Minthogy külföldi „partnereink” egyfolytában igyekeznek újabb és újabb vádakat kigondolni Oroszország ellen, Moszkvának nem szabad többé a Nyugat véleményére adnia. Erről Szergej külügyminiszter beszélt a vezető oroszországi rádióadóknak adott interjújában.
„Nem gondolom, hogy nekünk figyelemmel kellene lennünk arra, hogy mit mondanak rólunk Nyugaton. A Nyugat nincs rászorulva arra, hogy indokokat keressen a mi fejlődésünk akadályozására. Ők maguk megteremtik ehhez az indokokat, mint ahogy erről meg is győződhettünk” – mondta.
Ennek utána Margarita Szimonnyan, az „RT” főszerkesztője fölvetette: ha szankciók így is, úgy is lesznek, Oroszországnak bátrabban kellene cselekednie. És be kellene vetnie csapatait a Donbasszban, hogy rendet csináljon a térségben.
„Talán bátrabban kellene cselekednünk. Bevonultatni a csapatokat a Donbasszba, rendet tenni. Nyíltan. Mi hát a gond? Szankciók úgyis lesznek” – mondta a főszerkesztő asszony.
„Végtére is, mi udvarias emberek vagyunk (kiemelés a fordítótól). Álláspontunknak meg kell maradnia a nemzetközi jog keretei között. Ki kell tartanunk mindazon megállapodások – így a minszki megállapodások – mellett, amelyek a részvételünk mellett jöttek létre.
Az más kérdés, hogy nekünk, magunknak kell megkövetelni azt, hogy mindazok, akik aláírták az egyik vagy másik helyzet rendezését szolgáló megállapodást, azok teljesítsék is vállalásaikat” – fejtegette az orosz külügyi tárca vezetője.
Szergej Lavrov megjegyezte továbbá: levelek tucatjait küldte (1) Francia- és Németországnak, amelyekben felhívta a figyelmet, hogy a hivatalos Kijev folyamatosan megsérti a saját maga által vállalt kötelezettségeket.
„Válaszaik a teljes tehetetlenségről tanúskodnak. Egyszerűen kimagyarázkodások. Hiába magyarázom nekik: hiszen Zelenszkij megmondta, hogy változtatni kell a minszki dokumentum tartalmán és sorrendiségén. (1) Ők meg egyre csak azt hajtogatják, hogy továbbra is elkötelezettek a minszki megállapodások mellett. Vagy példának hozom föl nekik: megsértve saját alkotmányukat, Ukrajna nemzetközi kötelezettségeit, az orosz nyelv leplezetlen diszkriminációja folyik. Erre ők: „Igen, az EBESZ, az Európa Tanács keretein belül erre fel fogjuk hívni a figyelmet.”
Ez még egy szemléltetője annak, hogy magukat a törvény, illetve Oroszország fölött lévőknek tekintik. Nagyon veszélyes tud lenni a felsőbbrendűség tudata” – jegyezte meg.
Megjegyzések:
(1) A minszki megállapodások tartalmának, az abban foglalt pontok sorrendiségének megváltoztatása az egyezmény végét jelentené. Ami a kijevi vezetés egy pillanatig nem is tagadott célja, az aláírás pillanatától kezdődően. Nyilván amikor már tizedszer is ez bebizonyosodott, a ki tudja hányadik panaszos levél megírása helyett (az egyezmény „be nem tartása” miatt egyébként folyvást vádolt és szankciókkal sújtott) Oroszországnak érdemesebb lett volna ultimátumban követelni a másik két garantáló országtól: vagy betartatják védencükkel a megállapodást, vagy azt Moszkva a maga részéről nem teljesítettnek, és így felmondottnak fogja tekinteni. Meglehet, ez hatásosabb lett volna annak bizonygatásánál, hogy Oroszország mennyire nagylelkű és szuperkorrekt. Manapság, az állami politika és gyakorlat szintjére emelt kalózkodás, banditizmus és terrorizmus korszakában ez már senkit sem hat meg. Senkit sem érdekel.