2020-09-30
Az Európai Bizottság első éves jogállamisági jelentésében a brüsszeli testület aggasztónak nevezte a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos átalakításokat, és külön kitértek arra, hogy a korrupciós ügyekben a magas beosztású hivatalnokok felelősségre vonása egyelőre elmaradt. A sajtószabadságot pedig több irányból fenyegetik kormányzati lépések.
Első alkalommal hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság jogállamisági jelentését, amelyet ezen túl minden évben és minden országra nézve elkészít. A dokumentum egy előrejelző rendszer, azt tárja fel, hogy milyen hiányosságok, hibák vannak a demokratikus berendezkedés egyes ágaiban, célja, hogy ennek alapján a Bizottság párbeszédet kezdeményezzen az érintett állam vezetésével.
A jelentés a tavaly december óta hivatalban lévő Ursula von der Leyen-féle Európai Bizottság egyik prioritása volt. Idén tavasszal kezdődött a munka, valamennyi tagállamban számos kormányzati és civil szereplővel beszélhettek a brüsszeli testület munkatársai és felhasználták többek között az Európai Bíróság, a Velencei Bizottság, a korrupcióellenes uniós hatóság és az Európai Parlament által meghozott döntéseket, véleményeket is – hangzott el a jelentést bemutató sajtótájékoztatón.
Idén négy témakörben végezték el a vizsgálatot:
- igazságszolgáltatás függetlensége,
- a sajtó sokszínűsége,
- a fékek és ellensúlyok rendszere
- és a korrupció kapcsán.
A magyar kormány kezdettől kritizálta és feleslegesnek tartotta ezt az eljárást, mondván, hogy a jogállamisági hiányosságok feltárására a – Magyarország ellen is folyó – 7-es cikkelyes eljárás teljesen megfelelő. A magyar kormány megismerhette előzetesen a jelentés tartalmát, megjegyzéseket is fűzhettek hozzá, ettől kezdve azonban azt kommunikálták, hogy elfogult és hamis állításokat tartalmazó dokumentum. Az anyagot két uniós biztos hivatala állítótta össze: az igazságügyért felelős Didier Reynders és a jogérvényesülését felelős Vera Jourová. Utóbbi az elmúlt napokban nagyon komoly támadásokat kapott Magyarországon, olyannyira, hogy a magyar miniszterelnök is a lemondását követeli, mert szerinte a cseh politikus nem független és egy nyilatkozatával megsértette a magyarokat. Ezt a vádat Jourová elutasította.
Didier Reynders a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a jogállamiság védelmére szolgáló mechanizmus célja egy valódi jogállamisági kultúra kialakítása és valódi vita indítása nemzeti és uniós szinten egyaránt.
A jelentés megállapításai
Igazságszolgáltatás
A jogállamisági jelentés szerint Magyarországon komoly aggodalomra okot az igazságszolgáltatási reform iránya, különös tekintettel a független Országos Igazságszolgáltatási Tanács és az Országos Bírósági Hivatal közötti hatásköri vitákra. Ugyanakkor ebben a körben a jelentés elismeri, hogy Magyarországon az igazságszolgáltatás digitalizálása magas szintű, nagyon jól hozzáférhetők online az ítéletek.
Korrupció
A jelentés kitér arra, hogy ugyan egyes esetekben komoly korrupciós bűncselekményben indítottak nyomozást, ezek száma továbbra is nagyon korlátozott. Úgy tűnik, hogy következetesen nincs határozott fellépés a bűnügyi nyomozások megkezdése érdekében és magas beosztású tisztviselőkkel vagy azok közvetlen körével foglalkozó korrupciós ügyek üldözése is erősen kritizálható.
Média
Magyarországon az állami reklám terjesztésének jogszabályai és átláthatósága hiányában a kormánypárti kiadványok felé irányított jelentős mennyiségű állami hirdetés lehetőséget ad a kormány számára ahhoz, hogy közvetett politikai befolyást gyakorolhasson a médiára – írják egy következő fejezetben. Kitérnek a KESMA médiakonglomerátumra, ahol a kormánybarát médiumok egyesítették a versenyhatóságok ellenőrzése nélkül és ez a sajtó sokszínűségét fenyegeti. Azt is aggasztónak tartja a Bizottság, hogy a közelmúltban gazdasági eszközökkel a fennmaradó független sajtótermékeket is támadás érte.
Civilek
Az egyik fejezetben arra is rámutatott az Európai Bizottság, hogy az Európai Bíróság kimondta idén nyáron: a külföldről finanszírozott civil társadalmi szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi törvény (Lex Soros) összeegyeztethetetlen a tőke szabad mozgásával, valamint az egyesülési szabadsághoz és a védelemhez való joggal a magánélet és a személyes adatok védelme.
Forrás: HVG nyomán