- november 2.
Hegyi-Karabahban szeptember végén kiéleződött a helyzet. Akkor Örményország és Azerbajdzsán egymást vádolták a tűzszünet megsértésével és hozzáláttak csapataik mozgósításához. Oroszország a konfliktus diplomáciai rendezése mellett száll síkra. Október elején a felek, Moszkva közvetítésével, megállapodtak a tűzszünetről – ami azonban hamarosan felborult. Ma a térségben folytatódnak a hadműveletek.
Az, hogy Oroszország nem avatkozik be a szembenállásba, jelzésül szolgál az ukrajnai elit azon részére számára, amely a Donbasszban fennálló konfliktus erővel történő megoldásának a híve – vélekedik Jurij Kotyonok haditudósító. Ő azt feltételezi, hogy az ukrán megszálló erők már ezen a télen rászánhatják magukat az újabb támadásra.
Mint mondta, Kijev netán azzal számolnak, hogy Oroszország vagy nem áll ki a Luganszki és a Donyecki Népköztársaság mellett, vagy reagálása már túlzottan megkésett lesz. Amellett a háború ukrajnai hívei közül Joe Biden hatalomra kerülésére számítanak. Aki már értésre adta, hogy kész támogatni Kijev militarista lépéseit – miként tette azt az Egyesült Államok előző, demokrata adminisztrációja is.
Ezzel összefüggésben a haditudósító megjelölte az ukrán offenzíva lehetséges irányait. Az agresszorok megkísérelhetik az áttörést Jelenovkánál és Dokucsajevszknél, hogy a továbbiakban bevehessék Donyecket. (1) De választhatják azt is, hogy Telmanovón keresztül kijutnak a DNR és Oroszország közötti határra – egyszersmind csapást mérve Novoazovszkra. (2)
Alekszandr Kusnar kijevi propagandista korábban már emlegetett egy „azerbajdzsáni stílusú” offenzívát. Föllelkesülvén a Kaukázusban történteken, arra buzdította az ukrán hadsereget, hogy cselekedjenek ugyanolyan vakmerően és határozottan. És foglalják el ne csak a Donbassz köztársaságait, de a Krímet is. Kusnar biztos benne, hogy Oroszországot félelemmel töltené el ez a fajta megközelítési mód. Az effajta forgatókönyv azonban nem számol egy fontos tényezővel.
Kijev haramiáinak azonban esélyük sincs az orosz hadsereggel szemben, amellyel egy karabahi forgatókönyv szerint végrehajtott katonai kaland esetén óhatatlanul szembekerülnének. A helyzet az, hogy a Krímben és a Donbasszban ma Oroszország állampolgárai élnek (3) – jegyzi meg Rosztyiszlav Iscsenkó politológus. Így ha az azeri offenzíva az örmények számára jelentett kihívást, úgy az ukrán támadás magával az Orosz Föderációval szembeni kihívás lesz, annak minden következményével együtt.
Megjegyzések:
(1) A két városnál történő áttörés (de még inkább elfoglalásuk) lehetővé tenné a Donyecket dél felől átkaroló ostromgyűrű kiépítését, majd a körbezárandó fővárosba dél felől történő betörést.
(2) Az orosz határhoz kijutni, ezzel szemben, gyorsabb, könnyebb feladatnak tűnik (noha 2014 nyarán az ukrán hadsereg első, véres kudarcait a határvonal visszaszerzéséért vívott harcokban érte el). A határ elfoglalásával és lezárásával a kijevi rezsim elvághatná az esetleges orosz segítség szállítási útvonalát, a visszavonulás, az ukrán megtorlás elől menekülő lakosság és a már lefegyverzett néphadsereg katonái előtti utat.
(3) A Donbassz mintegy 4 milliónyi lakosa közül eddig nagyjából 600 ezren kapták meg az orosz állampolgárságot. Korábbi előrejelzések szerint az év végéig a Donbassz 800 ezer – 1 millió lakosa válhat orosz állampolgárrá.