- szeptember 18.
Az a tény, hogy az ukrán fél nem hajlandó az ország alkotmányában rögzíteni a Donbassz különleges státuszát, ez azt jelenti, hogy Kijev nem törekszik a régió helyzetének normális rendezésére. Ezt szeptember 18-án jelentette ki az orosz külügyminisztériumban egy forrás a „Novosztyi hírügynökségnek”.
„Nem akarják betartani azt, amiben megállapodtak. És ha nem megy így, majd megpróbálják úgy. Azt persze nem akarják kibökni, hogy nem is szándékoznak végrehajtani a Minszki Megállapodásokat. El akarják, persze, érni a céljukat – csak más módon. Mert ha azt mondanák, ugyanis, hogy nem fogják végrehajtani a minszki komplex intézkedési tervet, akkor ezzel rossz színben tűnnének fel, és ezt mindenki kifogássá tenné. Ezért ehelyett inkább azt mondják: változtassunk ezeken a Minszki Megállapodásokon. Mégpedig változtassunk rajtuk úgy, ahogy mi azt szeretnénk, ahogy mi azt elgondoltuk” – mondta a hírügynökség beszélgetőpartnere.
A forrás véleménye szerint Kijev nem „normális rendezést” akar, hanem „az ő feltételeik szerinti kapitulációt”. Ennek érdekében különböző fogásokat vetnek be.
2014-ben a Rada (az ukrán parlament) elfogadta a Donbassz különleges státuszáról szóló törvényt – ám az nem lépett életbe. Ezt követően a Rada egy párszor meghosszabbította a törvény hatályát. (1)
Decemberben, a „normandiai négyek” párizsi csúcsértekezletén egy sor megállapodás született. Így Kijev és az egyoldalúan kikiáltott Donyecki és Luganszki Népköztársaság között a másik fél őrizetében lévő személyek kicseréléséről, a Steinmeier-formulának a jogalkotás során történő alkalmazásáról. Mely formula szabályozza a különleges státuszról szóló törvény hatályba lépésének, illetve a Donbasszban megtartandó helyhatósági választások megtartásának a rendjét. (2)
Szeptember 15-én Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy „a normandiai négyek” vezetői készek egy újabb találkozóra. E találkozóra az államfők politikai tanácsadóinak második megbeszélését követően kerülhet sor.
A Kremlben korainak tartották, hogy már most eltervezzék a következő csúcstalálkozó időpontját. Moszkva nem egyszer leszögezte: egy újabb megtartása csak azt követően célszerű, ha Kijev már teljesítette vállalt kötelezettségeit.
2014 óta Kijev katonai műveletet folytat a Donbassz lakói ellen, akik nem voltak hajlandók elismerni az államcsíny nyomán előállt helyzetet. A rendezéssel kapcsolatos kérdések megvitatása a minszki, illetve a normandiai formátum (Oroszország, Németország, Ukrajna és Franciaország) keretei között folyik.
Megjegyzések:
(1) A 2015. február 12-én aláírt minszki megállapodások annak az évnek a végéig rendelték (a Donbassz népköztársaságaival együttműködésben) kidolgozni a régió különleges státuszától szóló törvényt, kidolgozni az ukrán alkotmánynak azt a módosítását, amivel a törvényt beemelik az alkotmányba – és elfogadni magát a módosított alkotmányt is. Mivel az ukrán parlament hozzá sem látott az ezzel kapcsolatos munkához, Kijev előbb 2016, majd 2017 végéig kért haladékot. Évről évre annyi történt és történik, hogy magának a törvénynek a hatályát mindig egy-egy évvel meghosszabbítgatják.
(2) A Donbassz Kijev által nem ellenőrzött területein megtartandó helyhatósági választások valójában az Ukrajna területén belül maradó, de ott gyakorlatilag konföderatív státuszú terület saját államhatalmi és államigazgatási szerveinek megválasztásáról van szó – amely választások biztonságára a helyi fegyveres erők ügyelnének. A választásokra a különleges státuszú terület saját törvényei alapján kerülne sor.
Ukrán részről ezzel szemben ragaszkodnak ahhoz, hogy a Donbassz helyi fegyveres erőit szereljék le és oszlassák fel („a külföldi haderőket előbb vonják ki”). A választásoknak az ukrán törvényekkel összhangban kellene történniük, valamennyi ukrajnai párt és szervezet részvételének a biztosításával. Emellett Kijev részéről a választások lebonyolításának az előfeltételéül szabják, hogy az ukrán-orosz államhatár kerüljön vissza az ő ellenőrzésük alá.