- szeptember 28.
Az orosz Oleg Pulatov, az MH17 járatszámú, Kelet-Ukrajna fölött lezuhant gép ügyének egyik vádlottja – bármennyire is szeretné elmondani védőbeszédét a holland bíróság előtt – ezért mégsem fog eljönni Hágába. Minthogy azt kockáztatja, hogy azonnal letartóztatják – fejezte ki meggyőződését Vlagyimir Kornyilov politológus.
Oleg Pulatov egyike annak a négy embernek, akiket a holland bíróság akként nevezett meg, mint akiknek közük van a maláj Boeing 777 lezuhanásához. Rajta kívül az ügy gyanúsítottjai között szerepel még az orosz Igor Girkin és Szergej Dubinszkij, továbbá az ukrán Leonyid Harcsenkó. Pulatov az egyetlen a négy ember közül, akit Hollandiában ügyvédek képviselnek. A többiek fölött távollétükben ítélkeznek.
Vlagyimir Kornyilov politológus és publicista emlékeztetett rá, hogy Igor Girkin – aki inkább Sztrelkovként ismert (1) – már korábban jelezte: nem ismeri el a holland bíróság joghatóságát az MH17 ügyében. Sztrelkov tagadott egyben minden, ellene felhozott vádat, és az egész eljárást átpolitizáltnak minősítette. A szakértő úgy gondolja, hogy a többiek is ezen a véleményen vannak.
Kornyilov biztos benne, hogy Pulatov nem kíván Hollandiába jönni és személyesen a bíróság elé állni, mivel azt kockáztatja, hogy azonmód letartóztatják. (2) A szakértő feltételezi, hogy a hágai bíróság előtt az orosz érdekeit ügyvédei képviselik majd.
„Annak mindenki tudatában van – és ez a bíróság előtt is elhangzott –, hogy ezt a négy embert meglehetősen véletlenszerűen tették meg vádlottnak – kizárólag azon audió felvételek alapján, amelyeket az SZBU bocsátott rendelkezésre. És az SZBU állította azt, hogy a felvételeken ennek a négy személynek a hangja van. Ám ezek a hangfelvételek csak azt erősítik meg, hogy ezeknek a személyeknek semmi közük – sem a „Buk”helyszínre szállításához, amit a holland vizsgálók állítanak, de főleg nem annak a szerencsétlen rakétának a fellövéséhez (3). Logikus hát, hogy emberek nem kívánnak börtönbe kerülni olyasmiért, amit nem követtek el”– jegyezte meg Kornyilov.
A politológus hangsúlyozta: Pulatov ügyvédei részletesen és megalapozottan kifejtették, hogy miért vannak kétségeik az ügyben folyó holland nyomozás tisztességét és igazságosságát illetően. Így megfogalmaztak egy sor olyan kényelmetlen kérdést, amelyeket a bíróság kénytelen lesz majd figyelembe venni. És ahogy a vizsgálat majd halad előre, úgy születnek majd meg a válaszok a védelmet érdeklő részleteket illetően.
A holland bíróság ma megnyitotta a lezuhant maláj Boeing ügyében folyó per soron következő tárgyalás-sorozatát. A vizsgálatokra néhány napot szánnak, noha a perrendtartás értelmében erre két hét időtartam jár.
Alekszej Atrejanov
Megjegyzések:
(1) Igor Girkin anyai nagyapjának – Sztrelkov – nevét választotta fedőnévként. Harcai során e néven vált ismertté és harcosai körében nagyra becsültté.
(2) A holland bíróság letartóztatási parancsot adott ki a négy személy ellen. Ami azt jelenti, hogy erőszakkal is elővezethetők. Márpedig ez esetben útjuk egyenest a börtönbe vezetne.
És mivel a négy személy ellen Ukrajna is nemzetközi elfogató parancsot adott ki, semmi sem biztosítja azt, hogy a lefogottak, hágai börtöncelláikból nem kerülnek-e, féllegálisan vagy illegálisan, az ukrán hatóságok karmai közé (hogy ott a szükséges vallomás érdekében „megdolgozzák”őket). A per kitervelői számára túl sok minden forog kockán. Akik számára a per során (ilyen vagy olyan előzmények után elhangzó) „tanúvallomások” jelentik az utolsó mentsvárat, nehogy az igazság a maláj utasszállító előre megtervezve végrehajtott lelövésével elkövetett aljas, háborús bűntettről kiderüljön. Ennek bizonyítéka nemcsak az, hogy öt hosszú éven keresztül képtelenek voltak bizonyítékokat találni vádjaik igazolására. Ezt mutatja az a bicskanyitogató hazugság és elfogultság, aminek a jegyében ez az un. „per” folyik (annak már most kész ítéletével). És ennek a jele a tavaly koronatanúnak és vádlottnak elrabolt nyugalmazott légvédelmi tüzérezredes ügye. Ennek a jele, hogy a július végén, Moszkva környékén megkísérelt emberrablás kapcsán kibukott: a hágai bíróság akár (újabb) emberrablások útján is tanúkat akar szerezni. A Minszkben lefogott 33 orosszal kapcsolatban is kiderült: az ukrán titkosszolgálatok által kézre keríteni tervezett oroszok között voltak olyanok, akiket kijevi kihallgatóik a lelőtt géppel kapcsolatban akartak (kín)vallatni.
Illetékeseinknek is föl kell figyelniük, milyen szoros együttműködés, jó munkamegosztás folyik a nyugati és az ukrán titkosszolgálatok között.
(3) A holland titkosszolgálat megrendelésére tavaly június végén az ukrán titkosszolgálatok otthonából elrabolták és Kijevbe hurcolták Vlagyimir Cemah nyugalmazott tüzérezredest. Akiről úgy tudták (rosszul tudták), hogy a maláj utasszállító lelövésének idején lakóhelyének, a gép lezuhanásának színhelyéhez közeli Sznyezsnoje városának a légvédelmi parancsnoka volt. És mint ilyen, közreműködött a „Buk”rakéta oda- és visszaszállításában. Sőt, még lőtt is vele.
Az elsőrendű vádlott, Igor Sztrelkov irányította 2014. április közepétől Szlavjanszk város 85 napig tartó hősies védelmét az ukrán hadseregtől. A várost július elején kénytelenek voltak föladni. Mire ezer viszontagság közepette onnan hazavergődtek, a maláj utasszállító lelövéséig alig tíz nap maradt. (Ráadásul Sznyezsnoje városát, ahol Cemah állítólag légvédelmi parancsnok volt, két nappal a maláj gép lelövése előtt heves ukrán légi és tüzérségi támadás érte. Húsz halott, rengeteg sebesült. Nem igazán életszerű, hogy egy ilyen helyzetben egy légóparancsnok maláj utasszállító repülőgépek lelövésében fondorkodjon.)
Vlagyimir Cemah Szlavjanszkban, a város légvédelmi parancsnokaként, fegyvertársa volt Igor Sztrelkovnak. Elrablása után tervezett vallatásai során nyilván ezzel kapcsolatban is (terhelő) adatokat próbáltak volna kicsikarni belőle. Amúgy Cemah egységét, elvonulás közben, heves ukrán tüzérségi támadás érte. Az ezredes sebesülten, légnyomással vergődött haza. Abban az állapotában alighanem kisebb gondja is nagyobb volt annál, hogy a hátralévő nem egész tíz napban maláj gépek lelövésének terveit szövögesse.