„Inkább megdöglünk, de Ukrajnába nincs visszaút!” Egy donyecki lakos véleménye sokkolta az egyik ukrán televízió stúdiójába ülőket.
szeptember 27.
Andrej, egy donyecki lakos betelefonált a „Nas” („Mienk”) nevű ukrán tévécsatorna stúdiójába. Ahol a stúdió vendégei éppen annak a lehetőségeit vitatták, hogy visszatérhet-e a Donbassz Ukrajnába. A donyecki meglehetősen élesen hozta a stúdióban helyet foglaló képviselők és szakértők tudomására, hogy sem Moszkvának (kiemelés a fordítótól), sem Kijevnek, sem pedig Washingtonnak nem fog sikerülni letéríteni a Donbasszt az orosz útról.
A párbeszéd kezdetén a műsorvezetők megkérdezték Andrejt: igaz-e, hogy a DNR (Donyecki Népköztársaság) lakosainak többsége az Oroszországhoz történő visszatérést akarja. Alább közöljük a párbeszéd további részét:
Andrej: Nem nyilatkozhatom az ország minden lakosa nevében. De a magam nevében azt mondom: természetesen, én Oroszországot akarom.
Műsorvezetők: Miért?
Andrej: Csak nem azt akarja mondani, hogy 81 halott gyermekünk után (1) mi még vissza akarnánk térni Ukrajnába?
Műsorvezetők: Mi, egyrészt, meg tudjuk érteni magát. De, mégis, mit tegyünk azért, hogy önök vissza akarjanak térni Ukrajnába?
Andrej: Semmit. Maguknak nem kell már tenniük semmit. Egyet kivéve: Hagyjanak már minket békén.
Műsorvezetők: De hát a helyzet az, hogy Oroszország nem akarja magukat.
Andrej: Ez nem fontos. Eljön majd az ideje annak, hogy akarjon minket. Más választása nem lesz.
Műsorvezetők: És ha Ukrajna elkezdi majd visszaintegrálni ezeket a területeket, ön a családjával majd Oroszországba távozik?
Andrej: Meg kell, hogy értsék! Ukrajnában, Moszkvában, Washingtonban – akárhol is. Sem Észak (2) nem kényszeríthet minket arra, sem Ukrajnának nem fog sikerülni minket rávenni arra, hogy mi ide visszatérjünk. Inkább megdöglünk, de Ukrajnába soha többé nem térünk vissza!
A donyecki válaszai zavart váltottak ki a tévécsatorna stúdiójában. A program vendégei próbáltak neki kényes kérdéseket föltenni. Ám Andrej mindegyikre okosan megfelelt. Így adva hangot az ukrán televízióban egy donyecki lakos véleményének.
Megjegyzések:
(1) A Donbasszban, gyaníthatón moszkvai nyomásra, jó ideje (irreálisan alacsony szintre) csökkentik az áldozatok megnevezett számát – nemcsak ukrán részről, de a Donbassz hatóságai részéről is. Az ukrán tüzérségi támadások áldozataiul esett gyermekek száma, az akkori adatok szerint, már 2016 elején meghaladta a százat. A rommá lőtt donyecki repülőtér egyik épületének tetejére akkoriban bele is vésték a „101”-es számot. Pedig az ukrán ágyúzások még azt követően is folytatódtak, tovább növelve az áldozatok – így a gyermekáldozatok – számát. A donyecki néző által említett 81-gyel szemben nemrégiben már a 200-as szám is felbukkant.
A hivatalos adatok – az ENSZ-re hivatkozva – 10 és 15 ezer közé tehető (mindig különböző) számot adnak meg a háború áldozataiként. Holott német titkosszolgálati adatok már 2016 nyarán is legkevesebb 25 ezerre becsülték csak az ukrán hadsereg veszteségeit. A donyecki hadsereg veszteségei legalább akkorák lehettek. És senki sem tudja, a néphadseregek hány, ukrán fogságba esett katonáját végezték ki, kínozták halálra, vagy vesztette életét ellátatlan sebei, betegségei, a rettenetes ukrajnai börtönviszonyok közepette. 2017 végén a néhai Zaharcsenkó donyecki elnök szerint a 2014 óta addig ukrán hadifogságba esettek harmada már nincs az élők sorában. Ugyanakkor az egykori államfő százezerben jelölte meg az áldozatok számát. Ami egyáltalán nem tűnik túlzásnak, ha figyelembe vesszük az ukrán ágyúzásoknak, az ukrán nácizmus terrorjának, a megszállók önkényeskedésének áldozatul esett civil lakosok számát. Senki sem tudja, hányan nyugszanak az ukrán hadsereg által megszállt területeken ásott tömegsírokban, hány áldozat földi maradványait hamvasztották el krematóriumokban, vetették folyók, tavak és mocsarak mélyére. Az utóbbi időben többen is 50-60 ezerre becsülték az áldozatok számát.
Az áldozatok számának minimalizálása ukrán részről érhető. Orosz részről azoknak állhat ez érdekében, akik leplezni szeretnék, hogy a konfliktus vég nélküli elnyújtására épülő stratégia és taktika eddig már valójában emberéletek tízezreit követelte.
(2) A Donbasszban, egy időben jelképes elnevezéseket találtak ki az Oroszország részéről várt, remélt segítségre. „Északi szélnek” keresztelték el a várt, remélt orosz katonai beavatkozást. És „kinyit a Vojentorg” kifejezéssel illették az orosz részről várt és időnként kapott is fegyverszállításokat. („Vojentorg” – a katonai ruházatot, felszereléseket árusító üzlethálózat elnevezése.)