https://ukraina.ru/interview/20200918/1028960696.html
(Az interjúnak csak a minszki megállapodásokkal foglalkozó, első részét közöljük.)
- szeptember 18.
Moszkva most nem a belorusz vezetést próbálja megmenteni, hanem, az adott helyzetből kiindulva, igyekszik az országban megőrizni a stabilitást – mondta Ruszlan Bortnyik, az Ukrán Politika-kutatások Intézetének igazgatója az Ukraina.ru c. kiadványnak adott interjújában.
Szeptember 18-án, pénteken, Alekszej Reznyikov, a Háromoldalú Kontaktcsoportban jelen lévő ukrán küldöttség vezetőjének a helyettese kijelentette, hogy a terület (1) Ukrajnába történő visszaintegrálásához egy nemzedékre – minimum 25 évre lesz szükség. Ezzel egyidejűleg Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy a jelenlegi ukrajnai vezetés mellett nem vár áttörést a minszki megállapodások végrehajtása terén.
– Ruszlan! Elképzelhetőnek tartja, hogy a felek előbb-utóbb kiválnak ezekből a megállapodásokból? Ha igen, Ön szerint kinek az idegei mondják föl először?
– Mindkét fél emeli a téteket. A hangnem egyre élesebb. Mindez annak a jele, hogy a Minszki Megállapodások politikai részét illetően a felek zsákutcába jutottak. Mindegyikük igyekszik a másikat hibáztatni a megállapodások meghiúsulásában. Vagy pedig megpróbálják megmagyarázni saját közvéleményüknek, hogy miért nem halad a megállapodások végrehajtása.
Ami a 25 évről tett kijelentést illeti: ha egyszer egy terület egy addigi közösből történő kiválásával létrejön egy új államalakulat, egy ekkora időtartam szokványosnak tekinthető. Ha egy ilyen terület egy nemzedék során külön fejlődik, akkor saját történelme, saját nemzeti identitástudata jön létre. Ebben az esetben integrálni valamit már sokkal nehezebbé – ha egyáltalán még lehetségessé – válik.
Az utóbbi időben ukrán politikusoktól gyakran hallunk hosszú határidőket emlegetni. Mivel hogy rövidebb távra, megbízatásuk idejére semmi olyasmit nem tudnak ígérni, amit képesek lennének teljesíteni. Ezért valamit a távoli jövőre ígérnek – valamit, ami tőlük már nem fog függeni. Amikor már nem ők fognak ott dolgozni.
Úgy gondolom, hogy most bizonyos krízisnek vagyunk szemtanúi a tárgyalási folyamatban. Méghozzá a felek egyike sem akarja felmondani a Minszki Megállapodásokat – hanem a másikat igyekszik onnan kilökdösni. Ez engem a szumóra (2) emlékeztet. Abban nem az a cél, hogy az ellenfelet a földre terítsék, hanem hogy a körön kívülre lökjék. Ezért a felek arra fognak törekedni, hogy egymást kilökdössék a Minszki Megállapodásokból. Hogy aztán azt vádolhassák a megállapodások meghiúsításával, illetve a maguk oldalára állítsák az európai szereplőket. Én azonban Lavrov említett interjújában egy más, érdekes dolgot fedeztem föl. Olyat, amire senki sem figyelt föl.
Ő gyakorlatilag feltárta: Német- és Franciaország nem egyszerűen engedékenyek Ukrajnával szemben, hanem kifejezetten alájátszanak. Osztják, legalábbis részben, az ukrán álláspontot. Ez alapvetően veszélyezteti a tárgyalási folyamatot. Azzal, hogy az orosz fél ily módon értelmezi Berlin és Párizs magatartását, azzal kétségbe vonja közvetítői szerepüket, és a konfliktus részesei közé sorolja át őket. Így magának a tárgyalási formátumnak az alapjai kérdőjeleződnek meg. Mely tárgyalások Németország, Franciaország és Oroszország közvetítői szerepére épülnek. (3)
– Mihail Pogrebinszkij ismert ukrán politológus éppen nemrégiben adott hangot annak a véleményének, hogy a Navalnij-ügy nyomán Oroszország végképp szabad kezet kapott, egyebek mellett az ukrán kérdésben is. Vannak-e Oroszországnak tényleges nyomásgyakorlási eszközei Kijevre?
– Moszkva nyomásgyakorlási eszközei korlátozottak. Amellett nekem úgy tűnik, hogy Oroszország a Nyugattal igyekszik megőrizni legalább a gazdasági kapcsolatokat. Továbbra is rendezetlen az „Északi Áramlat-2” vezeték ügye. De általában véve is, az Európa és Oroszország közötti kereskedelmi kapcsolatok továbbra is igen lényegesek, mind az orosz gazdaság, mind pedig az oroszországi elit számára.
Ezért úgy tűnik, hogy a politikai viszony kiéleződésének ellenére Oroszország nem tesz majd semmilyen hirtelen, extravagáns lépést, és törekedni fog arra, hogy legalább a gazdasági kapcsolatokat megőrizze.
Kirill Kurbatov
Megjegyzések:
(1) A Donyec-medencéről (orosz kifejezéssel: Donbassz), az annak a területén elterülő két megyéből létrejött népköztársaságokról (LDNR) – Donyecki Népköztársaság és Luganszki Népköztársaság – illetve az ukrán eredetű (sértő) „ORDLO”(„Donyeck és Luganszk megye különleges irányítású körzetei”) kifejezésről van szó.
(2) A birkózás és a cselgáncs elemeit ötvöző, hagyományos japán küzdősport. Résztvevői olyan erős, túlsúlyos férfiak, akiket, súlyuknál fogva, lehetetlenség földhöz teremteni, a derekukat pedig átkarolni.
(3) Lásd külön, a bevezetőben.