https://rossaprimavera.ru/news/a832f992?utm_referrer=https%3A%2F%2Fzen.yandex.com&utm_campaign=dbr
- október 23.
A Vlagyimir Zelenszkij kezdeményezésére október 25-én megrendezendő közvélemény-kutatást követően (1) megkezdődnek az Ukrajnának nyújtandó új biztonsági garanciákról szóló megbeszélések – jelentette be Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter a vesti.ua. internet-portálnak adott kommentárjában.
A külügyminiszter elmondta: a 2014-es események megmutatták, hogy a Budapesti Memorandumban megfogalmazott mechanizmus nem működik. Ezért szükségessé válnak az Ukrajnának nyújtandó új biztonsági garanciákról szóló megbeszélések.
„A Külügyminisztérium stratégiája mindig is abban áll: föl kell használni minden diplomáciai eszközt biztonságunk szavatolására és területi integritásunk helyreállítására” – jelentette ki Dmitrij Kuleba.
Az ukrán diplomácia vezetője hangsúlyozta: Oroszország földrajzi közelsége rányomja bélyegét a biztonsági garanciára.
Mint emlékezetes, Zelenszkij korábban bejelentette: meg fogják kérdezni az állampolgárokat, hogy – helyreállítandó területi integritását – forduljon-e az ország a Nyugathoz katonai segítségért (kiemelés a fordítótól). (2)
Ezzel a kérdéssel Zelenszkij azt érti, hogy Ukrajna felhívással fordul Nagy-Britanniához és Törökországhoz (3), amelyben fegyveres erők küldését, illetve külföldi támaszpontok építését kéri az ország területén.
Zelenszkij kezdeményezése azt követően született, hogy Nagy-Britanniában járt, és ott találkozott Roger Moore-ral (4), az MI-6, a brit külső felderítő szolgálat vezetőjével.
Megjegyzés:
(1) Felhasználandó az október 25-i ukrajnai helyhatósági választásokat, Zelenszkij országos közvélemény-kutatást is kezdeményezett, az általa megjelölt öt kérdésben. Ezeket a kérdéseket, apránként, egyenként, külön-külön alkalommal ismertette.
A kérdések között, az itt említetten kívül, szerepelt például az, hogy hozzanak-e létre a Donbasszban különleges gazdasági övezetet. A kérdés mögött az rejlett: a Donbassz, mint Ukrajna része, kaphatott volna ilyen státuszt. Szemben a minszki megállapodásokkal, mely különleges – konföderatív – státusz megadására kötelezte Ukrajnát a Donbassz azon részének számára, mely pillanatnyilag nem áll a kijevi kormány fennhatósága alatt. (Hírek szerint a választók nagyobbik fele ezt elutasította.)
(2) 2014-ben a maláj utasszállító provokatív lelövésének egyik célja az volt, hogy Oroszországot és „az általa támogatott szakadárokat” megvádolva ezzel a háborús bűntettel, megszerezzék az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazását a NATO fegyveres beavatkozására a kijevi rezsim oldalán. (A gép lelövésének másik, lehetséges, de egyelőre nem bizonyított indoka szerint a maláj gépet valójában a hazafelé tartó Putyin elnök különgépével összetévesztve lőtték le.)
(3) Az álnok, kétszínű és ravasz Erdogan – miközben az Oroszországgal, Putyin elnökkel való barátságát mímelte, és, például megvásárolta tőle a világon jelenleg még legkorszerűbb SZ400-as légvédelmi rakétarendszereket – titokban már akkor is a Krím elfoglalásának a tervét dédelgette. Miután elérkezettnek látta erre az időt, szembefordult Moszkvával. Ma Ukrajna bábelnökével teljes összhangban bátorítják egymást a félsziget visszaszerzésére. Mostanra nagy lett a szerelem Törökország és Ukrajna között. Geopolitikai stratégiájának az alakításakor, ezzel a ténnyel Magyarországnak is számot kell(ene) vetnie.
(4) Nem a híres (és mostanra már elhunyt) színészről van szó, hanem merő véletlen névazonosságról. Másutt viszont az MI-6 vezetőjének keresztneveként a Richard szerepel.
