- szeptember 18.
A Donbasszban folyó fegyveres konfliktus békés megoldása nem lehetséges mindaddig, amíg Kijevben a jelenlegi ukrán vezetés van hatalmon.
Ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette ki, kommentálva a konfliktus rendezésének távlatait. Interjúja szeptember 17-én jelent meg az orosz külügyminisztérium honlapján.
„Nem hiszem, hogy a jelenlegi ukrán kormány idején lesz valamiféle előrehaladás a minszki megállapodások teljesítése terén – ahogy az előző elnök idején sem volt. Ha másért nem, hát azért, mert erről nyíltan beszél Zelenszkij elnök, vagy Alekszej Reznyikov miniszterelnök-helyettes, aki az ukrajnai helyzet rendezésére Minszkben létrehozott Kontaktcsoportban folyó munka felelőse. És ahogy erről beszél Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter is” – jegyezte meg Lavrov.
A miniszter arra is emlékeztetett: az ukrán vezetés képviselői újra és újra kijelentik: a minszki megállapodásokat nem lehet megbontani. (1) Lévén, hogy az EU és az USA politikusai, az Oroszországgal szembeni szankciók fenntartásakor erre, továbbá az Oroszországgal szembeni azon vádjaikra építenek, hogy Oroszország nem tartja be ezeket a megállapodásokat.
„Ezzel együtt is, európai – közöttük francia és német – kollégáinknak mélyen a tudatába ivódott a minszki megállapodások lényegének ez a kiforgatott értelmezése. Vagyis az, hogy megpróbálnak mindent Oroszországra áthárítani. Holott a minszki megállapodások egyetlen egyszer sem említik Oroszországot. Az nem lehet, hogy a franciák és a németek – akik velünk, az ukránokkal és a Donbasszal együtt társszerzői a Minszki Megállapodásoknak – ne értsék, hogy az ukránok egyszerűen kiforgatják a rájuk háruló kötelezettségeket, igyekeznek kibújni azok teljesítése alól és keresztülvinni a Minszki Megállapodásoknak valamifajta más olvasatát” – mondta a miniszter.
A minszki megállapodás az béke érdekében megteendő lépések átgondolt sorozata. Amit Kijev helyette ajánl – hogy (a konfliktus résztvevőinek nyújtandó) amnesztia, a választások és a Donbassznak az ukrán alkotmányban rögzített különleges státusza helyett előbb a határok fölötti ellenőrzés – teljességgel ellentmond az aláírt minszki megállapodásban rögzített sorrendiségnek. (2)
„Most nekünk azt ajánlják, hogy a Donbassznak azt a részét, amelyik «fellázadt» a törvénytelen, alkotmányellenes államcsíny ellen (3), odaadjuk azoknak, akik terroristáknak nyilvánították ezeket az embereket, akik «terrorellenes műveletet» indítottak ellenük – amelyet aztán átkereszteltek az «egyesített erők műveletének» (de amitől a lényeg nem változik) –, és akiket mindmáig terroristáknak tekintenek” – hangsúlyozta Lavrov.
Megjegyzések:
(1) Közben ők maguk bombázzák a megállapodás többi résztvevőjét az ilyen-olyan változtatásokat, módosításokat célzó, újabb és újabb kezdeményezéseikkel. Zelenszkij mániája – hogy folyton összehívatná a négyek csúcsértekezleteit – is azt a célt szolgálja, hogy a megbeszélések irányát félrevigye azok fő céljától: a megállapodások végrehajtásának ellenőrzésétől.
(2) A minszki megállapodás 13 pontból áll (amiből az utolsó kettő merőben technikai jellegű. Így a lényegében utolsó, 11. cikkely tárgyalja az ukrán-orosz határ ellenőrzésének visszaszolgáltatását a kijevi kormánynak. Az egyezmény, a pontok sorrendisége is jelzi: a kijevi kormány csak akkor kaphatja vissza az ukrán-orosz határ fölötti ellenőrzést, ha már minden más, az előző pontokban fölsorolt kötelezettségének eleget tett.
(3) Hamis megfogalmazás: 2014-ben az egész Donbassz fellázadt a kijevi államcsíny ellen. A Donbassz mindkét megyéjének – Donyeck és Luganszk – közgyűlése 2014. április 6-án határozatban jelentette ki: nem engedelmeskednek a Kijevben hatalomra került illegitim junta rendelkezéseinek. És a nagyobb nyomaték kedvéért kinyilvánították a két megye szuverenitását, Donyecki, illetve Luganszki Népköztársaság néven. Ezek államiságát szavazta meg a 2014. május 11-én megtartott referendumon megjelent állampolgárok csaknem akkora, elsöprő többsége, mint amilyen elsöprő többséggel a Krím lakossága is az Oroszországhoz történő visszatérésről döntött.
A május 2-án, „Terrorellenes Művelet” (ATO) néven megindult katonai büntető expedíció a Donbassz területéből addig még csak kisebb körzeteket tudott ellenőrzése alá vonni. Főként a július elejétől megindult, elsöprő erejű offenzíva volt az, aminek eredményeként az ukrán hadsereg a Donbassz területének 70 százalékán helyreállította annak a puccsista kijevi juntának az uralmát, amelyet az így elfoglalt területek lakossága annak idején ugyanúgy törvénytelennek ismert el, mint azok, akik mindmáig a Donyecki és a Luganszki Népköztársaság joghatósága alatt élnek.