- november 23.
A Hegyi-Karabahban történt eseményektől és Vlagyimir Putyin orosz elnök húzásától az ukrán vezetés lebénult. Általuk szertefoszlottak a Donbasszal és a Krímmel kapcsolatos terveik. Ezt az URA.RU értesülései alapján Jevgenyij Szatanovszkij politológus mondta.
A „Rambler” korábban tudósított arról, hogy a Hegyi-Karabah helyzetében történt hirtelen rosszabbodásért Örményország és Azerbajdzsán szeptember 27-én egymást okolta. Októberben a felek kétszer is megállapodtak a tűzszünetben, amit követően a megállapodás megsértését jelezték. November 10-én ismertté vált, hogy – Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetítésével – megállapodást írtak alá a hadműveletek teljes beszüntetéséről a Karabahban, illetve orosz békefenntartók telepítéséről a térségben.
A szakértő megjegyezte, hogy az utóbbi időben Ukrajnában élénken tárgyalták a Donbassz és a Krím erővel történő rendezésének a forgatókönyvét. Ebből a célból Kijev közös hadgyakorlatot tartott a NATO-val, aminek keretében egy Oroszországra mérendő nukleáris csapást, illetve egy brit deszant partraszállását gyakorolták.
Ukrajna egyszersmind „viharos tangót” járt Törökországgal a katonai együttműködés kérdéseit illetően. A Hegyi-Karabahban történő események, illetve a tűzszüneti megállapodás megkötése, valamint az orosz békefenntartók telepítése a térségben változtatott a helyzeten.
A karabahi konfliktus fejleményei ledöbbenést váltottak ki az ukrán katonai-politikai vezetés részéről – mivel hirtelen egy nagy létszámú orosz hadseregcsoport termett ott. Megjelenése váratlanul ért mindenkit, beleértve Erdogant is. Ez a nagy orosz katonai csapategység a törökökkel való összetűzés nélkül jelent meg ott, a NATO katonai tömbnek pedig még megmukkanni sem volt ideje – fejtegette Szatanovszkij a „Vesztyi FM” adásában.
A politológus szerint, ha most Ukrajna, Azerbajdzsán példáját követve, megpróbálná erővel visszaszerezni a Donbasszt, ez szabad kezet adna Oroszországnak.
2014 óta Ukrajna hadműveletet folytat a függetlenségüket kikiáltó Luganszki és Donyecki Népköztársaság ellen. A Donyec-medencei helyzet rendezéséről rendszeres tárgyalások zajlanak – így a minszki Kontakt Csoport (1) találkozói során, és a „normandiai formátumban” (2) folyó tárgyalások során.
Megjegyzések:
(1) A Kontakt Csoport a konfliktus három résztvevőjének – Ukrajnának és a Donbassz két népköztársaságnak (Donyeck és Luganszk) a képviselőiből áll. A minszki megállapodások értelmében nekik, hármójuknak, abban a csoportban, egymással tárgyalva kellene megoldaniuk a vitás kérdéseket. Kijev küldöttei azonban hallani sem akarnak arról, hogy a Donbassz képviselőivel közvetlenül tárgyaljanak. Ez nemcsak derogál nekik („bűnözőkkel ők nem tárgyalnak”) de, ravaszul, Ukrajna így akarja Oroszországot becsempészni a konfliktus résztvevői közé (ami kezdettől fogva törekvése). Végső soron így „bizonyítva”, hogy nem Ukrajnán belül kirobbant konfliktusról, hanem az őt ért orosz agresszióról van szó. Ami legitimálná a korábbi Ukrajna délkeleti részén általa folytatott hadműveleteket, illetve bebiztosítaná számára a Nyugat folyamatos katonai és pénzügyi támogatását.
E célból Ukrajna mindmáig nem hagyott fel azzal, hogy politikai okokból lefogottakat, illetve frissen ejtett hadifoglyokat – akár kínzásokkal is – annak „bevallására” kényszerítsen, hogy ők orosz ügynökök, illetve az Ukrajnába benyomult hivatásos orosz hadsereg katonái. E célból mindmáig, a tűzszüneteket megsértve, fogolyszerző céllal is portyáznak a népi erők vonalai mögött. Legutóbb nemrégiben, az elvileg július vége óta tartó tűzszünet meghirdetése óta először, egy újabb luganszki népi milicistát raboltak és hurcoltak el állásaiból.
(2) „Normandiai formátum”: 2014 nyarán, a szövetségesek normandiai partraszállásának 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségekre a francia elnök meghívta Európa és az észak-amerikai kontinens számos állam- és kormányfőjét. Az ünnepségek margóján a francia elnök négyoldalú találkozót kezdeményezett Putyin és Porosenkó ukrán elnökkel, illetve Angela Merkel kancellárral, a kelet-ukrajnai (Donbassz) konfliktus ügyében. Ez a négy állam akkor állandó tárgyalási fórum létrehozásáról döntött. Tárgyalási színhelyül Lukasenkó belorusz elnök felajánlotta Minszket, amit a „négyek” el is fogadtak. Azóta is a minszki „Prezident” Hotel a négyek tárgyalásainak színhelye, ott született mindkét fegyverszüneti megállapodás. A második megállapodás, 2015 februárjában, ennél sokkal többre, a háború utáni majdani rendezésre is vállalkozott. (Mint az mára kiderült, a mostani feltételek mellett eleve kudarcra ítélve.)
