa.
Ilyen vallomásai után az ukrán elnök komolyan berágott. Bogdant kihallgatásra idézték az Állami Nyomozóhivatalhoz. Bűnvádi eljárás készül ellene. De már késő. Úgy hírlik, hogy az elnöki hivatal korábbi feje már elhagyta az országot, és átlépte a román határt.
Pedig egy éve, Párizsban Vlagyimir Zelenszkijt még tisztelték. A „normandiai négyek” vezetői üdvözölték, hogy a békére törekszik. De maga az ukrán elnök is a minszki megállapodások iránti elkötelezettségéről beszélt. Ezek a szavai azonban Franciaországban felejtődtek. Kijev retorikája pedig gyökeresen megváltozott.
„Én csak bizonyos, a nagy nyilvánosság előtti momentumokból tudok ítélni. Az ilyenekből én jól értek. Adott például egy bejelentés arról, hogy Putyin és Zelenszkij között telefonbeszélgetésre került sor – ám az erről kiadott sajtóközlemények már eltérnek egymástól. Ezt úgy hívják, hogy „diplomáciai kudarc”. Vagyis a beszélgetés rosszul sikerült. Abból, amit én látok, nekem úgy tűnik, hogy Putyint becsaptuk. Megígértünk neki valamit, aztán annak az ellenkezőjét tettük. Megígértünk neki valamit, aztán nem csináltunk semmit” – összegezte az ukrán elnöki hivatal korábbi vezetője.
Vlagyimir Zelenszkij viszont gyakorlatilag most már országon belül sem tud kire támaszkodni. Legközelebbi munkatársai kiteregetik az egész szennyest, az erőszakszervek Avakov (1) ellenőrzése alatt állnak, az önkéntes zászlóaljakat Kolomojszkij irányítja. (2) Az ország keleti része már régen elfordult tőle, a szélsőjobboldal egy újabb Majdannal fenyegetőzik – petárdákat gyújtanak és az „impeachment” szót festik ki hivatalának kerítésére.
A jelek szerint Zelenszkij karrierje a nagypolitikában a végéhez közeledik. Fő szponzora – Kolomojszkij oligarcha – az ukrán elnök háta mögött már egy új politikai projektbe vágott bele.
„Bogdan már ráállította magát az új politikai projektre. Bízvást feltételezhetjük, hogy ebben a projektben része lesz majd Kolomojszkijnak is. Ebben a projektben feltételezhetően elhangzik majd Grojszman (3) neve is. Bogdan, amikor Grojszmanról beszél, nagyon pozitív hangnemben emlegeti őt. Vagyis Kolomojszkij, Bogdan szájával igyekszik ijesztgetni Zelenszkijt és rápirítani: „Ha nem leszel jó kisfiú, eltávolítunk téged. Megnyomjuk a „delete” gombot. Államcsínyt végrehajtani – nincs abban semmi nehézség” – mondja meggyőződéssel Jurij Kot politológus.
És megtehetnénk, hogy akár ügyet sem vetünk az ukrán politika újabb és újabb bukfenceire, ha mindez nem lenne közvetlen hatással Oroszországra. És itt nem csupán az SZBU Moszkva elleni provokációiról van szó, hanem a minszki megállapodásokról is. Amelyekre, a hivatalos Kijev szerint csupán a Kremlre gyakorolandó nyomás miatt van szükség.
A hétvégén Berlinben került sor a „normandiai négyek” vezetői politikai tanácsadóinak az értekezletére. Amint azt Dmitrij Kozak, az orosz elnöki hivatal vezető-helyettese elmondta: ott még csak szóba sem került a négyek csúcstalálkozójának a kérdése. Ehhez egyszerűen nem adottak a feltételek.
„Az elvi fontosságú kulcskérdés abban áll: mi a Háromoldalú Kontaktcsoportban, illetve a „normandiai formátumban” továbbra is a Minszki Megállapodások, vagy az azoktól való eltérés alapján járunk majd el, és fogadunk el határozatokat? Az ukrán hivatalos személyiségek részéről állandóan nyilatkozatokat hallunk. Ezek nem szakértők, ezek miniszterelnök-helyettesek és miniszterek. Ezek mindig arról beszélnek, hogy felül kell vizsgálni a Minszki Megállapodásokat, mivel nem felelnek meg Ukrajnának. Akkor konkrét javaslatokat kell tenni, tisztázni kell, hogy voltaképpen mit akarnak? Az ukrán elnök záró sajtóértekezletén például előrukkoltak a farbával: a Minszki Megállapodásokra nem a konfliktus rendezése végett van szükség, hanem hogy fönn lehessen tartani a szankciókat Oroszország ellen. És mindmáig nem értjük: mi köze van mindennek a minszki megállapodásokhoz, mi itt az ok-okozati összefüggés – értetlenkedik Dmitrij Kozak, az orosz elnöki hivatal vezető-helyettese.
Ukrajna kiszámíthatatlan partner. És senki sem tudja, hogy akár már holnap is, milyen irányt vesz. Maga Andrej Bogdan, Zelenszkij hivatalának korábbi vezetője, a tervek szerint hétfőn megjelenik az Állami Nyomozóiroda kihallgatásán. És ott, mindjárt az épület bejáratánál újabb sajtótájékoztató megtartását ígérte. Meglehet, újabb izgalmas részleteket tár fel a hivatalos Kijev kulisszatitkairól.
Megjegyzések:
(1) A nagyhatalmú Arszen Avakov belügyminiszter az ukrán kormány egyetlen olyan tagja, amelyik a Porosenkó-korszak végétől is meg tudta őrizni posztját. Sőt, miniszterelnök helyettessé – egy ilyen, korábban nem létező posztra – nevezték ki. E minőségében ellenőrzése alá került valamennyi erőszak-szervezet, így a titkosszolgálatok is.
Alighanem féktelen ambíciói azok, amelyek szembefordítják őt a mindenkori államfőkkel. Korábban Petró Porosenkó ellenlábasa volt. Most a Zelenszkij elleni majdani puccs fő szervezői között emlegetik. E cél érdekében még volt ellenfelével, Porosenkó korábbi elnökkel is kész együttműködni. (Akit, míg elnök volt, a szélsőséges nacionalisták is folyvást meg akartak buktatni. Ám akivel most egy táborban vannak, Zelenszkij ellen.)
(2) Igor Kolomojszkij dnyepropetrovszki oligarcha az egyik leggazdagabb (ha éppen nem a leggazdagabb) oligarcha az országban. Egyik alapítója és finanszírozója az ukrajnai szélsőjobboldal ernyőszervezetének, a „Jobb Szektornak”. 2014 tavaszán több terrorkülönítményt – az un. „nacionalista zászlóaljakat” – is fölállított, a saját költségén. Ezek, amellett hogy a rezsim rémuralmának a megvalósítói, ráadásul nem ritkán szembehelyezkednek még a központi kormánnyal is. Akcióikkal, provokációikkal sorozatosan sértve meg a tűzszüneteket, még akkor is, amikor a kormányhadsereg, kivételesen, kész lenne azt betartani. Fegyverzetükkel, amelyik a hadseregnél esetenként még jobb is, képesek teljesen önálló hadműveletek végrehajtására, így például a néphadseregek állásainak, békés településeknek a provokatív lövetésére is.
(3) Vlagyimir Grojszman – a Porosenkó-korszak utolsó miniszterelnöke.