Komplex katasztrófa-védelmi gyakorlat a Donbasszban – tekintettel az ukrán fenyegetésre

https://donbasstoday.ru/pushilin-i-pasechnik-podnimut-po-trevoge-vse-silovye-vedomstva-respublik/

 

  1. november 3.

 

Mint a „Donbassz szegodnya” tudósítója jelenti, a Donbassz köztársaságainak (LDNR) vezetői, Gyenyisz Pusilin és Leonyid Paszecsnyik, nyilatkozatukban szükségesnek nevezték egy közös gyakorlat megrendezését – valamennyi erőszakszervezet bevonásával.

A DNR vezetője, egyebek mellett kijelentette: a hivatalos Kijev továbbra is a politikai kurzus labilitását, illetve a döntéshozatal kaotikus jellegét szemlélteti.

 „Az ukrán katonai-politikai vezetés által tett azon nyilatkozatok, miszerint ők kitartanak a Donbassz konfliktusának békés rendezése mellett, szöges ellentétben vannak az ukrán hadsereg valódi tetteivel a tűzszüneti elválasztó vonal mentén. Az általunk rögzített események arról tanúskodnak, hogy az ukrán fegyveres testületek mind gyakrabban sértik meg az érvényben lévő tűzszünetet. Ezeket az eseményeket a sajtóban bedobott provokatív álhírek kísérik” – jegyezte meg Pusilin.

A donyecki vezető külön kitért azokra az egyre szaporodó esetekre, amikor a polgári infrastrukturális létesítményeken helyreállítási munkálatokat végző szakemberekre nyitnak tüzet (kiemelés a fordítótól). (1)

„Mindezek folytán célszerűnek tartom, hogy november 10. és 14. között tartsunk ellenőrzést. Megállapítandó, hogy egy Ukrajna részéről eredő külső fenyegetés esetén mennyiben biztosíthatók a Katasztrófavédelmi, a Belügy-, az Állambiztonsági, az Egészségügyi és a Közlekedési Minisztérium hatékony, összehangolt lépései” – mondta.

Megjegyezzük, hogy ma hasonló nyilatkozatot tett Leonyid Paszecsnyik, a Luganszki Népköztársaság (LNR) vezetője is.

„Az ideiglenesen Ukrajna ellenőrzése alatt álló területeken tomboló tűzvészek (2) megmutatták, hogy az ukrán közigazgatás képtelen gondoskodni a polgárok védelméről természeti és technogén katasztrófák esetén” – jegyezte meg.

A Köztársaság vezetője kijelentette továbbá: a védelmi tárcától, az állambiztonsági szervektől származó értesülések azt mutatják: Kijev továbbra is igyekszik kipuhatolni a sebezhető pontokat az LNR létfontosságú ellátórendszerében.

„Továbbra is arról kapunk híreket, hogy az ukrán hadsereg különleges rendeltetésű erőinek alegységeit a civil infrastruktúra létesítményei elleni diverziókra készítik föl” – tette hozzá Paszecsnyik.

Mindezekkel összefüggésben bejelentette: november 10. és 14. között a Köztársaságok erőszakszervei nagyszabású gyakorlatot tartanak.

„A Donyecki Népköztársaság minisztériumaival és illetékes tárcáival újra együtt, közösen dolgozzuk ki azon komplex intézkedéseket, amelyekkel az ukrán fegyveres testületek részéről elkövetett diverziós akciók, illetve ágyúzások okozta esetleges technogén vagy természetes jellegű veszélyekre reagálunk” – jelentette ki az LNR vezetője.

 

Megjegyzések:

(1)  Néhány éve Donyeckben külön emlékművet állítottak a közművállalatok azon dolgozóinak, akiket merőben békés munkájuk ellátása közben sebzettek meg halálosan az ellenség tüzérségi eszközeiből vagy kézi lőfegyvereiből leadott lövések. Nem ritkán lőnek – tüzérségi eszközökkel is – mentőkre, tűzoltó autókra. Haltak már meg betegek, égtek már porig házak azért, mert a település adott része megközelíthetetlen volt mentősök, tűzoltók számára a heves ukrán tüzérségi tűz miatt.

De a legkirívóbb eset az volt, amikor a város határánál húzódó frontvonalról, tüzérséggel egy szemetes autóra nyitottak tüzet.

(2)  Az idei rendkívül száraz nyár miatt Luganszk megyében nagy területen gyulladtak ki erdők. Lakóházak mellett a tűz lőszerraktárakat is elért – a frontvonal mindkét oldalán nagy károkat okozva.

Rendkívüli aszály sújtotta a Krím-félszigetet is – tovább fokozva az ukrán részről bevezetett vízblokád okozta súlyos nehézségeket. Még 2014-ben Ukrajna elzárta a félszigetre eddig a Dnyeper vizét elszállító Észak-krími főcsatornát. Kijev nem is titkolja: zsarolási céllal szomjaztatja a félszigetet, így akarván kikényszeríteni, hogy – a lakosság akaratnyilvánítását semmibe véve – a félszigetet adják vissza neki. (Amiben messzemenőkig érdekelt a szevasztopoli támaszpontra, a Fekete-tenger fölötti uralom megszerzésére ácsingózó Egyesült Államok is.) Ukrajna, egyszersmind, nemrégiben Luganszk számára is leállította a vízszállításokat.

Noha Putyin elnök – konstatálva, hogy az USA felrúgta a nemzetközi jogrendet, és bevezette helyette a vadnyugati kocsmák ököljogát – 2014 márciusában még megígérte, hogy „mostantól majd mi is az amerikaiak szabályai szerint játszunk”, a lényegében általa irányított orosz külpolitika továbbra is önnön nagylelkűségében tetszeleg és tobzódik. És megfontolni sem hajlandó azokat a felvetéseket, hogy büntető intézkedésekkel torolja meg Ukrajna ezen lépéseit, illetve kényszerítse ki a vízblokád feloldását. Ehelyett méregdrága, évek hosszú során megvalósuló projektekbe kezd bele – noha elegendő lenne, például, elterelni az orosz területen eredő ukrajnai folyók (például a Dnyeper) vizét. Ukrajna attól is fölöslegesen tart, hogy Oroszország erőnek erejével szállja meg a Dnyeper elzáró zsilipjének a környékét.

Ukrajnát nem zavarja az sem, hogy közben saját magának is óriási környezeti károkat okoz. Az elfolyni nem tudó víz a kritikus mértékig megemelte a talajvíz szintjét, nagy területeket mocsarasítva el ezzel.