- november 8.
Az ukrán vezetés nem vizsgálja annak lehetőségét, hogy – miként azt a minszki megállapodások megkövetelik – az ország alkotmányában rögzítsék az ország különleges státuszát. Azt az ország első elnöke, Ukrajna főtárgyalója a Háromoldalú Kontakt Csoportban, Leonyid Kravcsuk tudatta a TASZSZ-szal, hogy Kijev megtagadta az egyoldalúan kikiáltott köztársaságoktól legfőbb követelésük teljesítését.
„Ukrajna egy és oszthatatlan állam (kiemelés a fordítótól). Az alkotmányban nem lehet rögzíteni egy olyan terület önigazgatását, ahol törvénytelen fegyveres alakulatok vannak” – mondta. Hozzátette: egy ilyen lépés más régiókat is arra indítana, hogy hasonló kedvezményeket követeljenek ki maguknak, ami veszélybe sodorná az ország állami felépítését.
Kravcsuk hozzátette, hogy – egy sor elvárás teljesülése esetén – mégiscsak elfogadható egy olyan törvény, mely az egyoldalúan kikiáltott Luganszki (LNR) és Donyecki (DNR) Népköztársaság helyi önigazgatását szabályozná. Azt nem pontosította, hogy mik lennének ezek a feltételek, de hangsúlyozta: az ország hatóságai tisztában vannak egy ilyen lépés szükségességével. „Mi azt tudjuk: az, hogy a háború hat éve után a Donbasszban is olyan körülmények legyenek, mint Lvov megyében – az a fantázia világába tartozik” – mondta a politikus.
Korábban szó volt róla: mostani formájában Kravcsuk teljesíthetetleneknek nevezte a minszki megállapodásokat. Mint mondta: Kijev számára elfogadhatatlan a teendőknek ebben a dokumentumban szereplő sorrendisége. A megállapodások értelmében a Donbasszban először megtartják a helyi választásokat, megtörténik a területek visszaállítása. Ez után következhet demilitarizálásuk. Az ukrán hatóságok azonban addig nem tartják meg a választásokat, amíg a törvénytelen fegyveres alakulatokat ki nem vonják az LNR és a DNR területéről. Miközben Kijev a törvénytelen fegyveres alakulatok közé sorolja az egyoldalúan kikiáltott köztársaságok fegyveres erőit is. (1)
Ukrajna több alkalommal is kijelentette , hogy a 2015-ben megkötött Minszki Megállapodásokon változtatni kell. Így ez vonatkozik a különleges státusz kérdésére is, amit pedig a Donbasszban a háború beszüntetése fő feltételének tekintenek. Miközben Vlagyimir Zelenszkij elnök a „normandiai négyek” tavaly decemberi párizsi csúcstalálkozóján aláírta a záróközleményt. Aminek értelmében a minszki megállapodásokkal szemben nincs más alternatíva. És végrehajtásuk abban a formában kötelező, ahogyan elfogadták őket.
Megjegyzés:
(1) A Donbassz Népi Milíciáinak foglyul ejtett harcosait – köztük azt a luganszki harcost is, akit a minap raboltak el állásából az ukrán titkosszolgálat emberei – általában bíróság elé citálják, és több évi szabadságvesztéssel sújtják azért, mert egy „törvénytelen fegyveres alakulatnál” szolgált. (Mondják mindezt egy idegen hatalom szervezésében, gondosan megtervezett, és az alkotmányt felrúgva, kirívó erőszak kíséretében végrehajtott puccsal hatalomra került – és így törvénytelen, hatalombitorló – rezsim hatóságai.) A fenti okból, az említett harcos Ukrajnában 2015 óta körözés alatt állt emiatt.
Mindaddig senki sem szólt Ukrajnának, hogy 1. A hadifoglyokkal kapcsolatos genfi konvenció rendelkezései a törvénytelen, puccsista rezsim ellen fegyveresen védekező hadseregek harcosaira is vonatkoznak. (És ezért – is – tiltakozik kézzel-lábbal a kijevi rezsim az ellen, hogy bárki is „polgárháborúnak” merészelje nevezni a Donbasszban zajló fegyveres konfliktust. És mert Azbej Trisztán , a magyar Miniszterelnökség államtitkára is vétkezett ez ügyben, így ő is rákerült az ukrán gestapó hírhedt „Mirovorec”[„Béketeremtő”] nevű, „Ukrajna ellenségeit” nyilvántartó feketelistájára.)
2. Senki sem szólt rá Ukrajnára abban az ügyben sem, hogy az ellenfél foglyul ejtett katonáját tilos bíróság elé állítani és büntetőjogilag felelősségre vonni pusztán azért, mert a szembenálló hadseregben teljesített szolgálatot. A hadifoglyokat nem büntetésből szokták korlátozni szabadságukban és őrizni zárt helyen – hanem abból a gyakorlati megfontolásból, hogy a háború végéig „kivonják őket a forgalomból”.